Személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátások - LAKÓOTTHONOK

Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 85/A §, 114-119/B. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 88-101. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről

A rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni, ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében – otthonukban, lakókörnyezetükben - nem lehet gondoskodni.

A lakóotthon 8-12, esetleg 14 fő fogyatékos személyt (ideértve az autista személyeket is)  vagy pszichiátriai beteget, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő személy részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

A LAKÓOTTHONOK TÍPUSAI, az ellátás formái:
1. fogyatékos személyek lakóotthona, ezen belül rehabilitációs célú vagy ápoló-gondozó célú lakóotthon
2. pszichiátriai betegek lakóotthona, mely rehabilitációs célú lakóotthon
3. szenvedélybetegek lakóotthona, mely rehabilitációs célú lakóotthon.

Jogosultsági feltételek
A fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonába az a személy helyezhető el,
- aki intézményi elhelyezésekor felülvizsgálatban részt vett, és akinek lakóotthoni elhelyezése - a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján - az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt, vagy aki családban él, de rehabilitációja családjában nem oldható meg; képességeinek fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható;
   - önellátásra legalább részben képes;
   - lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem.

A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába helyezhető el fogyatékos személy (függetlenül a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától), ha:
   - ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható, és
   - rehabilitációja családjában nem oldható meg, és
   - önellátásra legalább részben képes, és
   - lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem érte el.
A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek lakóotthonába – a rehabilitációs célú és az ápoló-gondozó célú lakóotthonba egyaránt - történő elhelyezésének további feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat, valamint a komplex szükségletfelmérés elvégzése.

Térítési díj
A lakóotthoni ellátásért havi térítési díjat kell fizetni.
A térítési díj számítását meghatározó alapfogalmak: a személyi térítési díj, az intézményi térítési díj, a jövedelemhányad, a jelentős pénzvagyon és a jelentős ingatlanvagyon.
Az ellátott személyi térítési díjat fizet, melynek az intézményvezető az ellátott jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével konkrét összegben állapít meg. A személyi térítési díj az intézményi térítési díj összegét nem haladhatja meg.
Az intézményi térítési díj a fenntartó által az ellátás ellenértékeként megállapított, önköltség alapú összeg; nem lehet több a szolgáltatás önköltségénél. Az önköltséget a ráfordítások teljes körét figyelembe véve kell meghatározni. Az intézményi térítési díj évenként kerül megállapításra, év közben egy alkalommal korrigálható.
Jövedelemhányad: A személyi térítési díj megállapítása során rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezésben az ellátott személy havi jövedelmének maximum 50%-a, az ápolást gondozást nyújtó intézmény esetén e jövedelem maximum 80%-a veendő figyelembe. Ha a százalékos összeg kisebb, mint az intézményi térítési díj, és az ellátottnak jelentős pénzvagyona, jelentős ingatlanvagyona nincsen, a személyi térítési díj ezzel a jövedelemhányaddal lesz egyenlő. Ha van jelentős pénzvagyon, jelentős ingatlanvagyon, akkor a jövedelemhányad ezek terhére - a törvényi rendelkezések által meghatározott számítás szerint - kiegészül legfeljebb az intézményi térítési díj összegéig.

Ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén a fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetése esetén tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást. Egyházi és nem állami fenntartó esetén az ilyen férőhelyek aránya az intézményi férőhelyszám 50%-ánál nem lehet több.

Igénybenyújtás
Az ellátás igénybevétele önkéntes. Az elhelyezést magánál az intézménynél kell szóban vagy írásban kérelmezni:
  - A kérelmet az ellátást igénylőnek kell benyújtania.
  - Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjesztheti elő.
  - A korlátozottan cselekvőképes személy önállóan terjesztheti elő a kérelmét kivéve, ha cselekvőképességét a bíróság éppen e tekintetben korlátozta. Az utóbbi esetben szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.

Megjegyzés
1.
Jogorvoslati lehetőség a jogviszony intézet általi felmondásával szemben:
    Állami fenntartású intézmény felmondása ellen az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője - a térítési díjjal összefüggő felmondás esetén a térítési díjat megfizető személy - a felmondás kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. A fenntartó döntése ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a területileg illetékes bíróságnál keresetet lehet előterjeszteni a döntés jogellenességének megállapítása iránt.
    Nem állami fenntartású intézmény felmondása ellen az igénybe vevő, illetve törvényes képviselője - a térítési díjjal összefüggő felmondás esetén a térítési díjat megfizető személy - a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül a területileg illetékes bíróságnál keresetet terjeszthet elő a felmondás jogellenességének megállapítása iránt.
2.
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam és az önkormányzatok biztosítják. Jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak ilyen szolgáltatást.
A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS MAGÁBAN FOGLALJA a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK:
‒  a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
‒  az étkeztetés,
‒  a házi segítségnyújtás,
‒  a családsegítés,
‒  a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
‒  a közösségi ellátások,
‒  a támogató szolgáltatás,
‒  az utcai szociális munka,
‒  a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK (elhelyezést biztosító ellátások):
‒  az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
‒  a rehabilitációs intézmény,
‒  a lakóotthon,
‒  az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
‒  a támogatott lakhatás,
‒  az egyéb speciális szociális intézmény.
 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!