CP
(CP = cerebral paresis vagy cerebral palsy, Little-kór)
Korai agykárosodás vagy agyi bénulás a szülés előtt, alatt vagy nem sokkal utána bekövetkező agyi károsodás, amelynek következtében izomgyengeség, izommerevség, bénulás valamint egyéb idegrendszeri problémák lépnek fel. Az agy mozgásokat irányító területének a sérülése miatt kialakuló tünetegyüttesről van szó. Okai lehetnek: szülési sérülés, oxigénhiányos állapot, méhen belüli fertőzések, magas biliru- binszint. Az első életévben agyhártyagyulladás, súlyos kiszáradás vagy más fertőzések, sérülések.
Következmények:
Az agyi bénulás következtében kialakult mozgászavarok hatására elsősorban a motoros funkciók sérülnek, a mozgás akadályozofsága veszélyezteti a gyermek személyiségének, értelmi funkcióinak fejlődését, mert akadályozott a kommunikációban, az észlelési, megismerési folyamatokban és a mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésben.
A motoros funkciózavar lehet: spasztikus (görcsös), túlmozgásos, ataxiás (ügyetlen mozgású) merev, reme- gős, illetve „kevert”, azaz az előzőek bármelyikének, bármilyen kombinációja. Kiterjedhet egy vagy több végtagra és az egész testre. A mozgásfunkció sérültsége társulhat más fogyatékosságokkal, így a beszéd, az értelem, az érzékelés zavaraival vagy epilepsziával.
A korai agykárosodás eltorzítja az agy fejlődését, ennek következményeképpen kóros izomtónus, az izomtevékenységek és mozgások koordinációjának zavara, problémák a tesfartásban, az egyensúlyo- zásban, illetve a mozdulatok, mozgások koordinációjában.
Az ügyetlenségben megnyilvánuló enyhe esetektől a végtagokat torzító súlyos bénulásig sok fokozata van. Értelmi fogyatékossággal, viselkedési zavarokkal vagy görcsrohamokkal párosulhat.
Gyakoriság: 1000 újszülöttből 2–4 esetben alakul ki agyi bénulás, koraszülöfekben tízszer gyakoribb. Különösen gyakori a kis súllyal született koraszülötteknél.
Diagnózis:
Korai időszakban fejlődésneurológus vagy gyógytornász tudja megállapítani a mozgás- fejlődésben és az izmok állapotában fennálló eltéréseket. Műszeres vizsgálatok, mint CT és MR tisztáz- hatja az agykárosodás természetét.
Kilátások: Az agyi bénultak 90%-a megéri a felnőttkort. Az agyi bénulás gyógyíthatatlan, de korai fejlesztéssel sokat javíthatunk a sérültek állapotán. (Forrás: www.oki.hu)
Mit tegyen a szülő?
Rendszeres gyógytornára (nyújtó, lazító mozgások, célzof izomerősítés), a mozgások tanítására, gyógypedagógiai fejlesztésre és rendszeres szakorvosi ellátásra van szükség. Korai neurohabilitáció, aktív és passzív tornák, masszázsok és korai gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés sokat javíthat az agyi bénultak állapotán. Hogy gyermeke megtanul-e járni, vagy képes lesz-e magát ellátni, részben attól függ, mennyire intenzíven tornáztatják és foglalkoznak vele.
Korai agykárosodás vagy agyi bénulás a szülés előtt, alatt vagy nem sokkal utána bekövetkező agyi károsodás, amelynek következtében izomgyengeség, izommerevség, bénulás valamint egyéb idegrendszeri problémák lépnek fel. Az agy mozgásokat irányító területének a sérülése miatt kialakuló tünetegyüttesről van szó. Okai lehetnek: szülési sérülés, oxigénhiányos állapot, méhen belüli fertőzések, magas biliru- binszint. Az első életévben agyhártyagyulladás, súlyos kiszáradás vagy más fertőzések, sérülések.
Következmények:
Az agyi bénulás következtében kialakult mozgászavarok hatására elsősorban a motoros funkciók sérülnek, a mozgás akadályozofsága veszélyezteti a gyermek személyiségének, értelmi funkcióinak fejlődését, mert akadályozott a kommunikációban, az észlelési, megismerési folyamatokban és a mozgásos, cselekvéses tapasztalatszerzésben.
A motoros funkciózavar lehet: spasztikus (görcsös), túlmozgásos, ataxiás (ügyetlen mozgású) merev, reme- gős, illetve „kevert”, azaz az előzőek bármelyikének, bármilyen kombinációja. Kiterjedhet egy vagy több végtagra és az egész testre. A mozgásfunkció sérültsége társulhat más fogyatékosságokkal, így a beszéd, az értelem, az érzékelés zavaraival vagy epilepsziával.
A korai agykárosodás eltorzítja az agy fejlődését, ennek következményeképpen kóros izomtónus, az izomtevékenységek és mozgások koordinációjának zavara, problémák a tesfartásban, az egyensúlyo- zásban, illetve a mozdulatok, mozgások koordinációjában.
Az ügyetlenségben megnyilvánuló enyhe esetektől a végtagokat torzító súlyos bénulásig sok fokozata van. Értelmi fogyatékossággal, viselkedési zavarokkal vagy görcsrohamokkal párosulhat.
Gyakoriság: 1000 újszülöttből 2–4 esetben alakul ki agyi bénulás, koraszülöfekben tízszer gyakoribb. Különösen gyakori a kis súllyal született koraszülötteknél.
Diagnózis:
Korai időszakban fejlődésneurológus vagy gyógytornász tudja megállapítani a mozgás- fejlődésben és az izmok állapotában fennálló eltéréseket. Műszeres vizsgálatok, mint CT és MR tisztáz- hatja az agykárosodás természetét.
Kilátások: Az agyi bénultak 90%-a megéri a felnőttkort. Az agyi bénulás gyógyíthatatlan, de korai fejlesztéssel sokat javíthatunk a sérültek állapotán. (Forrás: www.oki.hu)
Mit tegyen a szülő?
Rendszeres gyógytornára (nyújtó, lazító mozgások, célzof izomerősítés), a mozgások tanítására, gyógypedagógiai fejlesztésre és rendszeres szakorvosi ellátásra van szükség. Korai neurohabilitáció, aktív és passzív tornák, masszázsok és korai gyógypedagógiai és mozgásfejlesztés sokat javíthat az agyi bénultak állapotán. Hogy gyermeke megtanul-e járni, vagy képes lesz-e magát ellátni, részben attól függ, mennyire intenzíven tornáztatják és foglalkoznak vele.
