Vak
A vakság több okhoz kötődhet a környezetből induló fény útján, a szem hátsó részébe jutástól az ingerületvezetésen keresztül az agy látóközpontjának sérültségéig. Definíciószerűen azt nevezzük vakságnak, ha a látásélesség szemüveggel vagy kontaktlencsével történt korrigálás ellenére is 5/50-nél rosszabb. Tehát a hivatalosan vaknak minősülő emberek között vannak, akik foltokat, fényeket, alakokat látnak. Orvosszakértői osztályozás szerint gyengénlátónak és/vagy vaknak minősül az, akiknek látássérülése legalább 67%-os. Súlyosabb formája a vakság, enyhébb formája a gyengénlátás.
Miért és hogyan alakulhat ki vakság?
1. nem jut fény a retinára: ennek oka lehet szürkehályog, heggel gyógyuló fertőzés vagy A-vitamin-hiány.
2. A fénysugarak nem a retinán fókuszálódnak: nem korrigálható fénytörési hibák.
3. A retina nem érzékeli a fénysugarakat, pl. retinaleválás, zöldhályog vagy cukorbetegség miatt.
4. A retina és az agy közötti ingerületvezetés hiánya a látóideg károsodása miatt: daganatok, az ideg rossz vérellátása, látóideg-gyulladás.
5. Az agy nem tudja feldolgozni az információt, a látókéreg károsodása miatt.
Veleszületett szemrendellenességek fajtái:
1. Veleszületett zöldhályog (kongenitális glaukóma): a szemgolyóban túlnyomás mérhető, azonnali műtétet igényel, műtét elmaradása vaksághoz vezethet.
2. Veleszületett szürkehályog (kongenitális katarakta): gyakran károsodott látással párosul. A maradék látás megőrzésére a hályog eltávolítását célzó műtétre kell sort keríteni a lehető legkorábban.
3. Koraszülöttek retinopátiája (ROP) betegség esetén a szemfenék erei rendellenesen növekszenek. Az erek rendellenes növekedése bevérzéseket és hegesedéseket okozhat, és leválaszthatja a retinát. Az újszülöttek inkubátorban tartása miatti magas véroxigénszint növeli a ROP kockázatát. A ROP csak a szemfenék gondos vizsgálatával diagnosztizálható. Mivel koraszülötteknél nagy a gyakorisága, minden 1500 g-nál kisebb súllyal született koraszülöttet 1–2 hetente rendszeresen vizsgálni kell, mindaddig, amíg a retina ereinek növekedése be nem fejeződik. A ROP legtöbb koraszülöttnél enyhe fokú és magától gyógyul, de az ellenőrzése mindenképpen szükséges. Súlyos esetekben lézerrel kell kezelni a retina külső részét a retinaleválás megakadályozására és a látásvesztés megelőzésére.
Miért és hogyan alakulhat ki vakság?
1. nem jut fény a retinára: ennek oka lehet szürkehályog, heggel gyógyuló fertőzés vagy A-vitamin-hiány.
2. A fénysugarak nem a retinán fókuszálódnak: nem korrigálható fénytörési hibák.
3. A retina nem érzékeli a fénysugarakat, pl. retinaleválás, zöldhályog vagy cukorbetegség miatt.
4. A retina és az agy közötti ingerületvezetés hiánya a látóideg károsodása miatt: daganatok, az ideg rossz vérellátása, látóideg-gyulladás.
5. Az agy nem tudja feldolgozni az információt, a látókéreg károsodása miatt.
Veleszületett szemrendellenességek fajtái:
1. Veleszületett zöldhályog (kongenitális glaukóma): a szemgolyóban túlnyomás mérhető, azonnali műtétet igényel, műtét elmaradása vaksághoz vezethet.
2. Veleszületett szürkehályog (kongenitális katarakta): gyakran károsodott látással párosul. A maradék látás megőrzésére a hályog eltávolítását célzó műtétre kell sort keríteni a lehető legkorábban.
3. Koraszülöttek retinopátiája (ROP) betegség esetén a szemfenék erei rendellenesen növekszenek. Az erek rendellenes növekedése bevérzéseket és hegesedéseket okozhat, és leválaszthatja a retinát. Az újszülöttek inkubátorban tartása miatti magas véroxigénszint növeli a ROP kockázatát. A ROP csak a szemfenék gondos vizsgálatával diagnosztizálható. Mivel koraszülötteknél nagy a gyakorisága, minden 1500 g-nál kisebb súllyal született koraszülöttet 1–2 hetente rendszeresen vizsgálni kell, mindaddig, amíg a retina ereinek növekedése be nem fejeződik. A ROP legtöbb koraszülöttnél enyhe fokú és magától gyógyul, de az ellenőrzése mindenképpen szükséges. Súlyos esetekben lézerrel kell kezelni a retina külső részét a retinaleválás megakadályozására és a látásvesztés megelőzésére.
