hallási fogyatékos

Ha fülünk hangfelfogása eltér az ép fül hallásától, akkor hallászavarról, halláscsökkenésről beszélünk. Ennek mértéke az enyhe nagyothallástól a teljes halláskiesésig, a siketségig terjed. A hallássérüléseket aszerint osztályozhatjuk, hogy a hallószerv melyik része sérült. A vezetéses hallászavar oka a külső- vagy a középfülben van, a hanghullámok nem vezetődnek át a belső fül felé. A vezetés csökkenésének oka lehet a középfül nyálkahártyájának gyulladása, a dobhártya átlyukadása vagy a hallócsontocskák sérülése. A hangos beszédet ők jól értik. Az idegi jellegű hallászavar esetén a csigában elhelyezkedő ún. szőrsejtek vagy az agyhoz vezető idegrostok sérültek. 95%-ban a csiga, 5%-ban a hallóideg megbetegedése az ok. A megemelt hangerő nem segít az érzékelésen, sőt, torzulások miatt nehezíti azt. Az agykéreg hallásközpontjának sérültsége esetén a hang eljut az agyig, de ott nem érzékelhető. Ezek a halláskárosodás-típusok együttesen is jelentkezhetnek. Mikor vigyük hallásvizsgálatra a kisgyereket? A csecsemő nagyothallása nem mindig észlelhető közvetlenül a születés után. Okvetlenül forduljunk orvoshoz, vigyük gyermekünket hallásvizsgálatra, ha a családban előfordult halláskárosodás. A terhesség alatt az édesanyát ért bizonyos fertőzések, toxikus hatások, egyes rendszer- és anyagcsere-betegségek is okozhatnak veleszületett halláskárosodást. A koraszülés, a méhen belüli életben vagy születés közben fellépő oxigénhiányos állapot is kockázati tényező. A gyereknél fellépő agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, a különféle fertőző betegségek és mérgező anyagok is okozhatnak károsodást. Koponya-agy sérülések esetén is gondolni kell hallássérülésre, különösen, ha a gyerek beszédfejlődése nem indul meg, vagy nem fejlődik kellő iramban.