Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2017. febr. 21., 14:27

A SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK EGYIK FORMÁJA A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, MELYNEK MEGSZERVEZÉSE NEM KÖTELEZŐ ÖNKORMÁNYZATI FELADAT.

 

A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN BIZTOSÍTANI KELL:

  1. az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan (a segélyhívástól számított 30 percen belüli) megjelenését az ellátott lakásán,
  2. a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
  3. szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

 

A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS FOLYAMATOS KÉSZENLÉTI RENDSZERBEN MŰKÖDIK. A diszpécserközpont segélyhívás esetén  a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie.

 

A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IGÉNYBEVÉTELÉT MEGELŐZŐEN A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGOT VIZSGÁLNI KELL.

1993. évi III. törvény 65.§-a, 114-119/B.§-ai, 1/2000.(I.7.) SZCSM rend. 28-29.§-ai, 9/1999.(XI.24.) sz. SZCSM rendelet

A JOGOSULTSÁG RÉSZLETES FELTÉTELEIT a települési önkormányzat rendeletben szabályozza.

 

A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IGÉNYBEVÉTELÉT MEGELŐZŐEN A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGOT VIZSGÁLNI KELL

 

SZOCIÁLISAN RÁSZORULTNAK KELL TEKINTENI:

  1. az egyedül élő 65 év feletti személyt,
  2. az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyt, 
  3. a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyt  ( ebben az esetben a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni a háztartásban élő személyek számának meghatározásánál)   ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

 

AZ ELLÁTÁSÉRT SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJAT KELL FIZETNI. A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.

 

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNÁL a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.

 

 A MEGÁLLAPÍTOTT SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJ NEM HALADHATJA MEG a fentiekben megállapított jövedelem 2%-át.

 

SZOCIÁLISAN NEM RÁSZORULT SZEMÉLY ESETÉBEN A TÉRÍTÉSI DÍJ ÖSSZEGÉT A FENNTARTÓ SZABADON ÁLLAPÍTHATJA MEG.

AZ ALAPSZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSÉVEL az állam és a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.

 

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK EGYIK FORMÁJA A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, melynek megszervezése nem kötelező önkormányzati feladat.

 

A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

  • a saját otthonukban élő,
  • egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló,
  • a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes
  • időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek

RÉSZÉRE AZ ÖNÁLLÓ ÉLETVITEL FENNTARTÁSA MELLETT FELMERÜLŐ KRÍZISHELYZETEK ELHÁRÍTÁSA CÉLJÁBÓL NYÚJTOTT ELLÁTÁS.

 

A JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBENFOLYAMATOSSZENLÉTI RENDSZERBEN –  BIZTOSÍTANI KELL:

  1. az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan (a segélyhívástól számított 30 percen belüli) megjelenését az ellátott lakásán,
  2. a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét,
  3. szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELE ÖNKÉNTES:

  • az ellátást igénylő kérelmére, indítványára történik;
  • ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselője terjeszti elő;
  • a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.
  •  

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉT SZÓBAN VAGY ÍRÁSBAN KELL KÉRELMEZNI.

A KÉRELEM ELŐTERJESZTÉSEKOR BE KELL NYÚJTANI a 9/1999.(XI.24.) számú SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást valamint II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, továbbá  a szociális rászorultságot igazoló iratokat, illetve azok másolatát, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést. 

 

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG IGAZOLÁSÁRA A KÖVETKEZŐ IRATOKAT, NYILATKOZATOKAT LEHET ELFOGADNI:

  1. az egészségi állapoton, illetve a betegségen alapuló szociális rászorultság esetében a fent említett orvosi igazolást, illetve pszichiáter vagy neurológus szakorvosi szakvéleményt ( egyik sem lehet két évnél régebbi)
  2. az egyedül élés igazolására a szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemben feltüntetett adatokat;
  3. az életkor igazolására a személyazonosításra alkalmas okmány másolatát;
  4. a súlyos fogyatékosság igazolására a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, illetve magasabb összegű családi pótlék megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozatot vagy más okiratot, illetve az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt.

BETEGSÉGENILLETVE EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTON ALAPULÓ SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG jogszabály szerinti vizsgálata keretében kiállított háziorvosi igazolás, illetve szakorvosi szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője – a kiegészítő szakértői díj megfizetésével egyidejűleg – kérheti az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervnél.