Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2025. jún. 16., 10:08
Jogszabályok
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 65. §, 114-119/B. §;
1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 28-29.§;
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról;
9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló személyek részére nyújtott ellátás, a felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából biztosítása állami feladat.
Az ellátott személynek képesnek kell lennie a segélyhívó készülék megfelelő használatára.
SZOCIÁLISAN RÁSZORULTNAK kell tekinteni:
• az egyedül élő 65 év feletti személyt,
• az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyt,
• a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyt, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorút a személyek számában nem kell figyelembe venni).
Ha a szociális rászorultság határozott ideig áll fenn, a felülvizsgálat alatt álló személy számára - a határozott idő leteltét követő 60 napig - továbbra is biztosítani kell az ellátást. Ha az igénybe vevő e 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, a határozott idő leteltére visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG az ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálandó. Ha az ellátást szociális rászorultság hiányában igénylik, a térítési díj az egyébként irányadónál magasabb összegben állapítható meg.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készenléti jelleggel működik.
A diszpécserközpont SEGÉLYHÍVÁS ESETÉN értesíti az ügyeletes levő gondozót, aki
> haladéktalanul megjelenik a helyszínen
> megteszi a probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket,
> szükség esetén kezdeményezi a további egészségügyi vagy szociális ellátást.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatója együttműködik
̶ a támogató szolgáltatás szolgáltatójával fogyatékos személyek ellátása esetén,
̶ a közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval pszichiátriai betegek ellátása esetén,
̶ a területi házi segítségnyújtó szolgálattal az idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében.
Térítési díj
Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni.
Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni. A térítési díj igazodik a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelméhez: nem haladhatja meg a jövedelem 2%-át. Kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.
Ha az ellátást a hónap nem mindegyik napján veszik igénybe, az ellátás minden napjára a térítési díj harmincad részét kell megfizetni; a fizetési kötelezettség azokra az ellátási napokra áll fenn, melyeken a működő jelzőkészülék az igénylő otthonában található.
A fizetendő térítési díj összegéről az igénylő a megállapodás megkötésekor írásbeli tájékoztatást kap.
Igénybenyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást - a szolgáltatást nyújtó intézménynél - szóban vagy írásban kell kérelmezni.
Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő, az érintett személy véleményének lehetőség szerinti figyelembe vételével. A korlátozottan cselekvőképes személy az igénylést törvényes képviselőjének beleegyezésével teheti meg, önállóan akkor, ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani
◦ a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást (fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést), valamint a II. rész szerinti jövedelemnyilatkozatot, és
◦ a szociális rászorultságot igazoló iratokat.
Ha szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
Jogorvoslat
Ha a betegségen vagy egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság megállapításához a kiállított háziorvosi igazolás, szakorvosi szakvélemény nem bizonyul megfelelőnek, felülvizsgálat kérhető – szakértői díj megfizetése mellett - az igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs hatóságtól.
Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást – alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás formájában - az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Jogszabályilag előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK: a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a családsegítés, a a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a támogatott lakhatás, valamint az egyéb speciális szociális intézmény.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
