Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - JELZŐRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Jogszabályok
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról - 65. §, 114-119/B. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 28-29.§
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló személyek részére nyújtott ellátás, a felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából biztosítása állami feladat.
Az ellátott személynek képesnek kell lennie a segélyhívó készülék megfelelő használatára.

SZOCIÁLISAN RÁSZORULTNAK kell tekinteni:
• az egyedül élő 65 év feletti személyt,
• az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyt,
• a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személyt, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorút a személyek számában nem kell figyelembe venni).

Ha a szociális rászorultság határozott ideig áll fenn, a felülvizsgálat alatt álló személy számára - a határozott idő leteltét követő 60 napig - továbbra is biztosítani kell az ellátást. Ha az igénybe vevő e 60 napon belül nem csatolja a szociális rászorultságát igazoló iratot, a határozott idő leteltére visszamenő hatállyal a szociálisan nem rászorult személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁG az ellátás igénybevételét megelőzően vizsgálandó. Ha az ellátást szociális rászorultság hiányában igénylik, a térítési díj az egyébként irányadónál magasabb összegben állapítható meg.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás készenléti jelleggel működik.
A diszpécserközpont SEGÉLYHÍVÁS ESETÉN értesíti az ügyeletes levő gondozót, aki
> haladéktalanul megjelenik a helyszínen
> megteszi a probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedéseket,
> szükség esetén kezdeményezi a további egészségügyi vagy szociális ellátást.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatója együttműködik
̶  a támogató szolgáltatás szolgáltatójával fogyatékos személyek ellátása esetén,
̶  a közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval pszichiátriai betegek ellátása esetén,
̶  a területi házi segítségnyújtó szolgálattal az idősek, krónikus betegek részére nyújtott ellátás esetében.

Térítési díj
Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni.
Az ellátásért személyi térítési díjat kell fizetni. A térítési díj igazodik a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelméhez: nem haladhatja meg a jövedelem 2%-át. Kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.
Ha az ellátást a hónap nem mindegyik napján veszik igénybe, az ellátás minden napjára a térítési díj harmincad részét kell megfizetni; a fizetési kötelezettség azokra az ellátási napokra áll fenn, melyeken a működő jelzőkészülék az igénylő otthonában található.
A fizetendő térítési díj összegéről az igénylő a megállapodás megkötésekor írásbeli tájékoztatást kap.

Igénybenyújtás
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást - a szolgáltatást nyújtó intézménynél - szóban vagy írásban kell kérelmezni.
Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő, az érintett személy véleményének lehetőség szerinti figyelembe vételével. A korlátozottan cselekvőképes személy az igénylést törvényes képviselőjének beleegyezésével teheti meg, önállóan akkor, ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani
◦ a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást (fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést), valamint a II. rész szerinti jövedelemnyilatkozatot, és
◦ a szociális rászorultságot igazoló iratokat.
Ha szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.

Jogorvoslat
Ha a betegségen vagy egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság megállapításához a kiállított háziorvosi igazolás, szakorvosi szakvélemény nem bizonyul megfelelőnek, felülvizsgálat kérhető – szakértői díj megfizetése mellett - az igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rehabilitációs hatóságtól.

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok  biztosítják. Jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.
A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS MAGÁBAN FOGLALJA:
a szociális alapszolgáltatásokat és
a szakosított ellátásokat.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
‒  a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
‒  az étkeztetés,
‒  a házi segítségnyújtás,
‒  a családsegítés,
‒  a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
‒  a közösségi ellátások,
‒  a támogató szolgáltatás,
‒  az utcai szociális munka,
‒  a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
‒  az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
‒  a rehabilitációs intézmény,
‒  a lakóotthon,
‒  az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
‒  a támogatott lakhatás,
‒  az egyéb speciális szociális intézmény.
 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!