Intézmény : Infóbázis

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátások - TÁMOGATOTT LAKHATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2022. máj. 19., 22:18

Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv) 75. §, 114.-119/B. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 110/A. – 110/I. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről

A támogatott lakhatás – szakosított ellátásként - a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek (kivétel: demens személyek) és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás, amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően az ellátott személyek önálló életvitelének fenntartása, elősegítése érdekében biztosít
a) lakhatási szolgáltatást,
b) esetvitelt,
c) segítségnyújtást a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételéhez,
d) továbbá – igény esetén, komplex szükségletfelmérés alapján - felügyeletet, étkeztetést, gondozást, készségfejlesztést, tanácsadást, pedagógiai segítségnyújtást, gyógypedagógiai segítségnyújtást, szállítást, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.

A LAKHATÁSI SZOLGÁLTATÁS:
…- legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
…- hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
…- legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében
biztosítható.

TÁRGYI FELTÉTELEK:
๐ egy lakószobában (alapterülete nagyobb, mint 12 négyzetméter) legfeljebb két személy helyezhető el;
๐ a lakhatási szolgáltatással összefüggő többi szolgáltatást (étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi részvételt segítő szolgáltatások) úgy biztosítja, hogy az érintett ingatlanok egymástól elkülönült föld-részleten helyezkedjenek el;
๐ a szolgáltatási körbe vont ingatlanok akadálymentes használatát - az igénybevevő személy fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva - biztosítani kell; állapotváltozás esetén az új igényekre is figyelemmel;
๐ a lakhatást szolgáló ingatlan főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és mellékhelységgel, közművesítettséggel (villany, víz, meleg víz, egyedi fűtési mód) rendelkezik.

ELŐFELTÉTELEK:
A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható. Fogyatékos személy esetében a komplex szükségletfelmérést alapvizsgálat előzi meg.

A KOMPLEX SZÜKSÉGLETFELMÉRÉS kiterjed
• az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban,
• az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra,
• az életkor- és a fogyatékosság-specifikus igényekre,
• a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre,
• a képzettségre, munkatapasztalatra,
• a jövedelmi, vagyoni helyzetre (az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben),
• a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre,
• arra, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben,
• a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére,
• a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára,
• folyamatosan nyújtott – általános és speciális – szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára, valamint az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére,
• az egyén együttműködési szándékának felmérésére.

A komplex szükségletfelmérés FELÜLVIZSGÁLATÁT el kell végezni
>a z igénybevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén,
>az első szükségletfelmérés időpontját követő max. másfél év múlva,
>utána legalább háromévente.

A komplex szükségletfelmérést végző személyek kijelölése, felülvizsgálat:

A komplex szükségletfelmérést ketten végzik: az intézményvezető által az intézmény munkatársai közül kijelölt személy, valamint az intézményvezető kérésére a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) által kijelölt személy. Az NSZI a komplex szükségletfelmérés elvégzésére az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti komplex támogatási szükségletmérő képzés tanúsítványával rendelkező személyt jelöl ki.
Ha az ellátást igénybevevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, az intézmény-vezetőhöz benyújtott kérelme alapján a felmérést meg kell ismételni. A megismételt felmérést olyan, a jogszabályban meghatározott személyek végezhetik, akik nem vettek részt az ellátást igénybevevő korábbi komplex szükségletfelmérésében. Ha az intézményben nincs ilyen kijelölhető személy, az NSZI két személyt jelöl ki.

Térítési díj
A szolgáltatást igénybevevő (a továbbiakban: Igénybevevő) személy a szolgáltatásért személyi térítési díjat fizet.
A személyi térítési díj: az intézményi térítési díj alapján jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz igazítva meghatározott azon összeg, amelyet az Igénybevevő ténylegesen köteles az ellátásért megfizetni, és amely nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az Igénybevevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; vagy ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
A személyi térítési díj lakhatási költségekből (fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak és a közös költség együttes összegének a férőhellyel osztott összege) és a komplex szükségletfelmérés eredménye szerint nyújtott szolgáltatások térítési díjából adódik össze.
A komplex szükségletfelmérés szerinti szolgáltatások térítési díjának megállapítása:
- ellátási napra vetítve kell meghatározni: az étkeztetés intézményi és személyi térítési díját,
- szállítási kilométerre vetítve kell meghatározni: szállítás intézményi és személyi térítési díját,
- -órára vetítve kell meghatározni: a felügyelet, gondozás, készségfejlesztés, tanácsadás, pedagógiai segítségnyújtás, gyógypedagógiai segítségnyújtás, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás intézményi térítési díjat és a személyi térítési díját.
A személyi térítési díj megállapításának tényezői: intézményi térítési díj, jövedelemhányad, jelentős pénzvagyon, jelentős ingatlanvagyon
Intézményi térítési díj az ellátások ellenértékeként megállapított összeg, mely nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. (Az önköltséget a fenntartó határozza meg, a ráfordítások teljes körét figyelembe vételével). Az intézményi térítési díj évi két alkalommal korrigálható. (Szoctv. 115. §)
Jövedelemhányad: az Igénybevevő havi jövedelmének maximum 80%-a.
Jelentős pénzvagyon: az Igénybevevő rendelkezése alatt álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon része, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
Jelentős ingatlanvagyon: az Igénybevevő ingatlanvagyona együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó része. Az ingatlanvagyon figyelembe-vételére vonatkozó szabályokat a Szoctv. 117. § (7) bekezdés tartalmazza.
A személyi térítési díj összegét az Igénybevevő jövedelmi és vagyoni viszonyait feltáró vizsgálatot követően az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben az alábbiak szerint:
- Ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
- Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét - vagyis az Igénybevevő nem képes megfizetni rendszeres jövedelméből az intézményi térítési díjat –, de jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, akkor a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a pénzvagyonból kell fedezni.
- Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénzvagyonnal sem rendelkezik, de jelentős ingatlanvagyona van, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
- Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénz- és/vagy ingatlanvagyona sincs, abban az esetben az Igénybevevő a havi rendszeres jövedelmének 80%-át (a jövedelemhányadot) fizeti személyi térítési díjként, és a fennmaradó 20% költőpénzként áll rendelkezésére.
Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett (a továbbiakban térítési díj fizetésére kötelezett személy) Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
Az Igénybevevő (vagy a térítési díjat megfizető, más személy) írásos nyilatkozatban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését 3 év érvényességi időre. Ilyen nyilatkozat esetén nincs helye az Igénybevevő jövedelmi- és vagyoni viszonyai vizsgálatának. A nyilatkozat érvényességének lejárta előtt 1 hónappal az Igénybevevő, illetve a térítési díjat fizető más személy újra nyilatkozhat.
A fenntartó támogatott lakhatás esetén meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetésének feltételével tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást. Egyházi és nem állami fenntartó esetén a belépési hozzájáruláshoz kötött férőhelyek száma az intézményi férőhelyszám 50%-át nem haladhatja meg.

Jogorvoslati lehetőségek
Jogviszony felmondása esetén:
Állami fenntartású intézményben az intézmény felmondása ellen az Igénybevevő, illetve törvényes képviselője és a térítési díjat megfizető személy (ő a térítési díjjal összefüggő felmondás vonatkozásában) a felmondás kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért. Amennyiben a fenntartó döntését a jogorvoslatot kérő nem fogadja el, a kézhezvételétől számított 30 napon belül a döntés jogellenessége megállapítása iránt a területileg illetékes bírósághoz fordulhat.
Nem állami fenntartású intézményben az intézmény felmondása ellen az Igénybevevő, illetve törvényes képviselője és a térítési díjat megfizető személy (ő a térítési díjjal összefüggő felmondás vonatkozásában) a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül, a döntés jogellenessége megállapítása iránt a területileg illetékes Bírósághoz fordulhat.

Igénybenyújtás
A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.
Az ellátás szóban vagy írásban kérelmezhető a szociális intézménynél. Fogyatékos személy esetében a felvételi kérelemhez mellékelni kell az igénybevevő szakorvosának, kezelőorvosának hatályos szakvéleményét, amely igazolja a fogyatékosság fennállását.

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.
A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS MAGÁBAN FOGLALJA:
a szociális alapszolgáltatásokat és
a szakosított ellátásokat.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
‒ a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
‒ az étkeztetés,
‒ a házi segítségnyújtás,
‒ a családsegítés,
‒ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
‒ a közösségi ellátások,
‒ a támogató szolgáltatás,
‒ az utcai szociális munka,
‒ a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
‒ az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
‒ a rehabilitációs intézmény,
‒ a lakóotthon,
‒ az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
‒ a támogatott lakhatás,
‒ az egyéb speciális szociális intézmény.