Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - NAPPALI ELLÁTÁS

NAPPALI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2023. jún. 13., 08:08

Jogszabályok
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 74-84/A. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről

 

A nappali ellátás - a szociális alapszolgáltatások egyik formájaként - napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, igény szerint napközbeni étkezésre biztosít lehetőséget elsősorban saját otthonukban élő,
   a) a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek,
    b) a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek,
    c) a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére.
Idős személyek részére kötelező a napi egyszeri melegétel szolgáltatása a nappali ellátásban.
A nappali ellátás rendkívül indokolt esetben biztosítható olyan fogyatékos személy részére, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül.

A nappali ellátás - továbbá - hajléktalan személyek részére biztosít lehetőséget szolgáltatások igénybevételére. 

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT KÖTELES BIZTOSÍTANI
> az idősek nappali ellátását, ha területén háromezer főnél több állandó lakos él;
> a nappali ellátás egyéb formáit, tízezer főnél több állandó lakos esetén.
Kötelezettségét az önkormányzat egyházi vagy más nem állami szervvel, fenntartóval kötött ellátási szerződés útján is teljesítheti.

A nappali ellátást nyújtó intézmények nyitvatartási idejét a helyi igényeknek megfelelően kell meghatározni, de az napi hat óránál kevesebb nem lehet.

A nappali ellátást biztosító intézmény
• az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt,
• a helyi igényeknek megfelelő közösségi programokat szervez, valamint helyet biztosít a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak,
• biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

A nappali ellátás az alábbi szolgáltatásokat (szolgáltatási elemeket) IGÉNY SZERINT biztosítja:
 tanácsadás,
 készségfejlesztés,
 háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás,
 étkeztetés, az idős személyek napi egyszeri melegételén túl,
 esetkezelés (pl. problémamegoldás, ügyintézés),
 felügyelet,
 gondozás és
 közösségi fejlesztés.

A fogyatékos személyek nappali intézményére vonatkozó speciális szabályok:
• Az ellátás igénybevételének feltétele a fogyatékosság fennállásának igazolása.
• Az intézményben három éven aluli gyermek nem gondozható.
• Az intézménybe az ellátottat csak próbaidővel lehet felvenni. A próbaidő tartama három hónapnál hosszabb nem lehet.
• Az intézményben 6-8 fős gondozási csoportokat kell kialakítani. A gondozási csoportok kialakítása során figyelemmel kell lenni az ellátottak életkorára és fejlettségi szintjére.
• Nem gondozható fogyatékos személyek nappali intézményében az a személy,
  ‒ aki veszélyeztető magatartást tanúsít,
  ‒ aki orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.
  ‒ az a gyermek, aki köznevelési intézményben történő nevelésre, oktatásra alkalmas, ha felvétele a korának és állapotának megfelelő köznevelési intézményben biztosítható. A tilalom nem vonatkozik a fogyatékos gyermek tanítási szünet idején történő ellátására, a korai fejlesztésben és gondozásban vagy fejlesztő nevelésben – köznevelési intézményben – részesülő gyermekre, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 15. § (5) bekezdése szerint egyéni fejlesztésben részt vevő gyermekre, valamint az egyéni munkarendben tanulmányokat folytató gyermekre.
• A fogyatékos személyek nappali intézménye
   > gyógypedagógiai segítségnyújtást és
   > pedagógiai segítségnyújtást
szükség szerint biztosít.
• A fogyatékos személyek nappali intézménye az igénybevevők számára egyéni fejlesztő programokra épülő gyógypedagógiai foglalkozást szervez.

Térítési díj
Az intézményi térítési díj az ellátás ellenértékeként a fenntartó által megállapított összeg, mely nem lehet nagyobb az ellátás önköltségénél. Az intézményi térítési díjat évenként, tárgyév április 1-jéig kell megállapítani; év közben egy alkalommal korrigálható.
Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat – ellátási napra vetítve - külön meg kell határozni
   a) a csak napközbeni tartózkodás igénybevételére és
   b) a napközbeni tartózkodás és az ottani étkezés igénybevételére.
Az ellátás igénybevételéért az igénylő személyi térítési díjat fizet. A személyi térítési díjat az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, arról az ellátást igénylő személyt az ellátásról szóló megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A konkrét összeg megállapítása során az ellátást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni. A megállapított térítési díj  nem haladhatja meg e jövedelem 15%-át, a nappali ellátásban étkezést is biztosító intézmények esetében a jövedelem 30%-át.
A fogyatékos gyermekeknek a fogyatékosok nappali intézetében nyújtott étkeztetésére az 1997. évi XXXI. törvényben foglalt gyermekétkeztetési szabályokat kell alkalmazni.
A személyi térítési díjat ellátási napra vetítve kell meghatározni. Az adott hónapra fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az ellátási napok szorzata. Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni.
A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Kettőnél többször abban az esetben kerülhet sor változtatásra, ha az ellátott jövedelme olyan mértékben csökken, hogy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni, vagy az ellátott jövedelme a szociális vetítési alap összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.
Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, biztosítani kell azonban, hogy az érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe annál, mintha ilyen vállalás nem történt volna.
A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.
Hajléktalan személyek részére a nappali ellátást térítésmentes.

Igénybenyújtás
Az ellátást - az ellátást nyújtó intézménynél - szóban vagy írásban kell kérelmezni az alábbiak szerint:
> A kérelmet az ellátást igénylőnek kell benyújtania;
> ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselő terjesztheti elő;
> a korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmet a törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő;
> a korlátozottan cselekvőképes személy önállóan terjesztheti elő kérelmét, ha cselekvőképességét a bíróság e tekintetben nem korlátozta;
> a kérelemhez orvosi igazolást és – nettó jövedelmi adatokat tartalmazó - jövedelemnyilatkozatot kell mellékelni. Kiskorú igénybevevő esetén a családban élő személyek jövedelmi adatairól kell nyilatkozni.
Fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló,
   - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét, vagy
   - a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet, vagy
   - a fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, vagy a magasabb összegű családi pótlék megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozatot, vagy az az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleményt.
Idősek nappali ellátása esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell a háziorvos, kezelőorvos, vagy kórházi kezelés esetén a kórházi osztályos orvos által kitöltött, egészségi állapotra vonatkozó orvosi igazolást, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést.
Demens személyek nappali ellátása esetén a kérelemhez a demencia kórképet igazoló szakvéleményt kell mellékelni.
Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátása  esetén az igénybevevő személy szakorvosának, kezelőorvosának szakvéleményét kell a kérelemhez mellékelni.

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok  biztosítják. Jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.
A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS MAGÁBAN FOGLALJA:
a szociális alapszolgáltatásokat és
a szakosított ellátásokat.
SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
‒  a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
‒  az étkeztetés,
‒  a házi segítségnyújtás,
‒  a családsegítés,
‒  a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
‒  a közösségi ellátások,
‒  a támogató szolgáltatás,
‒  az utcai szociális munka,
‒  a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK
‒  az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
‒  a rehabilitációs intézmény,
‒  a lakóotthon,
‒  az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
‒  a támogatott lakhatás,
‒  az egyéb speciális szociális intézmény.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!