Szociális természetbeni ellátások - KÖZGYÓGYELLÁTÁS - alanyi jogcím

KÖZGYÓGYELLÁTÁS - alanyi jogcím

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. febr. 9., 14:30

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

KÖZGYÓGYELLÁTÁS AZ ALÁBBI JOGCÍMEKEN ÁLLAPÍTHATÓ MEG:

  1. alanyi jogcím
  2. normatív jogcím

A JÁRÁSI HIVATAL ALANYI JOGCÍMEN közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek a kérelmére aki az 1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyikének megfelel. (Lásd részletesen a „Jogosultsági feltételek”-nél)

A KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNNYAL  RENDELKEZŐ SZEMÉLY TÉRÍTÉSMENTESEN JOGOSULT:

  1. a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre gyógyszerkerete erejéig
  2. egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A GYÓGYSZERKERET rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló EGYÉNI GYÓGYSZERKERETBŐL, és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló ESETI KERETBŐL TEVŐDIK ÖSSZE.

  • AZ EGYÉNI GYÓGYSZERKERET összege a jogosult havi rendszeres gyógyszerköltsége, melynek összege 2018. évben legfeljebb 12.000 Ft/ hó lehet. (Ez éves szinten 144.000 Ft).
  • AZ ESETI KERET minden ellátottra egyaránt vonatkozó átalány összeg, mely az esetenként felmerülő gyógyszerszükséglethez jelent hozzájárulást. Éves összege 2018-ban 6000 Ft.

Az 1993. évi III. törvény 49-53. §-a valamint a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 35-49. §-a szabályozza az ellátást. A gyógyszerkeret 2018. évi összegét a 2017. évi C. törvény 67. §-a szabályozza.

ALANYI JOGCÍMEN KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA JOGOSULT A JÖVEDELMI HELYZETTŐL ÉS A HAVI RENDSZERES GYÓGYSZERKIADÁSTÓL FÜGGETLENÜL:

  1. az átmeneti gondozásban részesülő, és a nevelésbe vett kiskorú;
  2. az aktív korúak ellátására jogosult egészségkárosodott személy;
  3. a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
  4. a központi szociális segélyben részesülő;
  5. a rokkantsági járadékos;
  6. az, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül;
  7. az, aki rokkantsági ellátásban részesül, az alábbi esetekben: 1) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30%-os mértéket 2) aki rokkantsági ellátásban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;
  8. aki öregségi nyugdíjban részesül és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportú rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult;
  9. aki öregségi nyugdíjban részesül, és a nyugdíjra való jogosultságának megállapítását megelőző napon rokkantsági ellátásban részesült az 1) illetve 2) pontban ismertettek szerint.

A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

ZGYÓGYELLÁTÁS AZ ALÁBBI JOGCÍMEKEN ÁLLAPÍTHATÓ MEG:

  1. alanyi jogcím
  2. normatív jogcím

A JÁRÁSI HIVATAL ALANYI JOGCÍMEN közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek a kérelmére aki az 1993. évi III. törvény 50. § (1) bekezdésében felsorolt feltételek valamelyikének megfelel. (Lásd részletesen a „Jogosultsági feltételek”-nél. )

A KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNNYAL  RENDELKEZŐ SZEMÉLY TÉRÍTÉSMENTESEN JOGOSULT:

  1. a társadalombiztosítási támogatásba befogadott járóbeteg ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre gyógyszerkerete erejéig
  2. egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A GYÓGYSZERKERET rendszeres gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló EGYÉNI GYÓGYSZERKERETBŐL, és az akut megbetegedésből eredő gyógyszerszükséglet támogatását szolgáló ESETI KERETBŐL TEVŐDIK ÖSSZE.

  • AZ EGYÉNI GYÓGYSZERKERET összege a jogosult havi rendszeres gyógyszerköltsége, melynek összege 2018. évben legfeljebb 12.000 Ft/ hó lehet. (Ez éves szinten 144.000 Ft).
  • AZ ESETI KERET minden ellátottra egyaránt vonatkozó átalány összeg, mely az esetenként felmerülő gyógyszerszükséglethez jelent hozzájárulást. Éves összege 2018-ban 6000 Ft.

 A GYÓGYSZERKERET FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

  • Az egészségbiztosítási szerv az elszámolási-nyilvántartási rendszerében az egyéni gyógyszerkeretet három havonta, egyenlő részletekben – első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával – nyitja meg.
  • Az egyéni gyógyszerkeret év közbeni felülvizsgálata esetén az egészségbiztosítási szerv a módosított egyéni gyógyszerkeretnek az időarányos, a jogosultság időtartamából hátra levő időtartamra eső részét nyitja meg három havonta
  • az eseti keret összegét az egészségbiztosítási szerv első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával nyitja meg,  majd az attól számított egy év elteltével.
  • Az adott évre megnyitott keretből fel nem használt összeggel a következő évre járó egyéni és eseti keret összege nem növelhető meg.
  • A gyógyszerkeret az igazolvány hatályosságának az ideje alatt használható fel.

A KÖZGYÓGYELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELMET a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon.

A kérelem benyújtásakor igazolni kell:

  1. a háziorvos által megállapított havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet,
  2. az alanyi jogcímre való jogosultság fennállását.

Nem  kell csatolni a háziorvos igazolását, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt.

A HÁZIORVOSI IGAZOLÁST – a beteg szignóját követően – ZÁRT BORÍTÉKBAN - a kérelmező nevének és Társadalombiztosítási Azonosító Jelének feltüntetésével KELL CSATOLNI A KÉRELEMHEZ. ( A borítékon a „háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez” szövegrészen túl fel kell tüntetni a háziorvos nevét és bélyegzőszámát is.)

A közgyógyellátásra való jogosultságról, a jogosultság kezdő időpontjáról, és – szakhatósági állásfoglalás alapján – a gyógyszerkeretről a járási hivatal  határozatban dönt.

JOGOSULTSÁG KÉT ÉVRE KERÜL MEGÁLLAPÍTÁSRA. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.

A KÖZGYÓGYELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELEM AZ ELŐZŐLEG MEGÁLLAPÍTOTT jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző három hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

Amennyiben az ellátásban részesülő személy egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, illetőleg a keret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában változás következik be LEHETŐSÉG VAN AZ EGYÉNI GYÓGYSZERKERET ÉV KÖZBENI FELÜLVIZSGÁLATÁRA, melynek során az egyéni gyógyszerkeret újbóli megállapítására abban az esetben kerül sor, ha a gyógyszerköltség havi változásának összege az 1000 Ft-ot eléri.

 A JOGOSULTSÁG LEJÁRTÁT MEGELŐZŐ HÁROM HÓNAPBAN az egyéni gyógyszerkeret felülvizsgálatát nem lehet kérni.

AZ IGAZOLVÁNY A JOGOSULTSÁGI IDŐ LEJÁRTA ELŐTT HATÁLYÁT VESZTI HA:

  • a közgyógyellátásra való jogosultságot megszüntették, vagy
  • az igazolványt a közgyógyellátásra való jogosultság igazolására alkalmatlanná nyilvánították, visszavonták, vagy
  • a jogosult meghalt. 

 MEG KELL SZÜNTETNI A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT, HA:

  • az igazolvány kiállítására jogosultság hiányában került sor, vagy
  • a jogosultság az igazolvány kiállítását követően megszűnt, vagy
  • a jogosult az igazolványt rosszhiszeműen, a jogszabályokkal ellentétesen használta fel.

A NEMGLEGES döntés ellen az érdekeltek – a  közléstől számított 15 napon belül – a LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI/MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZMZETT, DE A DÖNTÉST HOZÓ  HATÓSÁGNÁL BENYÚJTANDÓ illetékmentes fellebbezéssel élhetnek.

 

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. 

 

A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat az ügyfél. A fellebbezéssel megtámadható döntés ellen közigazgatási per akkor indítható, ha a jogosultak bármelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Tartósan beteg gyermek, Súlyosan fogyatékos gyermek, Tartósan beteg személy, Súlyosan fogyatékos személy, Egyéb, jogszabály által meghatározott pénzellátásban részesülő személy, Megváltozott munkaképességű személy, Egészségkárosodott személy

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal, Kormányablak

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK: LAKCÍM: az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.