Személyes gondoskodást nyújtó szociális szakosított ellátások - ÁPOLÁST, GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2023. jún. 13., 11:53
Jogszabályok:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szoctörv.) 67-71/B. §, 114-119/B. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 63-67. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről
Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni:
Az ápolást, gondozást nyújtó intézmények az önmaguk ellátására nem képes - vagy csak folyamatos segítséggel képes - személyek teljes körű ellátásáról gondoskodnak, feltéve hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.
AZ ÁPOLÁST, GONDOZÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK TÍPUSAI:
1. idősek otthona
2. pszichiátriai betegek otthona
3. szenvedélybetegek otthona
4. fogyatékos személyek otthona
5. hajléktalanok otthona
1.) IDŐSEK OTTHONÁBAN GONDOZHATÓ
a) az a személy , aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
- a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
- napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete van, vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülménnyel rendelkezik,
- rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel.
b) az idősök otthonában az a) pont szerinti személyen kívül az a 18. életévét betöltött személy, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, és napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel vagy a gondozási szükségletet megalapozó egyéb körülménnyel rendelkezik, feltéve hogy ellátása más típusú ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható;
c) a férőhelyszám legfeljebb 15%-áig a 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező személy, ha ő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.
d) a 4 órát meg nem haladó gondozási szükséglettel rendelkező személy a 15%-os ellátotti arányra tekintet nélkül is, ha az ellátást igénylő vagy helyette a szolgáltatási díjat megfizető más személy írásban vállalja a fenntartó által megállapított szolgáltatási díj, illetve egyszeri belépési összeg megfizetését.
FELVEHETŐ az otthonba az a) és b) pont szerint jogosult személlyel együtt (rá tekintettel) az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastárs, élettárs, testvér, valamint a közeli, fogyatékos hozzátartozó.
Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni a demencia körébe tartozó, középsúlyos vagy súlyos kórképet mutató személyeket.
A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő felvétel iránti kérelme alapján. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot - a határozat meghozatalát megelőzően - a beutaló szerv kezdeményezi az intézményvezetőnél.
2.) FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK OTTHONÁBA az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség.
ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS KISKORÚ CSAK KIVÉTELESEN helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában. Esetükben az ápolással, gondozással párhuzamosan biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást vagy a fejlesztő nevelést ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel való együttműködést, továbbá az iskolai tanulmányok folytatásának segítését.
A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni
- a kiskorúak és a felnőttek, valamint
- az enyhe, a középsúlyos és a súlyos értelmi fogyatékos személyek
ellátását.
NAGYKORÚ FOGYATÉKOS SZEMÉLY fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. Az alapvizsgálat elvégzésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is el kell végezni.
A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője az alapvizsgálat elvégzésének kezdeményezésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is elvégzi, és tájékoztatja az ellátást igénylőt a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről.
3.) PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONÁBA az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában – a megfelelő szakvélemény szerint – nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának a felvételt megelőző három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.
Az az ellátást igénylő személy, akinek a kezelőorvos által meghatározott alapbetegsége az alábbiakban felsoroltak valamelyike, csak abban az esetben vehető fel a pszichiátriai betegek otthonába, ha az intézmény az alapbetegségével összefüggésben is szolgáltatást képes nyújtani számára:
> időskori vagy egyéb szellemi leépülés,
> súlyos antiszociális, közösségi együttélésre képtelen személyiségzavar,
> szenvedélybetegség.
4.) SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONÁBAN annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul.
5.) HAJLÉKTALANOK OTTHONÁBAN olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható, továbbá kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.
Térítési díj
Az igénybevevő személy az intézményi ellátásért - jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz igazított - SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJAT fizet.
A személyi térítési díj mértékét meghatározó tényezők:
> intézményi térítési díj
> jövedelemhányad
> jelentős pénzvagyon
> jelentős ingatlanvagyon
Intézményi térítési díj: az ellátások ellenértékeként megállapított összeg, mely nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. (Az önköltséget a Fenntartó a ráfordítások teljes körét figyelembe véve határozza meg). Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható (Szoctörv.115. §).
Jövedelemhányad: az igénybevevő személy havi jövedelmének maximum 80 %-a.
Jelentős pénzvagyon: az igénybevevő személy rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon része, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
Jelentős ingatlanvagyon: az igénybevevő személy ingatlanvagyona együttes értékének a szociális vetítési alap negyvenszeresét meghaladó része. Az ingatlanvagyon figyelembe-vételére vonatkozó szabályokat a Szoctörv. 117. § (7) bekezdés tartalmazza.
A fizetendő személyi térítési díj összegét az igénybevevő személy jövedelmi és vagyoni viszonyait feltáró vizsgálatot követően az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben az alábbiak szerint:
>> Ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
>> Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét - vagyis az Igénybevevő személy nem képes megfizetni rendszeres jövedelméből az intézményi térítési díjat –, de jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, akkor a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a pénzvagyonból kell fedezni.
>> Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, jelentős pénzvagyonnal sem rendelkezik, de jelentős ingatlanvagyona van, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
>> Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénz- vagy ingatlanvagyon sincs, az igénybevevő személy a jövedelemhányadot, azaz a havi rendszeres jövedelmének 80%-át fizeti személyi térítési díjként, a fennmaradó 20% költőpénzként áll rendelkezésére.
Az igénybevevő személy (vagy a térítési díjat megfizető más személy) írásban - Nyilatkozatban - vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését 3 év érvényességi időre. Ilyen Nyilatkozat esetén az igénybevevő személy jövedelmi- és vagyoni viszonyait nem vizsgálják. A Nyilatkozat érvényességének lejárta előtt 1 hónappal újra van lehetőség a nyilatkozat megtételére.
Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett (a továbbiakban térítési díj fizetésére kötelezett személy) Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
A fenntartó meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulási díj megfizetése esetén tölthetők be, és megállapítja a belépési hozzájárulás összegét. Egyházi és nem állami fenntartó esetén ezek aránya az intézményi férőhely számának 50%-át nem haladhatja meg.
Igénybenyújtás
Az igénybevétel ÖNKÉNTES, szóban vagy írásban kell kérelmeznie az ellátást igénylő személynek.
A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselő beleegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.
Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselő terjesztheti elő.
A kérelemhez mellékelni kell a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, III. része szerinti vagyonnyilatkozatot.
Az igénybenyújtás helye a lakóotthon.
Megjegyzés
Fontos!
A fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló, 2019–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról szóló 1295/2019. (V. 27.) Korm. határozat alapján a Szoctv. 66/A. § (1)-(3) bekezdései szerint
• a nagy létszámú (50 fős létszámot meghaladó) intézmény átalakítása esetén támogatott lakhatás formájában kell nyújtani;
• új intézmény vagy új férőhely létrehozása esetén a támogatott lakhatás kiscsoportos formájában (legfeljebb 6 fős, illetve 7-12 fős lakhatás céljául szolgáló ingatlanokban) kell nyújtani, kivétel ez alól az ötven főnél alacsonyabb férőhelyszámú fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek otthona, amely ötven férőhelyig bővíthető ápolást, gondozást nyújtó intézményi formában is.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
