Pénzbeli szociális ellátások - ÁPOLÁSI DÍJ, EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ, KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ

ÁPOLÁSI DÍJ, EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ, KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. júl. 17., 09:24

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított - a JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) KORMÁNYHIVATAL HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ -  anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult A HOZZÁTARTOZÓ  HA :

  1. állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló  a)  súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, ÉS
  2. az ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.

HOZZÁTARTOZÓ (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján):

  1. a házastárs,
  2. az egyeneságbeli rokon,
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  4. az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
  5. a testvér;
  6. az élettárs,
  7. az egyeneságbeli rokon házastársa,
  8. a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére
  9. a testvér házastársa

AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL HOZZÁTARTOZÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZEMÉLYT  IS, AKI

  1. elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének a gondozását, ápolását végzi, VAGY
  2. a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek (aki a  kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesül) gondozását, ápolását végzi.

AZ ELLÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL NEVELŐSZÜLŐNEK MINŐSÜL:

  1. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (ebben az esetben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt otthon történő munkavégzésnek kell tekinteni),  illetve
  2. 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy.

2020-ban  AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott  alapösszeg 100%-a,  39 365  Ft.

 

EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A  NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg.

A FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS ÁLLAPOT FENNÁLLÁSÁNAK TÉNYÉT a 63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő SZAKÉRTŐ -  az ott meghatározott feltételek alapján - SZAKVÉLEMÉNYBEN ÁLLAPÍTJA MEG. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.  

A FENTI SZAKVIZSGÁLATOT NEM KELL ELVÉGEZNI, HA   az ápolási díj megállapítására irányuló eljárás megindításának időpontjától számított legalább további egy évig hatályos, gyermekek otthongondozási díja vagy 2019. január 1-jét követően ápolási díj megállapítása iránt indított eljárásban kiállított szakvélemény rendelkezésre áll.

2020-ban  AZ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg (39 365 Ft) 150 %-a,  59 048  Ft. 

 

KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha olyan személy gondozását, ápolását végzi, 
   a) akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes;
   b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

2020-ban  A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE a   központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg (39 365 Ft)  180 %-a,  70 857 Ft

 

AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT.

AZ ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS UTÁN nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. (Kivételeket lásd a megjegyzés részben)

A nyugdíjjárulék mértéke  2020-ban 10 %.

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

Az ellátásról az 1993. évi III. törvény 40.§ – 44.§-a, a  63/2006. (III.27.) Korm. rendelet,    Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 64. § (2) bekezdés c) pontja rendelkezik. 

Az ÁPOLÁSI DÍJ a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított – a JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETIKORMÁNYHIVATAL HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ –  anyagi hozzájárulás.

ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A HOZZÁTARTOZÓ  HA :

  1. állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló  a)  súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, ÉS
  2.  az ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn.

HOZZÁTARTOZÓ (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján):

  1. a házastárs,
  2. az egyeneságbeli rokon,
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  4. az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
  5. a testvér;
  6. az élettárs,
  7. az egyeneságbeli rokon házastársa,
  8. a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére
  9. a testvér házastársa

AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL HOZZÁTARTOZÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZEMÉLYT  IS, AKI

 

  1. elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének a gondozását, ápolását végzi, VAGY
  2. a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek (aki a  kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesül) gondozását, ápolását végzi

AZ ELLÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL NEVELŐSZÜLŐNEK MINŐSÜL:

  1. nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (ebben az esetben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt otthon történő munkavégzésnek kell tekinteni),   illetve
  2. 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy

 2020-ban  AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE a  központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott  alapösszeg 100%-a,  39 365  Ft.

 

EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A  NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg.

FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS ÁLLAPOT FENNÁLLÁSÁNAK TÉNYÉT a 63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő SZAKÉRTŐ –  az ott meghatározott feltételek alapján – SZAKVÉLEMÉNYBEN ÁLLAPÍTJA MEG. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.  

FENTI SZAKVIZSGÁLATOT NEM KELL ELVÉGEZNI, HA   az ápolási díj megállapítására irányuló eljárás megindításának időpontjától számított legalább további egy évig hatályos, gyermekek otthongondozási díja vagy 2019. január 1-jét követően ápolási díj megállapítása iránt indított eljárásban kiállított szakvélemény rendelkezésre áll.

2020-ban AZ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg (39 365 Ft) 150 %-a,  59 048  Ft. 

 

KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha olyan személy gondozását, ápolását végzi, 
   a) akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes;
   b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

Kiemelt  az ápolási szükséglete annak a személynek, aki tartós betegségéből, fogyatékosságából eredően:

  1. más személyes segítsége nélkül nem képes az illemhelyet használni,
  2. más személyes segítsége nélkül segédeszköz igénybevételével sem képes lakáson belül közlekedni, és
  3. más személyes segítsége nélkül nem képes az étkezéssel, a tisztálkodással vagy az öltözködéssel kapcsolatos tevékenységcsoportok közül legalább kettőt ellátni.

 

2020-ban  A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE a   központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg (39 365 Ft)  180 %-a,  70 857 Ft.

 AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI ÖSSZEGE MÁS RENDSZERES PÉNZELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ JOGOSULT ESETÉN az ápolási díj összegének és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT.

AZ ÁPOLÁSI DÍJBANSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS UTÁN nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett. (Kivételeket lásd a megjegyzés részben)

AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI ELJÁRÁSBAN – a  kiemelt ápolási díj iránti kérelem kivételével – AZ ÁPOLT SZEMÉLY ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI SZÜKSÉGLETÉT VIZSGÁLNI KELL.

ÁLLANDÓ ÉS TARTÓS ÁPOLÁSRAGONDOZÁSRA SZORUL AZ A SZEMÉLY, akiről jogszabályban (63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet) meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.

HA AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁT A FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL KÉRIK, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapotot vizsgálni kell (lásd 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet).

 AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLY SZÁMÁRA EGYIDEJŰLEG csak egy ápolási díjra való jogosultság állapítható meg illetve egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási díj.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ HATÁROZATLAN IDŐRE KERÜL MEGÁLLAPÍTÁSRA, arra a hozzátartozó a feltételek fennállásáig jogosult.

JOGOSULTSÁGOT KIZÁRÓ OKOK:

I.) NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ, HA AZ ÁPOLT SZEMÉLY

  1. két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
  2. köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója

KIVÉVE, HA

  • a köznevelési intézményben eltöltött idő a köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
  • a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

 

II.) NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ HA:

  1. a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve  azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak.  
  2.  szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
  3. keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

 

A II. a) PONTBAN FELSOROLTAK ALÓLI KIVÉTELEK:

A súlyosan fogyatékos személy otthoni gondozása, ápolása okán járó ápolási díjra (1993. évi III. tv. 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti),    valamint a kiemelt ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy

  1. AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOKBAN RÉSZESÜL : saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény szerint)  korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy  – a törvény erejénél fogva -  rehabilitációs ellátásban (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján)  ÉS
  2. AZ ELŐZŐ PONTBAN FELSOROLT  ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KELETKEZÉSÉT MEGELŐZŐ NAPON  súlyosan fogyatékos személy otthoni gondozását, ápolását végző személy ápolási díjára  VAGY kiemelt ápolási díjra volt jogosult, ÉS
  3. AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐ NAPJÁT MEGELŐZŐ HÚSZ ÉVEN BELÜL a fentiek szerinti jogosultsága legalább tíz évig fennállt. (A b) pontban említett,  két jogcímen folyósított ápolási díjra való jogosultság időtartamát össze kell számítani. )

 

JOGOSULTSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

A jogosultságot megállapító szerv az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását KÉTÉVENTE LEGALÁBB EGYSZER FELÜLVIZSGÁLJA, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

 

FONTOS:  HA AZ ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN

  1. az ápolási díjra való jogosultság fennállása alatt benyújtott KÉRELEM ALAPJÁN INDULT ELJÁRÁSBAN vagy
  2.  FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS SORÁN

MEGÁLLAPÍTÁSRA KERÜL, HOGY AZ ÁPOLÁSI DÍJRA MÁS JOGCÍMEN JOGOSULT,

  • a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni és
  • az új jogcímre járó ellátást meg kell állapítani  a) kérelemre indult eljárásban a kérelem benyújtásának napjától, b) felülvizsgálati eljárásban, az eljárás megindításának napjától ( magasabb összegű jogcím esetében), illetve a döntés meghozatalát követő második hónap első napjától ( alacsonyabb összegű jogcím esetén)

HA FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁSBAN IGAZOLJÁK, hogy az ápolt személy a komplex minősítés elvégzésére irányuló eljárást megindította, a kiemelt ápolási díj egészségi állapotra vonatkozó jogosultsági feltételét a komplex minősítés eredményéről kiállított hatósági bizonyítvány eljáró hatósághoz történő beérkezéséig fennállónak kell tekinteni. Ha az eljárás megindítását nem igazolják, a kiemelt ápolási díjat a felülvizsgálati időpontot magában foglaló hónap utolsó napjával meg kell szüntetni.

 

 AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEG KELL SZÜNTETNI, HA –

  1. az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
  2. az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
  3. az ápolt személy meghal,
  4. az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  5. jogosultságot kizáró körülmény bekövetkezésének esetén,
  6. azt az ápolást végző személy kérte,
  7. az ápolást végző személy az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
  8. a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellátását.

 

AZ ELLÁTÁS MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉSEK:

Az a) és c) pontban foglalt esetekben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Az  f) pontja szerinti esetben az ápolási díjra való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁTÓL SZÁMÍTOTT HAT HÓNAPON BELÜL NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG, ha azért került megszüntetésre, mert ápolt személy az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozta.

AZ ÁPOLÁSI KÖTELEZETTSÉG NEM TELJESÍTÉSÉNEK MINŐSÜL, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLYNEK – A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN SEGÍTSÉG NYÚJTHATÓ, illetve – az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha:

  1. az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja
  2. az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

 

LAKCÍMVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

  • Ha az ellátásra jogosult személy lakcíme – az eljáró hatóság illetékességét érintően – megváltozik, az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
  • Az új lakcímen az ellátás megállapítása iránt kérelmet kell benyújtani!
  • Amennyiben az új kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják, akkor – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI KÉRELMET

  • a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalnál,  továbbá
  • a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint
  • a kormányablaknál

 LEHET BENYÚJTANI az  e célra rendszeresített kérelemnyomtatványon,  mely az igénylés helyén szerezhető be, de  a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

 

A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL a 63/2006.(III.27.) Korm.rendeletben részletezett igazolásokat.

HA A KÉRELMET AZ ÁPOLT SZEMÉLY, ILLETVE TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE NEM ÍRJA ALÁ, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ FORMANYOMTATVÁNYON az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető. Ha az igénylő a kiemelt ápolási díj mellett egyidejűleg az alapösszegű vagy az emelt összegű ápolási díj megállapítása iránt is kérelmet nyújt be, először a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit kell vizsgálni.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁRÓL A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GONDOSKODIK.

 

AZ ELLÁTÁST  MINDENNAP 5-ÉIG KELL FOLYÓSÍTANI AZZAL, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást és foglalkoztatást helyettesítő támogatást december 30-áig kell folyósítani.

 

Ha AZ ÁPOLÁSI DÍJ NEM A TELJESNAPRA JÁR, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

 

A HAVI RENDSZERES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA JOGOSULT HALÁLA ESETÉN a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

NEM VÉGLEGES döntés ellen az érdekeltek – a  közléstől számított 15 napon belül – a LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI/MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZ CÍMZETT, de a DÖNTÉST HOZÓ  HATÓSÁGNÁL BENYÚJTANDÓ illetékmentes fellebbezéssel élhetnek.

 A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.  

 A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat az ügyfél. A fellebbezéssel megtámadható döntés ellen közigazgatási per akkor indítható, ha a jogosultak bármelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő,

Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő,

Súlyosan fogyatékos személyt gondozó vagy eltartó közeli hozzátartozó

Nevelőszülő a jogosultsági feltételek teljesülése esetén

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

LAKCÍM az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

LYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY az, akinek

a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,

b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,

c)  értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),

d)  mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes

TARTÓSAN BETEG AZ A SZEMÉLY, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul. ÁLLANDÓ ÉS TARTÓS

ÁPOLÁSRAGONDOZÁSRA SZORUL AZ A SZEMÉLY  akiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.

ÁPOLÁSI DIJRA VALÓ JOGOSULTSÁG ESETÉBEN a – a  2019. CXXII.  törvény 37. §-a alapján -   a saját jogú nyugdíjban, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy nyugdíjjárulékot nem fizet. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal,

Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal,

Kormányablak