Pénzbeli szociális ellátások - aktív korúak ellátása - EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS

EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. jan. 10., 14:41

A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére.

 AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA LEHET:

  1. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
  2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

 

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁSRA AZ A SZEMÉLY JOGOSULT ( az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén, ezeket lásd a jogosultsági feltételeknél) AKI

  1. EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYNEK MINŐSÜL ÉS a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019. évben 28.500 Ft) 90%-át, a 25.650 Ft-ot  és vagyona nincs.),

 

  1. 14 ÉVEN ALULI KISKORÚ GYERMEKET NEVEL ÉS
  • a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban,
  • a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,
  • a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019. évben 28.500 Ft) 90%-át, a 25.650 Ft-ot  és vagyona nincs.)

 

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS HAVI ÖSSZEGE:

 

  • JÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐ EGYEDÜLÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019-ben  28.500 Ft) 95 %-a, jelenleg 27.075 Ft; 
  • JÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ EGYEDÜL ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a támogatás fenti összegének és a jogosult jövedelmének a különbözete; 
  • CSALÁDBAN ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, DE az ellátás legmagasabb összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 %-át a  48.795 Ft-ot (a nettó közfoglalkoztatási bér összege jelenleg: 54.200 Ft).
  • ABBAN AZ ESETBEN, HA A JOGOSULT CSALÁDJA TAGJÁNAK FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT ÁLLAPÍTOTTAK meg az ellátás legmagasabb összege 25.995 Ft. 

HA AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS ÖSSZEGE A  HAVI EZER FORINTOT NEM ÉRI EL, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA EGY CSALÁDBAN EGYIDEJŰLEG csak egy személy jogosult, kivéve, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

Az 1993.évi III. törvény 33-34.§-ai, 37-37/B. §-ai valamint a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet

A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA LEHET:

  1. egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás
  2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

 

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁSRA AZ A SZEMÉLY JOGOSULT ( az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén, ezeket lásd a jogosultsági feltételeknél) AKI

  • EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYNEK MINŐSÜL ÉS  a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019. évben 28.500 Ft) 90%-át, a 25.650 Ft-ot  és vagyona nincs.)
  • 14 ÉVEN ALULI KISKORÚ GYERMEKET NEVEL ÉS  a)  a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban b) a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, és a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019. évben 28.500 Ft) 90%-át, a 25.650 Ft-ot  és vagyona nincs.)

 

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁS HAVI ÖSSZEGE:

  • VEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐ EGYEDÜLÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019-ben  28.500 Ft) 95 %-a, jelenleg 27.075 Ft; 
  • VEDELEMMEL RENDELKEZŐ EGYEDÜL ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a támogatás fenti összegének és a jogosult jövedelmének a különbözete; 
  • CSALÁDBAN ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, DE az ellátás legmagasabb összege de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 %-át a  48.795 Ft ( nettó közfoglalkoztatási bér összege jelenleg: 54.200 Ft.)
  • ABBAN AZ ESETBEN, HA A JOGOSULT CSALÁDJA TAGJÁNAK FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT ÁLLAPÍTOTTAK meg az ellátás legmagasabb összege 25.995 Ft. 

HA AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁS ÖSSZEGEHAVI EZER FORINTOT NEM ÉRI EL, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA EGY CSALÁDBAN EGYIDEJŰLEG csak egy személy jogosult, kivéve, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

A EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁSBANSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS  FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDEJE ALATT :

  • alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult, (melyet az illetékes kormányhivatal járási hivatalánál igényelhet)
  • egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága fennáll,
  • HELYI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSBAN UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT, melyről a  hatósági bizonyítványt az ellátást megállapító hatóság bocsátja ki.

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult az a személy  aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel,

I.)  EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYNEK MINŐSÜL és a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019. évben 28.500 Ft) 90%-át, a 25.650 Ft-ot  és vagyona nincs.)

JELEN ELLÁTÁS SZEMPONTJÁBÓL EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLY AZ, aki  az ellátásra való jogosultságának kezdő napján :

  1. munkaképességét legalább 67% -ban elvesztette, vagy  legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 %-os mértéket, vagy
  2. vakok személyi járadékában részesül vagy
  3. fogyatékossági támogatásban részesül.

II)  14 ÉVEN ALULI KISKORÚ GYERMEKET NEVEL  ÉS  1)  a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban,  2) a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani,  3) a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2019. évben 28.500 Ft) 90%-át, a 25.650 Ft-ot  és vagyona nincs.) ÉS

  1.  az álláskeresési ellátás (munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék) folyósítási időtartama lejárt, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül,  VAGY
  2. az álláskeresési ellátás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt (a folyósítási idő lejártát megelőzően) szüntették meg,  (és a keresőtevékenységet követően álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot) VAGY
  3.  kérelme benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel illetve a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, VAGY
  4. az alábbi rendszeres pénzellátás folyósítása – a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül – megszűnt (a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi lxxxiv. törvény szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság arra való tekintettel, hogy már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás), ÉS közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött.

Az aktív korúak ellátására való jogosultság  az a) pont szerinti esetben az álláskeresési ellátás időtartamának kimerítésétől, a  b) pont szerinti  esetben a keresőtevékenység megszűnésétől, a d) pont szerinti esetben a rendszeres pénzellátás megszűnésétől számított 12 hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.

Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az álláskeresési ellátás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési ellátás kimerítését követő nap.

 

Az ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállását – a jogosultságot megállapító szerv – KÉT ÉVENTE LEGALÁBB EGYSZER felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben  továbbfolyósítja.

HA AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ LEGKISEBB ÖSSZEGE VÁLTOZIK, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni.

NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁGA ANNAK A SZEMÉLYNEK, AKI:

  1. letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, illetve elzárást tölt;
  2. az 1993. évi III. törvény 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
  3. gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül;
  4. gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig;
  5. az Flt szerint álláskeresési ellátásban részesül
  6. katonai szolgálatot teljesít,
  7. köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
  8. az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,
  9. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
  10. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

 

MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT   a fentiekben az a)-g) és i ) pontban felsorolt, valamint az alábbi esetekben annak a személynek:

  1. aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
  2. akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy
  3. aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 121. napjától,
  4. aki a jogosultságának megszüntetését kéri,
  5. aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával,
  6. akinek részére az aktív korúak ellátása keretében nyújtott ellátás folyósítása egy évet meghaladó időtartamban egybefüggően szünetel, az egy év leteltét követő nappal.

 

EGYÉB, AZ ELLÁTÁS MEGSZÜNTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül – kivéve  a fentiekben az a)- b) pontok szerinti megszüntetési eseteket – az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

Az a)-b) pontokban felsorolt esetekben a jogosultság ismételten csak akkor állapítható meg -  az egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén -  ha az aktív korú személy újra teljesíti az előzetes együttműködési  kötelezettségét. ( Ebben az esetben, az előzetes együttműködés időtartamának számítása során nem vehető figyelembe a jogosultság korábbi, szankciós megszüntetésének időpontját megelőzően teljesített együttműködés!)

A d) pont szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránt a megszüntetésről rendelkező döntés véglegessé válását követő 30 nap elteltével nyújtható be ismét kérelem.

 

LAKCIMVÁLTOZÁS ESETÉN:

HA AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY LAKCÍME – az eljáró hatóság illetékességét érintően – MEGVÁLTOZIK, az ellátásra való jogosultságot  a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

AZ ÚJ LAKCÍMEN AZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT KÉRELMET KELL BENYÚJTANI!

AMENNYIBEN az új kérelmet A LAKCÍMVÁLTOZÁST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜL BENYÚJTJÁK, akkor – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA IRÁNTI KÉRELMET  – A VAGYONNYILATKOZATTAL EGYÜTT - A KÉRELMEZŐ LAKCÍME SZERINT ILLETÉKES JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) KORMÁNYHIVATALNÁL,  továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál LEHET BENYÚJTANI a szociál – és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített kérelemnyomtatványon,  mely az igénylés helyén szerezhető be, de  a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV  is közzéteszi a honlapján  az aktív korúak ellátása igénylésére szolgáló kérelemnyomtatványt és a vagyonnyilatkozatot.

Az aktív korúak ellátása iránti kérelem a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó állami foglalkoztatási szervnél is benyújtható.

A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A JÖVEDELEM IGAZOLÁSÁN KIVÜL :

  1. a vagyonnyilatkozat,
  2. a kérelmezővel közös háztartásban élő, a tanköteles kort betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyáról szóló igazolás

Amennyiben az igénylő “A jogosultság feltételei” rovatban felsorolt rendszeres pénzellátás megszűnése után igényli a támogatást, szükséges még az ellátás megszüntetéséről szóló határozat.

EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLY ESETÉBEN  A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

  1. a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozata szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye vagy
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, azt a járási hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint szakkérdésként vizsgálni fogja.

Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez csatolta a fenti igazolások valamelyikét, de arra  alapozva az ellátásra való jogosultság nem állapítható meg, a szakkérdés vizsgálatát akkor kell elvégezni, ha:

a határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény kiállítása óta 12 hónap eltelt, vagy

 a határozat, szakhatósági állásfoglalás vagy szakvélemény kiállítása óta kevesebb, mint 12 hónap telt el, de a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az irat kiállítása óta rosszabbodott.

NEM EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLY ESETÉBEN ( A jogosultság feltételeinél a II.) jogosultsági csoportban felsorolt személyek tartoznak ide) szükséges még az  

  • ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV IGAZOLÁSA az álláskeresési ellátás folyósítása időtartamának lejártáról, illetve arról, hogy álláskeresési ellátásra való jogosultsága nem áll fenn, vagy a megelőző együttműködés teljesítéséről;
  • AMENNYIBEN AZ IGÉNYLŐ “a jogosultság feltételei” részben felsorolt RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS MEGSZŰNÉSE UTÁN IGÉNYLI A TÁMOGATÁST, szükséges még az ellátás megszüntetéséről szóló határozat;
  • HA A KÉRELMEZŐ ÚGY NYILATKOZIKHOGY 14 ÉVEN ALULI GYERMEKÉNEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA NEM BIZTOSÍTOTT, a köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁRÓL a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁST  UTÓLAGMINDEN HÓNAP 5-ÉIG – a december hónapra tekintettel járó ellátást december 30-áig –kell folyósítani.

HA AZ ELLÁTÁS NEM A TELJES HÓNAPRA JÁR, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

Az ellátásra JOGOSULT HALÁLA ESETÉN a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. Az ilyen módon felvett ellátás nem része a hagyatéknak.

A JOGELLENESEN MUNKÁT VÉGZŐ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA JOGOSULT SZEMÉLY ELLÁTÁSÁNAK FOLYÓSÍTÁSA – a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító végleges és végrehajtható határozata alapján, a határozat véglegessé válásáról szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától – egy hónap időtartamra felfüggesztésre kerül.

NEM VÉGLEGES döntés ellen az érdekeltek – a  közléstől számított 15 napon belül – a LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI/MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZ CÍMZETT, de a DÖNTÉST HOZÓ  HATÓSÁGNÁL BENYÚJTANDÓ illetékmentes fellebbezéssel élhetnek.

 A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.  

 A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat az ügyfél. A fellebbezéssel megtámadható döntés ellen közigazgatási per akkor indítható, ha a jogosultak bármelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra vonatkozóan):

ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV: a járási (fővárosi kerületi )kormányhivatal foglalkoztatási osztálya AKTIV KORÚ: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;

 FOGYASZTÁSI EGYSÉG: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 

VAGYON: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

CSALÁD: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

ZELI HOZZÁTARTOZÓ: a házastárs, az élettárs; a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és nevelt gyermek; korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt; a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa.

 EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal,

Kormányablak,

Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatala,

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztálya