Szociális pénzbeli ellátások - aktív korúak ellátása - EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS

EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2017. febr. 17., 15:17

A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA LEHET:

  1. EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS
  2. b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

 

A TÁMOGATÁS HAVI ÖSSZEGE:

  • JÖVEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐ EGYEDÜLÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2017-ben  28.500 Ft) 92 %-a, jelenleg 26.220 Ft; 
  • JÖVEDELEMMEL RENDELKEZŐ EGYEDÜL ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a támogatás fenti összegének és a jogosult jövedelmének a különbözete; 
  • CSALÁDBAN ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, azzal, hogy 2017.  január 1-jétől az ellátás legmagasabb összege a) 48.795 Ft, b) 25.995 Ft (abban az esetben, ha a jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg). 


AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA EGY CSALÁDBAN EGYIDEJŰLEG csak egy személy jogosult.

EGY CSALÁDBAN EGYIDEJŰLEG KÉT SZEMÉLY ABBAN AZ ESETBEN JOGOSULT AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

Az 1993.évi III. törvény 33-34.§-ai, 37-37/B. §-ai valamint a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet

A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATAL aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA LEHET:

  1. EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁS
  2. b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás.

 

A TÁMOGATÁS HAVI ÖSSZEGE:

  • VEDELEMMEL NEM RENDELKEZŐ EGYEDÜLÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2017-ben  28.500 Ft) 92 %-a, jelenleg 26.220 Ft; 
  • VEDELEMMEL RENDELKEZŐ EGYEDÜL ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a támogatás fenti összegének és a jogosult jövedelmének a különbözete; 
  • CSALÁDBAN ÉLŐ SZEMÉLY ESETÉBEN a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, azzal, hogy 2017.  január 1-jétől az ellátás legmagasabb összege a) 48.795 Ft, b) 25.995 Ft (abban az esetben, ha a jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg). 


AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA EGY CSALÁDBAN EGYIDEJŰLEG csak egy személy jogosult.

EGY CSALÁDBAN EGYIDEJŰLEG KÉT SZEMÉLY ABBAN AZ ESETBEN JOGOSULT AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás feltételeinek felel meg.

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA, EZEN BELÜL EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT AZ A SZEMÉLY AKI AZ ALÁBBI FELTÉTELEK VALAMELYIKÉNEK MEGFELEL, és jövedelme, illetve családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 -át (2017-ben 25.650 ft ),  és keresőtevékenységet nem folytat:

I) EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYNEK MINŐSÜL :

  • aki munkaképességét legalább 67 -ban elvesztette, aki legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50-os mértéket,vagy
  • vakok személyi járadékában illetve
  • fogyatékossági támogatásban részesül

II)  14 ÉVEN ALULI KISKORÚ GYERMEKET NEVEL – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, csecsemőgondozási díjban – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, és  AKINEK ESETÉBEN

  • az álláskeresési támogatásfolyósítási időtartama lejárt;
  • az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot;
  • AKI az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött;
  • akinek esetében az alábbiakban felsorolt rendszeres pénzellátás valamelyikének folyósítása – a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül – megszűnt (az ápolási díj, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti gyermekgondozási támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása, illetve az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság arra való tekintettel, hogy már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás),

ÉS KÖZVETLENÜL A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁT MEGELŐZŐEN az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább HÁROM HÓNAPIG együttműködött.

JOGOSULTSÁG FELÜLVIZSGÁLAT:

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását – a jogosultságot megállapító szerv – KÉT ÉVENTE LEGALÁBB EGYSZER felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást továbbfolyósítja.

HA AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ LEGKISEBB ÖSSZEGE VÁLTOZIK, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni.

NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓJOGOSULTSÁGA ANNAK A SZEMÉLYNEKAKI

  1. előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti;
  2. az 1993. évi III. törvény 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott;
  3. gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül;
  4. gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig;
  5. az Flt szerint álláskeresési támogatásban részesül
  6. katonai szolgálatot teljesít,
  7. köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat,
  8. az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül vagy
  9. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,
  10. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

 

MEG KELL SZÜNTETNI AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGÁT ANNAK A SZEMÉLYNEK

a) akinél a fentiekben az a)-g) pontban felsoroltak valamelyike az aktív korúak ellátására való jogosultságának időtartama alatt bekövetkezett;

b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza;

c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 121. napjától;

d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította;

 

AZ AKTÍV KORÚ SZEMÉLY RÉSZÉRE AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG A MEGSZÜNTETÉSTŐL SZÁMÍTOTT HARMINCHATNAPON BELÜL A FENTIEKBEN a b) illetve d)  pontban felsoroltakat kivéve  – AZ ELŐZETES EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE NÉLKÜL ISMÉTELTEN MEGÁLLAPÍTHATÓ, AMENNYIBEN A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK EGYÉBKÉNT FENNÁLLNAK.

 

AMENNYIBEN AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA JOGOSULT ÜGYFÉL BETÖLTÖTTE A REÁ IRÁNYADÓ NYUGDÍJKORHATÁRT, az aktív korúak ellátására való jogosultságot a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA IRÁNTI KÉRELMET a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, a kormányablaknál, valamint a kérelmezőt álláskeresőként nyilvántartó állami foglalkoztatási szervnél lehet igényelni a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti nyomtatványon, mely az igénylés helyén szerezhető be.

A KÉRELEM ELBÍRÁLÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A JÖVEDELEM IGAZOLÁSÁN KÍVŰL :

  1. a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,
  2. a közös háztartásban élő gyermek(ek)re vonatkozóan az alábbi igazolások: ha a tankötelezett korhatárt már betöltötték, a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról szóló igazolás, valamint a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos állapotot igazoló irat.

EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLY ESETÉBEN a fentieken túlmenően a kérelem elbírálásához szükséges

  1. a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozata szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye vagy
  2. a fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala igazolása arról, hogy a kérelmező vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül

FONTOS: Ha az egészségkárosodott személy a kérelemhez nem csatolta a rehabilitációs szakértői szervnek vagy jogelődjének a munkaképesség-csökkenés, az egészségkárosodás vagy az egészségi állapot minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos határozatát, szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét, azt a járási hivatal külön jogszabályban foglaltak szerint szakkérdésként vizsgálni fogja.

 

NEM EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLY ESETÉBEN ( A jogosultság feltételeinél a II.) jogosultsági csoportban felsorolt személyek tartoznak ide) esetén szükséges még az  

  • ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV IGAZOLÁSA az álláskeresési támogatás folyósítása időtartamának lejártáról, illetve arról, hogy álláskeresési támogatásra való jogosultsága nem áll fenn, vagy a megelőző együttműködés teljesítéséről.
  • AMENNYIBEN AZ IGÉNYLŐ “a jogosultság feltételei” részben felsorolt RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS MEGSZŰNÉSE UTÁN IGÉNYLI A TÁMOGATÁST, szükséges még az ellátás megszüntetéséről szóló határozat.
  • HA A KÉRELMEZŐ ÚGY NYILATKOZIKHOGY 14 ÉVEN ALULI GYERMEKÉNEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA NEM BIZTOSÍTOTT, a köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén csatolni kell az intézmény igazolását arról, hogy a gyermek napközbeni ellátását nem tudja biztosítani.

HA AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT AZ ÁLLÁSKERESÉSI TÁMOGATÁS KIMERÍTÉSÉTŐL SZÁMÍTOTT 30 NAPON BELÜL BENYÚJTOTT KÉRELEM ALAPJÁN ÁLLAPÍTJÁK meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSÁRÓL a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁST  UTÓLAG, MINDENNAP 5-ÉIG – a december hónapra tekintettel járó ellátást december 30-áig –kell folyósítani.

HA AZ ELLÁTÁS NEM A TELJES HÓNAPRA JÁR, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

HA AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY LAKCÍME – AZ ELJÁRÓ HATÓSÁG ILLETÉKESSÉGÉT ÉRINTŐEN – MEGVÁLTOZIK, az aktív korúak ellátására való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

AMENNYIBEN AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA IRÁNTIRELMET A LAKCÍMVÁLTOZÁST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜL BENYÚJTJÁK, akkor – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETIMOGATÁSRA JOGOSULT HALÁLA ESETÉN a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI ÉS GYERMEKFELÜGYELETI TÁMOGATÁS FOLYÓSÍTÁSA SZÜNETEL HA A JOGOSULT

  1. keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 120 napjában;
  2. közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt;
  3. olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül, a felzárkózást elősegítő megélhetési támogatás vagy a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt.

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

AZ AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ELBÍRÁLÁSA JÁRÁSI HIVATALI HATÁSKÖR. Az ügyfél jogorvoslati kérelemmel a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz fordulhat.

 A fellebbezést azonban annál a hatóságnál kell előterjeszteni – a döntés közlésétől számított TIZENÖT NAPONBELÜL – amely a megtámadott döntést hozta.

BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATRA csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított HARMINC NAPON BELÜL jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra vonatkozóan):

ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV: a járási (fővárosi kerületi )kormányhivatal foglalkoztatási osztálya AKTIV KORÚ: a 18. életévét betöltött, de a rá irányadó nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;

 FOGYASZTÁSI EGYSÉG: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9, c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. 

VAGYON: az a hasznosítható ingatlan, jármű, vagyoni értékű jog, továbbá pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt – jövedelemként figyelembe nem vett – összeg, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

CSALÁD: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

ZELI HOZZÁTARTOZÓ: a házastárs, az élettárs; a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és nevelt gyermek; korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt; a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa.

 EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal,

Kormányablak,

Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatala,

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztálya