Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - KÖZÖSSÉGI ELLÁTÁSOK

Jogszabályok
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról -  65/A. §, 114-119/B. §;
1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 39/F-39/L §;
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról;
9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről.

A közösségi ellátás - hosszú távú gondozás keretében - az ellátott személy otthonában, lakókörnyezetében valósul meg, tanácsadás, tájékoztatás, esetkezelés (egyéni problémák kezelése) és készségfejlesztés révén.
Beletartozik:
• a pszichiátriai betegek és a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi ellátás, valamint
• a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás.

A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosított szolgáltatások:
- segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában,
- segítség a meglevő képességek megtartásában, fejlesztésében,
- az ellátott személy állapotának folyamatos figyelemmel kísérése a háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén,
- a pszichoszociális rehabilitáció, a szociális és mentális gondozás,
- az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban, szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzése és figyelemmel kísérése.

A közösségi pszichiátriai ellátás feladata a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről.

A szenvedélybetegek közösségi ellátásának feladata az életmódváltozás elindítása, segítése, folyamatos nyomon követése. A gondozó addiktológiai konzultáns bevonása mellett végzi tevékenységét.

A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása során cél a szenvedélybetegség által okozott ártalmak csökkentése, az életet veszélyeztető helyzetek elhárítása, valamint az életmódváltozás elindítása, segítése.
A szolgáltató
- figyelemmel kíséri az ellátott szűrővizsgálaton való részvételét, ösztönzi az ellátottat az orvosi vagy egyéb terápiás kezelés igénybe vételére,
- biztosítja a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat,
- biztosítja a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére.

Térítési díj
A közösségi ellátásokat térítésmentesen kell biztosítani.

Igénybenyújtás
Az ellátás igénybevétele önkéntes, a kérelmet a szolgáltatást nyújtó intézménynél szóban vagy írásban kell előterjeszteni.
Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő, az érintett személy véleményének lehetőség szerinti figyelembe vételével. A korlátozottan cselekvőképes személy az igénylést törvényes képviselőjének beleegyezésével teheti meg, önállóan akkor, ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
A közösségi ellátások esetében az a személy is ellátható, aki a szolgáltató vagy intézmény ellátási területén tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
A közösségi pszichiátriai ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményét a pszichiátriai betegség fennállásáról. Ha ilyen szakvélemény nem áll rendelkezésre, az ellátás - a kérelem benyújtásától számított legfeljebb három hónapig - átmeneti jelleggel biztosítható.
A szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása során minden esetben tiszteletben kell tartani az ellátott személy anonimitását: A személyes adatokat nem kell megadni,nyilvántartani, egyéni gondozási tervet nem kell készíteni. A szolgáltatás nem tagadható meg az absztinencia hiánya és a szenvedélybetegség során jelentkező tünetek, magatartási formák miatt mindaddig, amíg azok nem veszélyeztetik a biztonságos feladatellátást.

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást – alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás formájában - az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Jogszabályilag előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK: a közösségi ellátások, a családsegítés, az étkeztetés, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a támogatott lakhatás, valamint az egyéb speciális szociális intézmény.
 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!