Hozzátartozói pénzbeli nyugellátások - ÁRVAELLÁTÁS

ÁRVAELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. jan. 18., 09:54

AZ ÁRVAELLÁTÁS HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS, mely az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának (ideértve a dédunokát és ükunokát is)  jár.

ÖSSZEGE :

  1. Gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
  2. A fentiekben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt,  illetve  akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
  3. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

Az 1997. évi LXXXI. törvény 54-56. §-a , a 168/1997 (X.6) Korm. rendelet, valamint a 240/2018. (XII. 12.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emeléséről.

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban, vagy az  élettársi közösségben együtt élők háztartásában nevelt gyermeket is -  akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy az alábbiakban ismertetett időtartamú szolgálati időt szerzett.

  1. a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy ab) összesen legalább 2 év,
  2.  a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el –  legalább 4 év,
  3.  a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el-   legalább 6 év,
  4. a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el –  legalább 8 év,
  5. a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el –  legalább 10 év,
  6. a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el –  legalább 15 év. 

ÁRVAELLÁTÁS – A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK MEGLÉTE ESETÉN – legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

 

ÁRVAELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A SZEMÉLY IS,

  1.  AKINEK SZÜLŐJE a fentiekben ismertetettek szerint szolgálati időt nem szerzett, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.
  2. ÁRVAELLÁTÁS JÁR A TESTVÉRNEK ÉS AZ UNOKÁNAK IS (ideértve a dédunokát és ükunokát is), ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
  3. HA  GYERMEK NAPPALI RENDSZERŰ ISKOLAI OKTATÁSBAN VAGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN  NAPPALI KÉPZÉSBEN VESZ RÉSZT, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.
  4. TOVÁBBTANULÓ ÁRVA ÁRVAELLÁTÁSÁNAK 25. ÉLETÉV BETÖLTÉSÉT KÖVETŐ KIVÉTELES MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA AZ ÉRINTETT SZEMÉLY – formanyomtatványon írásban, illetve elektronikus úton benyújtott – KÉRELME ALAPJÁN KERÜLHET SOR. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.
  5. ISKOLAI TANULMÁNYOK CÍMÉN AZT A GYERMEKET IS MEGILLETI AZ ÁRVAELLÁTÁS, AKI  a) betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait magántanulóként végzi,  b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

NEM JÁR ÁRVAELLÁTÁS az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán (kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe).

RENDKÍVÜL INDOKOLT ESETBEN KIVÉTELES ÁRVAELLÁTÁS IS MEGÁLLAPÍTHATÓ,

AZ ÁRVAELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT NEM ÉRINTI:

  1. ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.
  2. ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

AZ ÁRVAELLÁTÁS HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS, mely az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbefogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának (ideértve a dédunokát és ükunokát is)  jár.

ÖSSZEGE :

  1. Gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
  2. A fentiekben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt,  illetve  akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
  3. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

A 2007. december 31-ét követő, de 2020. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

A 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapított  árvaellátás összege 2,7 %-al emelkedik.

Az árvaellátást kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon  -  mely letölthető az alábbi linkről: https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/nyomtatvány/nyomtatványtár.html – az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél kell benyújtani.

 

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGÁHOZ  KELL BENYÚJTANI az igényt ha  az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, illetve az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. Az Igazgatóság feladatait az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

A kérelem elektronikus  úton is előterjeszthető.

Az árvaellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig.

Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

Abban az esetben, ha elsőfokon a fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve járt el,  a fellebbezést a fővárosi illetve a megyei kormányhivatalnak kell címezni, de  azt – a  határozat kézhezvételét követő 15 napon belül –  a döntést hozó szervnél kell előterjeszteni.

A  Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel véglegessé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított  30 napon belül kezdeményezhető jogszabálysértésre történő hivatkozással.

  • Lakóhely szerint illetékes fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve
  • Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága,
  • Kormányablak