Pénzbeli szociális ellátások - TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2022. máj. 19., 08:19

Jogszabályok: 
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. §-a,
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet,
a helyi önkormányzatok rendeletei

 

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK a szociálisan rászoruló személyek részére – a szociális törvényben szabályozott ellátások kiegészítéseként– pénzbeli és természetbeni TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST nyújtanak.

A képviselő-testület önkormányzati rendeletben határozza meg, milyen célokra, milyen összegben és milyen feltételekkel nyújt támogatást; hová kell a kérelmeket benyújtani, mely szerv milyen szabályos szerint fogja azokat elbírálni, hogyan történik a folyósítás, ellenőrzés.

A helyi szabályozás alapját a szociális törvény kötelező vagy ajánlás jellegű rendelkezései képezik, ezek nem teljes körűek. Az igényelhető ellátások településenként, fővárosi kerületenként jelentősen eltérhetnek.

Az alábbiakban a települési támogatás lényegesebb  törvényi szabályait ismertetjük.

 

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS NYÚJTHATÓ különösen:

  1. a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
  2. a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végző személy részére,
  3. a gyógyszerkiadások viseléséhez,
  4. a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Az önkormányzati rendeletben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végző személy részére megállapítható települési támogatás havi összegét úgy kell meghatározni, hogy ne haladja meg a törvény szerinti ápolási díj alapösszegét, 2022-ben a  havi 43 405 forintot.

Amennyiben a támogatás rendeletben meghatározott összege eléri a szociális törvény szerinti ápolási díj alapösszegének a 80 százalékát, a települési támogatás a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában is ápolási díjnak minősül: társadalombiztosítási járulék terheli, folyósításának időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek számít, az ápoló jogosult az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére.

RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁST KÖTELES NYÚJTANI az önkormányzat a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére. 

Kiemelten indokolt azon személyek támogatása,

  • akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni,
  • akik alkalmanként jelentkező többletkiadások – betegség, haláleset, elemi kár elhárítása okán, vagy a gyermekkel, gyermekekkel kapcsolatos kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Ide sorolandó elsősorban  a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatti anyagi segítség.

A rendkívüli települési támogatás hivatalból is megállapítható; különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

A fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása a fővárosi önkormányzat feladata, kivéve, ha a fővárosi önkormányzat a kerületivel ettől eltérően állapodik meg.

 

Jogorvoslat

Amennyiben a települési támogatás iránti kérelem tárgyában maga a képviselő testület hozott döntést, a döntés ellen közigazgatási per indítható; fellebbezésre ez esetben nincs lehetőség.

Ha a döntést nem a képviselő testület, hanem a jegyző vagy az önkormányzat valamelyik szerve hozta, a döntéssel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál kell előterjeszteni. A fellebbezést a képviselő testület bírálja el; a másodfokon hozott döntés ellen közigazgatási per indítható.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!