Súlyos mozgáskorlátozott személyek részére nyújtandó állami támogatás – AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2021. ápr. 23., 06:34

Jogszabály: 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a lakáscélú állami támogatásokról szóló

 

Akadálymentesítési támogatás igényelhető legfeljebb 300 000 Ft összegben
1. AKADÁLYMENTES ÚJ LAKÁS ÉPÍTÉSÉHEZ, VÁSÁRLÁSÁHOZ, feltéve hogy
a) az építtető vagy a vásárló  mozgáskorlátozott személy, b) az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző közeli hozzátartozó vagy élettárs mozgáskorlátozott személy;
2. MEGLÉVŐ LAKÁSON, LAKÓÉPÜLETEN VÉGZETT AKADÁLYMENTESÍTÉSHEZ amennyiben a mozgáskorlátozott személy  a) a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs   b) önkormányzati lakás esetében határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagy élettárs.
A támogatás mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott személy által vagy rá tekintettel vehető igénybe.

A támogatás igénybevételének lehetőségét kizárja, ha az érintett ingatlan nem felel meg a méltányolható lakásigény követelményének, vagy meghaladja a tulajdonban, állandó használatban lévő lakásingatlanok számára megszabott korlátot (ld. kormányrendelet 2. § (2) bekezd. és 3. §).
Ha a támogatást igénylő személy a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, a tulajdonos hozzájárulását az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez igazolni szükséges.
Ugyanazon személyre tekintettel ismételten a támogatás 10 év elteltével vehető igénybe. 
Ugyanazon lakásra, lakóépületre  támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábban támogatott akadálymentesítés másik mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát szolgálta.

Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) álláspontját.

Igénybenyújtás
A támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani, a kérelem nyomtatvány is itt szerezhető be.
A kérelemhez csatolni kell:
๐ a mozgásszervi fogyatékosságról, illetve a súlyos mozgáskorlátozottságról szóló igazolást, ennek hiányában a meglévő orvosi dokumentációt (részletesen a Megjegyzés részben),
๐ az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést
๐ magánokiratba foglalt tulajdonosi hozzájárulást az akadálymentesítés elvégzéséhez.

A támogatás folyósítása
A támogatást az állam nevében a Magyar Államkincstár nyújtja és a hitelintézet folyósítja. havi elszámolása alapján.
Lakás, lakóépület akadálymentesítése esetén a támogatásban részesült személy köteles a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő teljes költség legalább 70%-áról nevére kiállított számlákat bemutatni. A költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet csak akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a kibocsátás időpontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel.

Jogorvoslat
A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével.
Ha a hitelintézet a támogatás iránti kérelmet elutasítja, az igénylő a támogatással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalától kérheti, állapítsa meg. hogy megfelel a támogatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek.
A kormányhivatal döntése ellen a Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni.

Megjegyzés
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK a támogatásra való jogosultság szempontjából

AKADÁLYMENTESÍTÉS: a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, illetve meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.

 MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY 1.)  a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1.§ (5) bekezdésében  meghatározottak szerinti  mozgásszervi fogyatékos személy,   2.)  a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. §  a) pontjában meghatározott súlyos mozgáskorlátozottnak minősülő személy;

MOZGÁSÁBAN FOGYATÉKOSNAK AZT A SZEMÉLYT KELL TEKINTENI, aki
a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz a  141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
c)  a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTTNAK MINŐSÜLŐ SZEMÉLY AKI:
a) 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja alapján mozgásszervi fogyatékosnak minősül, vagy f) pontja alapján halmozottan fogyatékosnak minősül és halmozott fogyatékosságai közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosság,
b) aki a 18. életévét nem töltötte be és a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. mellékletében meghatározott, az „L” betűjel szerinti mozgásszervi fogyatékosságban szenved, vagy a „P” betűjel szerinti többszörös és összetett betegségben szenved és a többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz,
c) a  közlekedőképességében súlyosan akadályozott személy.

KÖZLEKEDŐKÉPESSÉGÉBEN SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT AZ A SZEMÉLY, akinek a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 1. melléklete szerinti a) mozgásszervi részkárosodása, b) idegrendszeri károsodás okozta felső végtagi részkárosodása, c) idegrendszeri károsodásból eredő járászavara,  d) alsó, illetve felső végtagi perifériás keringési károsodás miatti részkárosodása, vagy e) az egészségi állapot meghatározásának módszerére vonatkozó szabályok alapján az a)–d) pont szerinti két részkárosodása együttesen eléri vagy meghaladja a 40%-ot, közlekedési képessége a d4452, d4500, d4501 vagy d4702 FNO kódok szerint legalább súlyosan nehezített, és ezen állapota várhatóan legalább három éven keresztül fennáll.

KÖZELI HOZZÁTARTÓZÓ: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!