szakértői bizottsági tevékenység
Életünk folyamán mindannyian kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor segítségre
szorulunk. Ekkor ismerkedünk meg számunkra addig részben vagy teljesen ismeretlen
intézményekkel, eljárásokkal, szakemberekkel. Ilyen helyzetbe kerül a szülő,
amikor kiderül, hogy baj van gyermeke fejlődésével. Nemcsak abban a tudatban
kell élnie ezentúl, hogy a gyermekéről szőtt álmok nem válnak valóra, hanem azzal
is szembesülnie kell, hogy semmi nem lesz természetes, ami eddig annak tűnt.
Az országszerte működő korai fejlesztő központok – civil szervezetként működve
– kezdetben sok gondot vehetnek le a szülők válláról. Ugyanakkor az ismert intézményhálózat
– melyre minden szülő számít, amikor egy gyermek megszületik – az
óvodától a középiskoláig egy másképpen fejlődő gyermek számára nem nyitja meg
automatikusan a kaput. Ha tehát egy szülő segítségre szorul, korai fejlesztésre van
szükség, aztán iskolára, többféle úton kerül végül a bizottság szakembergárdájához.
Amikor nagy a baj, és kezdettől aktív a szülő, a gyógypedagógus vagy a védőnő,
a szociális munkás vagy a pedagógus tájékoztatásának köszönhetően megtalálja
az intézményt. Amikor kisebb a baj, s a gyermek már iskolába jár, a pedagógus
és a nevelési-oktatási intézmény összefogásának eredményeként juthat el a család
a bizottsághoz. Ezután a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottságnak egy jó ideig meghatározó szerepe lesz az érintett gyermek és szülei
életében.
A szakértői bizottság feladatköre
A szakértői bizottság a pedagógiai szakszolgálat keretében működik. A pedagógiai
szakszolgálat feladata, hogy segítséget nyújtson a tanulási képességek problémáinak
feltárásához.
A szakértői bizottság komplex vizsgálata során
megállapítja a sajátos nevelési igényt, vagy kizárja ennek tényét (értelmi fogyatékosság,
autizmus, a megismerés és a viselkedés fejlődési rendellenessége, diszlexia {súlyos olvasásgyengeség}, diszgráfia {súlyos írásgyengeség}, diszkalkulia
{súlyos számolásgyengeség});
a fogyatékosság szűrése során javaslatot tesz a gyermek/tanuló különleges gondozás
keretében történő ellátására, az ellátás formájára és helyére és az ellátáshoz
kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra;
szakvéleményt ad az óvodában maradáshoz, ha a gyermek érdeke ezt kívánja;
felülvizsgálatot végez az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően
kétévenként, 12 éves kor után háromévente.
A gyermek/tanuló vizsgálatával kapcsolatban jó tudni, hogy a vizsgálatot kérheti
a
szülő/gondviselő;
az óvoda, iskola, gyermekjóléti intézmény;
középiskolás tanuló esetén a szülő/iskola kérésére igazgató és szaktanár is megerősíti
a vizsgálati kérelmet.
A szülőt mint a gyermek gondviselőjét minden esetben tájékoztatja a bizottság a
gyermekkel kapcsolatos döntésekről.
A szakértői vizsgálatot akkor kérheti a szülő, ha
születéskori vagy kora gyermekkori probléma merül fel;
nem az életkorának megfelelően fejlődik gyermeke;
tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzd az óvodában, iskolában;
a beszéd-, mozgás-, értelmi fejlődés elmaradása esetén, ha problémát észlelnek,
már csecsemőkorban, kisgyermekkorban;
kérhető akkor is, ha a gyermek 5 éves koráig nem részesült óvodai nevelésben.
Lehetőség van tantárgyak, illetve érettségi tárgyak alóli mentességre, továbbá
részben történő mentesítésre. Ezzel is segíti a bizottság a tankötelezettség teljesítését.
Fontosak a határidők:
beiskolázásra, áthelyezésre december 15-ig lehet jelentkezni;
a nevelési tanácsadó javaslata alapján március 31-éig,
tantárgyi mentesítéshez az 1–6. évfolyamon január 31-ig (ezt követően az új tantárgy
tanulásának évében március 31-ig) kérjék a vizsgálatot.
szorulunk. Ekkor ismerkedünk meg számunkra addig részben vagy teljesen ismeretlen
intézményekkel, eljárásokkal, szakemberekkel. Ilyen helyzetbe kerül a szülő,
amikor kiderül, hogy baj van gyermeke fejlődésével. Nemcsak abban a tudatban
kell élnie ezentúl, hogy a gyermekéről szőtt álmok nem válnak valóra, hanem azzal
is szembesülnie kell, hogy semmi nem lesz természetes, ami eddig annak tűnt.
Az országszerte működő korai fejlesztő központok – civil szervezetként működve
– kezdetben sok gondot vehetnek le a szülők válláról. Ugyanakkor az ismert intézményhálózat
– melyre minden szülő számít, amikor egy gyermek megszületik – az
óvodától a középiskoláig egy másképpen fejlődő gyermek számára nem nyitja meg
automatikusan a kaput. Ha tehát egy szülő segítségre szorul, korai fejlesztésre van
szükség, aztán iskolára, többféle úton kerül végül a bizottság szakembergárdájához.
Amikor nagy a baj, és kezdettől aktív a szülő, a gyógypedagógus vagy a védőnő,
a szociális munkás vagy a pedagógus tájékoztatásának köszönhetően megtalálja
az intézményt. Amikor kisebb a baj, s a gyermek már iskolába jár, a pedagógus
és a nevelési-oktatási intézmény összefogásának eredményeként juthat el a család
a bizottsághoz. Ezután a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs
Bizottságnak egy jó ideig meghatározó szerepe lesz az érintett gyermek és szülei
életében.
A szakértői bizottság feladatköre
A szakértői bizottság a pedagógiai szakszolgálat keretében működik. A pedagógiai
szakszolgálat feladata, hogy segítséget nyújtson a tanulási képességek problémáinak
feltárásához.
A szakértői bizottság komplex vizsgálata során
megállapítja a sajátos nevelési igényt, vagy kizárja ennek tényét (értelmi fogyatékosság,
autizmus, a megismerés és a viselkedés fejlődési rendellenessége, diszlexia {súlyos olvasásgyengeség}, diszgráfia {súlyos írásgyengeség}, diszkalkulia
{súlyos számolásgyengeség});
a fogyatékosság szűrése során javaslatot tesz a gyermek/tanuló különleges gondozás
keretében történő ellátására, az ellátás formájára és helyére és az ellátáshoz
kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra;
szakvéleményt ad az óvodában maradáshoz, ha a gyermek érdeke ezt kívánja;
felülvizsgálatot végez az első vizsgálatot követő egy év eltelte után, azt követően
kétévenként, 12 éves kor után háromévente.
A gyermek/tanuló vizsgálatával kapcsolatban jó tudni, hogy a vizsgálatot kérheti
a
szülő/gondviselő;
az óvoda, iskola, gyermekjóléti intézmény;
középiskolás tanuló esetén a szülő/iskola kérésére igazgató és szaktanár is megerősíti
a vizsgálati kérelmet.
A szülőt mint a gyermek gondviselőjét minden esetben tájékoztatja a bizottság a
gyermekkel kapcsolatos döntésekről.
A szakértői vizsgálatot akkor kérheti a szülő, ha
születéskori vagy kora gyermekkori probléma merül fel;
nem az életkorának megfelelően fejlődik gyermeke;
tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzd az óvodában, iskolában;
a beszéd-, mozgás-, értelmi fejlődés elmaradása esetén, ha problémát észlelnek,
már csecsemőkorban, kisgyermekkorban;
kérhető akkor is, ha a gyermek 5 éves koráig nem részesült óvodai nevelésben.
Lehetőség van tantárgyak, illetve érettségi tárgyak alóli mentességre, továbbá
részben történő mentesítésre. Ezzel is segíti a bizottság a tankötelezettség teljesítését.
Fontosak a határidők:
beiskolázásra, áthelyezésre december 15-ig lehet jelentkezni;
a nevelési tanácsadó javaslata alapján március 31-éig,
tantárgyi mentesítéshez az 1–6. évfolyamon január 31-ig (ezt követően az új tantárgy
tanulásának évében március 31-ig) kérjék a vizsgálatot.
