euritmia

Az euritmia (görögül: jó, szép, harmonikus ritmus) előadóművészeti ág, amit a táncterápiában és az oktatásban is felhasználnak, különösen a Waldorf-iskolákban. Rudolf Steiner, az antropozófia megalapítójának nevéhez fűződik, aki már 1908-ban indítványozta egyfajta mozgásművészet gyakorlását.
Élettani hatása:
-javítja az izomtónus-szabályozást;
-élénkíti az anyagcsere-folyamatokat (az anyagcsererendszerben van a legnagyobb szerepe a ritmusoknak).
A beszédhez, olvasás-előkészítéshez kapcsolódó készségek:
-kialakítja, fejleszti az utánzókészséget;
-segíti a testséma kialakulását,
-fejleszti a térbeli tájékozódást;
-javítja a mozgáskoordinációt;
-segít a harmonikus mozgás- és beszédritmus kialakításában;
-segíti a fonematikus hallás kialakulását;
-kialakítja a beszédfigyelmet;
-elősegíti a mozgás és a beszéd szeriális felépítését (hangok, szavak helye, egymásutánisága);
-hozzájárul a beszédértés fejlődéséhez, élő fogalma kialakulásához;
-segít a szókincs megtartásában, mobilizálásában;
-segít a belső beszéd rendezésében.
Lelki hatások:
-a mozgás által oldódnak a gátlások, erősebb mozdulatokba beleoldódik az agresszió;
-a test átjárhatóvá válik a lélek számára, megteremtődik a kettő egyensúlya;
-a nem beszélő gyermekek is úgy érzik, ki tudják fejezni magukat;
-az apatikus, kevéssé érdeklődő gyermeket felélénkíti az euritmia;
-a hipermotilis gyermek lelki feszültségei a testtel végzett mozgásokba tevődnek át, megnyugszik.(Neki még az is fontos, hogy a foglalkozások ritmusosan ismétlődjenek egy héten belül, mert a rendezettség, a ritmusok betartása hat rá;
-fejleszti a szociabilitást, az egymásra való odafigyelést;
-elősegíti az én erősödését, az önkontroll kialakulását.
Hatása a kognitív funkciókra:
-fejleszti a figyelem tartósságát;
-fejleszti a vizuális és a verbális emlékezőkészséget;
-serkenti az észlelési folyamatokat, főleg a kinesztéziát, a hallást és a látást;
-elősegíti az összefüggések felismerését;
-szerepet játszik a gondolatritmusok kialakulásában.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Euritmia)