Pénzbeli szociális ellátások - GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA (GYOD)

Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. febr. 7., 13:11

I.)  A gyermekek otthongondozási díjára – mely a JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) KORMÁNYHIVATAL hatáskörébe tartozó ellátás -  JOGOSULT  A GYERMEK KORÁTÓL FÜGGETLENÜL AZ A SZÜLŐ  AKI

  1. a súlyos fogyatékosságából eredően
  2. a tartós betegségéből eredően

ÖNNELLÁTÁSRA KÉPTELEN GYERMEKÉRŐL GONDOSKODIK.

 

 II.) A gyermekek otthongondozási díjára való JOGOSULTSÁG A SZÜLŐN  KÍVÜL A GYERMEK MÁS, A GYERMEKKEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓJA SZÁMÁRA IS MEGÁLLAPÍTHATÓ, HA  a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de

  • A SZÜLŐ MEGHALT,
  • A SZÜLŐ SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGA ALÁBBI OKOKBÓL SZÜNETEL:
  • a)  a szülő cselekvőképtelen; b) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;  c)  a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult; d) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; e) az életközösség fennállása alatt, ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel,
  • A SZÜLŐ FELÜGYELETI JOGÁT A BIRÓSÁG MEGSZÜNTETTE,
  • A SZÜLŐ a gyermek állandó és tartós gondozásában A SAJÁT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRA FIGYELEMMEL AKADÁLYOZOTTÁ VÁLT.

 

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁNAK HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE  2020. évben 123 910 forint. (Kivételeket lásd a részletező részben.)

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY  az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. (kivételeket lásd a  megjegyzés részben)

A nyugdíjjárulék mértéke 2020-ban 10 %.

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT.

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

1993. évi III. törvény 38-39/C. §-a,   63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 20-24.§-a, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) és h) pontja, (2) bekezdése, Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló  2019. évi LXXI. törvény  64.§ (2) bekezdés a) pontja szabályozza az ellátást.

I.)  A gyermekek otthongondozási díjára – mely a JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) KORMÁNYHIVATAL hatáskörébe tartozó ellátás -  JOGOSULT  A GYERMEK KORÁTÓL FÜGGETLENÜL AZ A SZÜLŐ  AKI

  1. a súlyos fogyatékosságából eredően
  2. a tartós betegségéből eredően

ÖNNELLÁTÁSRAPTELEN GYERMEKÉRŐL GONDOSKODIK.

 

 II.) A gyermekek otthongondozási díjára való JOGOSULTSÁG A SZÜLŐN KÍVÜL A GYERMEK MÁS, A GYERMEKKEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓJA SZÁMÁRA IS MEGÁLLAPÍTHATÓ, HA  a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de

  • A SZÜLŐ MEGHALT,
  • A SZÜLŐ SZÜLŐI FELÜGYELETI JOGA ALÁBBI OKOKBÓL SZÜNETEL:
  • a)  a szülő cselekvőképtelen; b) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;  c)  a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult; d) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; e) az életközösség fennállása alatt, ha a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel,
  • A SZÜLŐ FELÜGYELETI JOGÁT A BIRÓSÁG MEGSZÜNTETTE,
  • A SZÜLŐ a gyermek állandó és tartós gondozásában A SAJÁT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRA FIGYELEMMEL AKADÁLYOZOTTÁ VÁLT.

AZ ELLÁTÁS ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

  1. AZ ELLÁTÁS HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE  2020. évben 123 910 forint.
  2. MÁS RENDSZERESNZELLÁTÁSBANSZESÜLŐ JOGOSULT ESETÉN jelen ellátás és a  jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. HA A KÜLÖNBÖZET AZ EZER FORINTOT NEM ÉRI EL, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
  3. A 2) pontban foglaltak tekintetében KIVÉTELT KÉPEZNEK AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOK:  A.)  Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva megállapított rehabilitációs ellátás – AMENNYIBEN EZEN ELLÁTÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁG KELETKEZÉSÉT  a.)   MEGELŐZŐ NAPON  a gyermekek otthongondozási díjára vagy ápolási díjra való jogosultság fennállt, ÉS  b.)  MEGELŐZŐ  HÚSZ ÉVEN BELÜL a gyermekek otthongondozási díjára, illetve a súlyosan fogyatékos személy ápolása, gondozása  okán megállapított VAGY  a kiemelt ápolási díjra való jogosultság együttesen összeszámítva legalább tíz évig fennállt;    B.) NEM A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA JOGOSÍTÓ GYERMEKRE TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT  csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás;   C) GYERMEKNEVELÉSI TÁMOGATÁS.
  4. EGYAZON GYERMEKRE TEKINTETTEL csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja, továbbá EGY SZÜLŐ SZÁMÁRA EGYIDEJŰLEG csak egy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság állapítható meg, DE A SZÜLŐ KÉRHETI, hogy az ellátásra való jogosultság  feltételeinek  teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja. Ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy  A SZÜLŐ TÖBB OLYAN GYERMEKÉRŐL IS GONDOSKODIK, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, SZÁMÁRA A HAVI ÖSSZEG MÁSFÉLSZERESÉBEN megállapított ellátást kell folyósítani.

A gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy  AZ ELLÁTÁS UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK VAGY MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG ESETÉN TAGDÍJ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. (Kivételeket lásd Megjegyzés rész).

A nyugdíjjárulék mértéke 2020-ban 10 %.

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT.

A SZÜLŐ – egyéb jogosultsági feltételek megléte esetén, a fentiekben ismertetettek szerint – ABBAN AZ ESETBEN JOGOSULT GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁS DÍJÁRA, HA  súlyos fogyatékosságából, vagy tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. (A súlyos fogyatékos illetve a tartós beteg állapot meghatározását lásd a  Megjegyzés részben.)

 

GYERMEK ÖNELLÁTÁSI KÉPESSÉGÉT AZ ELJÁRÁSBAN VIZSGÁLNI KELL.

  1. ÖNELLÁTÁSRA KÉPTELEN A GYERMEK, HA E TÉNYT az alábbiakban ismertettek szerint, az ápolás helyszínén végzett vizsgálat során, az arra jogosult szakértő a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján,  szakvéleményben megállapítja. A  vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt értesíteni kell a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően. A vizsgálatot végző személy az önellátásra való képesség hiányának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg. A SZAKMAILEMÉNY ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE LEGFELJEBB 5 ÉV.

 

  1. HAT ÉV ALATTI ÁPOLT GYERMEK ESETÉBEN az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét az 5/2003. (II. 19 ) ESZCSM rendelet  alapján az arra  jogosult szakorvos igazolja. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot a  fenti rendelet 1. mellékletében meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni. A SZAKMAILEMÉNY ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE LEGFELJEBB 5 ÉV, AZZAL, HOGY A SZAKVÉLEMÉNY ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE LEGFELJEBB A GYERMEK 7. ÉLETÉVÉNEK BETÖLTÉSÉIG TERJEDHET.

GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA HATÁROZATLAN IDŐRE KERÜL MEGÁLLAPÍTÁSRA, arra a hozzátartozó a feltételek fennállásáig jogosult.

NEM JOGOSULT GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA A SZÜLŐ,

I.  HA A GYERMEK

  1. két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
  2. köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója

KIVÉVE, HA

  1. a köznevelési intézményben eltöltött idő  a  köznevelési intézményben, illetve a szakképző intézményben  való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  2. az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
  3. a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

 

II.)  HA ( A SZÜLŐ)

  1. a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása KIVÉTELÉVEL RENDSZERESNZELLÁTÁSBANSZESÜL, ÉS ANNAK ÖSSZEGE MEGHALADJA A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA ÖSSZEGÉT, IDE NEM ÉRTVE azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak.  
  2. szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, vagy
  3. keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

FONTOS!

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG TOVÁBBRA IS FENNÁLL, HA A SZÜLŐ 

  1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló LXXXI. törvény  szerint táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,  ÉS
  2. AZ A) PONT SZERINTI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KELETKEZÉSÉT MEGELŐZŐ NAPON a gyermekek otthongondozási díjára vagy ápolási díjra volt jogosult, ÉS 
  3. AZ A) PONT SZERINTI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐNAPJÁT MEGELŐZŐ HÚSZ ÉVEN BELÜL a gyermekek otthongondozási díjára, illetve súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra (1993. évi III. törvény 41. § (1) bek. aa) pontja)  vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága együttesen ÖSSZESZÁMÍTVA LEGALÁBB TÍZ ÉVIG FENNÁLLT.

 

 A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEG KELL SZÜNTETNI, HA

  1. az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek,
  2. az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti,
  3. az otthon gondozott gyermek meghal,
  4. az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  5. valamely jogosultságot kizáró körülmény következik be,
  6. azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, vagy
  7. az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

MEGSZÜNTETÉSRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLY:

  • Az a) és c) PONTBAN FOGLALT ESETEKBEN, ILLETVE AMENNYIBEN A GYERMEK KÉT HÓNAPOT MEGHALADÓAN fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, a szülő  a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát a MEGSZÜNTETÉSRE OKOT ADÓ KÖRÜLMÉNY BEKÖVETKEZTÉNEKNAPJÁT KÖVETŐ HARMADIKNAP UTOLSÓ NAPJÁVAL KELL MEGSZÜNTETNI.
  • Az  f) pont szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
  • AZ ÁPOLÁSI KÖTELEZETTSÉG NEM TELJESÍTÉSÉNEK MINŐSÜL, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
  • A DÖNTÉS VÉGLEGESSÉ VÁLÁSÁTÓL SZÁMÍTOTT HATNAPON BELÜL NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG, ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság a (g) pont alapján került megszüntetésre, vagy ha az ápolási díjra való jogosultságot ugyanezen indokkal szüntették meg.

A JOGOSULTSÁG FELÜLVIZSGÁLATA:

A jogosultságot megállapító szerv a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállását KÉTÉVENTE LEGALÁBB EGYSZER FELÜLVIZSGÁLJA, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

 

A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN az ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

  1. az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja,
  2. akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.

 

LAKCÍMVÁLTOZÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK:

  • Ha az ellátásra jogosult személy lakcíme,  az eljáró hatóság illetékességét érintően – megváltozik, az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
  • Az új lakcímen az ellátás megállapítása iránt kérelmet kell benyújtani.
  • Amennyiben az új kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják, akkor – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

A  ELLÁTÁS  MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTIRELMET

  • a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatalnál,  továbbá
  • a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint
  • a kormányablaknál

LEHET BENYÚJTANI az  e célra rendszeresített kérelemnyomtatványon,  mely az igénylés helyén szerezhető be, de  a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

 

A KÉRELEMHEZ MELLÉKELNI KELL a 63/2006.(III.27.) Korm.rendeletben részletezett igazolásokat, többek között :

  • hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,
  • hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
  • adott esetben AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK IGAZOLÁSÁT, mely tartalmazza az ápolt gyermek, illetve személy azonosítására szolgáló adatot, az általa igénybe vett intézményi ellátás típusát, az intézmény azonosító adatait, az intézmény látogatásának időtartamára és az intézményi ellátás igénybevételéhez a szülő, illetve az ápolást végző személy részéről szükséges személyes közreműködés mértékére vonatkozó adatot.

 

A HÁZIORVOS AZ IGAZOLÁST AZ ALÁBB FELSOROLTAK VALAMELYIKE ALAPJÁN ÁLLÍTJA KI:

  • a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,
  • a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,
  • a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy
  • a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye

 

NEM KELL MELLÉKELNI A KÉRELEMHEZ A HÁZIORVOS, ILLETVE A HÁZI GYERMEKORVOS IGAZOLÁSÁT, HA AZ ÁPOLT GYERMEKNEK

  1. fogyatékossági támogatásra,
  2. vakok személyi járadékára vagy
  3. rokkantsági járadékra

VALÓ JOGOSULTSÁGA ÁLL FENN.

 

HA A KÉRELMET AZ ÁPOLT GYERMEKILLETVE TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE NEM ÍRJA ALÁ, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁRÓL A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GONDOSKODIK.

 

AZ ELLÁTÁST  MINDENNAP 5-ÉIG KELL FOLYÓSÍTANI AZZAL, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani.

 

Ha AZ ELLÁTÁS NEM A TELJESNAPRA JÁR, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

 

A HAVI RENDSZERES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSRA JOGOSULT HALÁLA ESETÉN a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

 

NEM VÉGLEGES döntés ellen az érdekeltek – a  közléstől számított 15 napon belül – a LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI/MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZ CÍMZETT, de a DÖNTÉST HOZÓ  HATÓSÁGNÁL BENYÚJTANDÓ illetékmentes fellebbezéssel élhetnek.

 A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.  

 A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat az ügyfél. A fellebbezéssel megtámadható döntés ellen közigazgatási per akkor indítható, ha a jogosultak bármelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Önellátásra képtelen tartósan beteg gyermeket nevelő szülő,

Önellátásra képtelen súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő,

A gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó a jogosultsági feltételek megléte esetén

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK JELEN ELLÁTÁS ESETÉN: 

SZÜLŐ: vér szerinti vagy örökbefogadó szülő

LAKCÍM: az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

NYUGDÍJJÁRULÉK FIZETÉSE ALÓL MENTESÜL: A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

HOZZÁTARTOZÓ (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján):

  1. a házastárs,
  2. az egyeneságbeli rokon,
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  4. az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
  5. a testvér;
  6. az élettárs,
  7. az egyeneságbeli rokon házastársa,
  8. a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére
  9. a testvér házastársa

 

LYOS FOGYATÉKOSSÁGA ANNAK A GYERMEKNEK ÁLL FENN, AKINEK

  1. segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
  2. hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
  3. értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0–F84.9),
  4. mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes;

 

TARTÓS BETEG AZ A GYERMEK AKI  egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

 

ÁLLANDÓ ÉS TARTÓS ÁPOLÁSRA, GONDOZÁSRA SZORUL AZ A SZEMÉLY, akiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló   63/2006. (III.27.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja.

 

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal,

Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal,

Kormányablak

Ellátások

Pénzbeli ellátások

Tipus

Ellátás

Státusz

Ellenőrzött