Pénzbeli szociális ellátások - GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA (GYOD)

Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. aug. 28., 08:58

I.)  A gyermekek otthongondozási díjára – mely a JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) KORMÁNYHIVATAL hatáskörébe tartozó ellátás -  JOGOSULT  A GYERMEK KORÁTÓL FÜGGETLENÜL AZ A SZÜLŐ  (vér szerinti vagy örökbefogadó szülő)  AKI

  1. a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott  vagy
  2. a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen

GYERMEKÉRŐL GONDOSKODIK.

 

II.) A gyermekek otthongondozási díjára való JOGOSULTSÁG A SZÜLŐN  KÍVÜL A GYERMEK MÁS, A GYERMEKKEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓJA SZÁMÁRA IS MEGÁLLAPÍTHATÓ, HA  a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de

  • a szülő meghalt,
  • a szülő szülői felügyeleti joga alábbi okokból szünetel: - a)  a szülő cselekvőképtelen; b) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott;  c)  a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult; d) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; e) a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.

 

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁNAK HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE : 2019. évben 100 000 forint.

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK VAGY MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG ESETÉN TAGDÍJ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. A nyugdíjjárulék mértéke  2019. évben 10 %. (A nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyeket lásd a megjegyzés részben)

Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja.

EGY SZÜLŐ SZÁMÁRA EGYIDEJŰLEG CSAK EGY GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ÁLLAPÍTHATÓ MEG, DE 

  • A szülő kérheti, hogy az ellátásra való jogosultság  feltételeinek  teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja.
  • Ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy  A SZÜLŐ TÖBB OLYAN GYERMEKÉRŐL IS GONDOSKODIK, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, SZÁMÁRA A FENTI  HAVI ÖSSZEG MÁSFÉLSZERESÉBEN MEGÁLLAPÍTOTT ELLÁTÁST KELL FOLYÓSÍTANI.

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT.

FONTOS: AZ ÁPOLÁSI DÍJRÓL JELEN ELLÁTÁSRA VALÓ – HIVATALBÓL TÖRTÉNŐ - ÁTÁLLÁSRÓL A TÁJÉKOZTATÓT LÁSD A MEGJEGYZÉSBEN.

1993. évi III. törvény 38-39/C. §-ai,   63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 20-24.§-ai, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése.

I.)  A gyermekek otthongondozási díjára – mely a JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) KORMÁNYHIVATAL hatáskörébe tartozó ellátás -  JOGOSULT  A GYERMEK KORÁTÓL FÜGGETLENÜL AZ A SZÜLŐ  (vér szerinti vagy örökbefogadó szülő)  AKI

  1. a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott  vagy
  2. a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen

GYERMEKÉRŐL GONDOSKODIK.

 

II.) A gyermekek otthongondozási díjára való JOGOSULTSÁG A SZÜLŐN KÍVÜL A GYERMEK MÁS, A GYERMEKKEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ HOZZÁTARTOZÓJA SZÁMÁRA IS MEGÁLLAPÍTHATÓ, HA  a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de

  • a szülő meghalt,
  • a szülői felügyeleti joga alábbi okokból szünetel: – a)  a szülő cselekvőképtelen; b) a szülő cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott; c)  a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult; d) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el; e) a szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel.
  • a szülő a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált. (A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát a járási hivatal szakértő szakvéleménye alapján állapítja meg.)

 

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁNAK HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE : 2019. évben 100 000 forint.

A 2019. évet követően a gyermekek otthongondozási díjának havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

 

EGY SZÜLŐ SZÁMÁRA EGYIDEJŰLEG CSAK EGY GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG ÁLLAPÍTHATÓ MEG, DE  

  • A szülő kérheti, hogy az ellátásra való jogosultság  feltételeinek  teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja.
  • Ha az eljárás során megállapítást nyer, hogy  A SZÜLŐ TÖBB OLYAN GYERMEKÉRŐL IS GONDOSKODIK, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, SZÁMÁRA A FENTI  HAVI ÖSSZEG MÁSFÉLSZERESÉBEN MEGÁLLAPÍTOTT ELLÁTÁST KELL FOLYÓSÍTANI.

 

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁNAK HAVI ÖSSZEGE A MÁS RENDSZERESNZELLÁTÁSBAN  RÉSZESÜLŐ JOGOSULT ESETÉN ( a kivételeket lásd a következő bekezdésben)  a gyermekek otthongondozási díjának  és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

 

A FENTIEK ALÓL KIVÉTELTPEZNEK AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOK:

  • Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva megállapított rehabilitációs ellátás;
  • gyermeknevelési támogatás
  • nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított  csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás.

 

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT.

 

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁBANSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK VAGY MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI TAGSÁG ESETÉN TAGDÍJ FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. A nyugdíjjárulék mértéke  2019. évben 10 %. (A nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyeket lásd a megjegyzés részben)

GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA IRÁNTI 2019.01.01. UTÁN BENYÚJTOTT KÉRELEM ALAPJÁN INDULT ELJÁRÁSBANA GYERMEK ÖNELLÁTÁSI KÉPESSÉGÉT VIZSGÁLNI KELL.

 

  1. ÖNELLÁTÁSRA KÉPTELEN A GYERMEK, HA a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő SZAKÉRTŐ E TÉNYT az ott meghatározott feltételek alapján, SZAKVÉLEMÉNYBEN MEGÁLLAPÍTJA.

 

  1. HAT ÉV ALATTI ÁPOLT GYERMEK ESETÉBEN az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja. A szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év, azzal, hogy a szakvélemény érvényességi ideje legfeljebb a gyermek 7. életévének betöltéséig terjedhet.

 

Az 1) bekezdés szerinti esetben a vizsgálatot végző személy az önellátásra való képesség hiányának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg.

A 2) bekezdés szerinti esetben az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja.

EGYAZON GYERMEKRE TEKINTETTEL CSAK EGY SZÜLŐ SZÁMÁRA ÁLLAPÍTHATÓ MEG A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA.

GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA HATÁROZATLAN IDŐRE KERÜL MEGÁLLAPÍTÁSRA, arra a hozzátartozó a feltételek fennállásáig jogosult.

I.) NEM JOGOSULT GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA A SZÜLŐ, HA A GYERMEK

  1. két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül,
  2. köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója

KIVÉVE, HA

  • a köznevelési intézményben eltöltött idő  a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
  • az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
  • a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

II.) NEM JOGOSULT GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA A SZÜLŐ HA:

  1. a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása KIVÉTELÉVEL  rendszeres pénzellátásban részesül, ÉS annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díja összegét (kivételeket lásd lentebb), IDE NEM ÉRTVE azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak.
  2. szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
  3. keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG TOVÁBBRA IS FENNÁLL, HA A SZÜLŐ

a) saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban (a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény szerint)  korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy  – a törvény erejénél fogva -  rehabilitációs ellátásban részesül (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján) ÉS

b)  az előző pontban felsorolt  ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon  a gyermekek otthongondozási díjára volt jogosult, ÉS

c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőző húsz éven belül a gyermekek otthongondozási díjára, illetve a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága együttesen összeszámítva legalább tíz évig fennállt.

 

JOGOSULTSÁG FELÜLVIZSGÁLATA:

Jogosultságot megállapító szerv a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállását KÉTÉVENTE LEGALÁBB EGYSZER FELÜLVIZSGÁLJA, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

 

GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEG KELL SZÜNTETNI, HA

  1. az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek,
  2. az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti,
  3. az otthon gondozott gyermek meghal,
  4. az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
  5. valamely jogosultságot kizáró körülmény következik be,
  6. azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte, vagy
  7. az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza.

MEGSZÜNTETÉSRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

Az a) és c) pontban foglalt esetekben, illetve amennyiben a gyermek két hónapot  meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, a szülő   a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Az  f) pontja szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy – időpont megjelölésének hiányában – a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

AMENNYIBEN A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA JOGOSULTSÁG A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS AKADÁLYOZÁSA ALAPJÁN KERÜLT MEGSZÜNTETÉSRE, a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága ismételten nem állapítható meg.

AZ ÁPOLÁSI KÖTELEZETTSÉG NEM TELJESÍTÉSÉNEK MINŐSÜL, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

A HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN az ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

  1. az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja,
  2. akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.

 

LAKCIMVÁLTOZÁS ESETÉN:

HA AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY LAKCÍME – az eljáró hatóság illetékességét érintően – MEGVÁLTOZIK, a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot  a lakcímváltozás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

AZ ÚJ LAKCÍMEN AZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT KÉRELMET KELL BENYÚJTANI!

AMENNYIBEN a gyermekek otthongondozási díja  iránti kérelmet A LAKCÍMVÁLTOZÁST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜL BENYÚJTJÁK, akkor – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – az ellátásra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától kell megállapítani.

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA IRÁNTI KÉRELMET a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített kérelemnyomtatványon,  mely az igénylés helyén szerezhető be, de  a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

A KÉRELEMHEZ mellékelni kell:

  • hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,
  • hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és
  • Adott esetben AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJÉNEK IGAZOLÁSÁT, mely tartalmazza az ápolt gyermek, illetve személy azonosítására szolgáló adatot, az általa igénybe vett intézményi ellátás típusát, az intézmény azonosító adatait, az intézmény látogatásának időtartamára és az intézményi ellátás igénybe vételéhez a szülő, illetve az ápolást végző személy részéről szükséges személyes közreműködés mértékére vonatkozó adatot.

A HÁZIORVOS AZ IGAZOLÁST AZ ALÁBB FELSOROLTAK VALAMELYIKE ALAPJÁN ÁLLÍTJA KI:

  1. a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,
  2. a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,
  3. a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy
  4. a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye

NEM KELL CSATOLNI A KÉRELEMHEZ A HÁZIORVOS IGAZOLÁSÁT, HA AZ ÁPOLT SZEMÉLYNEK

fogyatékossági támogatásra, vagy  vakok személyi járadékára való jogosultsága áll fenn.

 

A  SZOCIÁL- ÉS NYUGDÍJPOLITIKÁÉRT FELELŐS MINISZTER ÁLTAL A FENTILOKRA RENDSZERESÍTETT FORMANYOMTATVÁNYOKAT  A KORMÁNYZATI PORTÁLON, VALAMINT A FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATALOK HONLAPJÁN KÖZZÉ KELL TENNI.

HA A KÉRELMET AZ ÁPOLT GYERMEK, ILLETVE TÖRVÉNYES KÉPVISELŐJE NEM ÍRJA ALÁ, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJA  FOLYÓSÍTÁSÁRÓL a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

A  GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁT  UTÓLAGMINDEN HÓNAP 5-ÉIG – a december hónapra tekintettel járó ellátást december 30-áig –kell folyósítani.

HA AZ ELLÁTÁS NEM A TELJES HÓNAPRA JÁR, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata.

NEM VÉGLEGES döntés ellen az érdekeltek – a  közléstől számított 15 napon belül – a LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI/MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZ CÍMZETT, de a DÖNTÉST HOZÓ  HATÓSÁGNÁL BENYÚJTANDÓ illetékmentes fellebbezéssel élhetnek.

 A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.  

 A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat az ügyfél. A fellebbezéssel megtámadható döntés ellen közigazgatási per akkor indítható, ha a jogosultak bármelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Önellátásra képtelen tartósan beteg gyermeket nevelő szülő,

Önellátásra képtelen súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő,

A gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó a jogosultsági feltételek megléte esetén

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOKLAKCÍM az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

NYUGDIJJÁRULÉK MEGFIZETÉSÉRE NEMTELEZETT SZEMÉLYEK: Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) 26-§ (1) bekezdése alapján a saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, valamint a fejlesztési foglalkoztatási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

HOZZÁTARTOZÓ (a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja alapján):

  1. a házastárs,
  2. az egyeneságbeli rokon,
  3. az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
  4. az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
  5. a testvér;
  6. az élettárs,
  7. az egyeneságbeli rokon házastársa,
  8. a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére
  9. a testvér házastársa

 

 

FONTOS ! JELEN ELLÁTÁS HIVATALBÓL TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPÍTÁSA AZON SZÜLŐK RÉSZÉRE, AKIKNEK ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGA 2018.12.31-én FENNÁLLT, ILLETVE ILYEN IRÁNYÚ  ÜGYÜK FOLYAMATBAN VOLT.

 

  1. A SZÜLŐNEK  AKINEK 2018. DECEMBER 31-ÉN VÉGLEGES DÖNTÉS ALAPJÁN GYERMEKÉRE TEKINTETTEL ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGA ÁLL FENN, a járási hivatal – legkésőbb 2019. január 15-éig meghozott döntésével –
  • 2019. JANUÁR 1-JÉRE VISSZAMENŐLEG HIVATALBÓL, A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA NÉLKÜL megállapítja a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát,
  • és ezzel egyidejűleg rendelkezik az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31-ei időponttal történő megszüntetéséről.

 

  1. AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT BENYÚJTOTTRELEM ALAPJÁN 2018. DECEMBER 31-ÉN FOLYAMATBAN LÉVŐ ÜGYBEN A 2018. DECEMBER 31-ÉN HATÁLYOS RENDELKEZÉSEK SZERINT KELL ELJÁRNI.
  • az ápolási díjat 2018. december 31-éig terjedő időtartamra meg kell állapítani,
  • egyidejűleg 2019. január 1-jétől kezdődően – HIVATALBÓL MEG KELL ÁLLAPÍTANI a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát is.

 

Az (1) bekezdés alapján hivatalból, a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapított gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállása iránti felülvizsgálatot 2019. július 1-je és december 31-e között le kell folytatni, ha

  1. az ápolási díjra 2018. december 31-én fennálló jogosultság az Szt. 2018. december 31-én hatályos 41. § (1) bekezdése alapján került megállapításra, vagy
  2. az ápolási díjra 2018. december 31-én fennálló jogosultság az Szt. 2018. december 31-én hatályos 43. §-a vagy 43/A. §-a alapján került megállapításra, és az ápolási díjra való jogosultság Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, kötelezően elvégzendő felülvizsgálatának megindítása 2019. január 1-je és december 31-e között lenne esedékes.

 

A FELÜLVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉTŐL FÜGGETLENÜL A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT 2019. DECEMBER 31-ÉIG FENNÁLLÓNAK KELL TEKINTENI. Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a  gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság nem áll fenn, a jogosultságot 2019. december 31. napjával meg kell szüntetni.

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal,

Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal,

Kormányablak

Ellátások

Pénzbeli ellátások

Tipus

Ellátás

Státusz

Ellenőrzött