Igénylés helye: Lakcím szerint illetékes fővárosi,megyei kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Kormányablak

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS (frissítve: 2016.01.12.)

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2014. jún. 24., 11:38

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törv. módosításáról szóló 2011.évi CXCI. törv. 2-5.§-a, 11-20.§-a, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, 357/2015. (XII.2.) Korm. rend. a nyugellátások 2016. január havi emeléséről.

A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁN BELÜL ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A SZEMÉLY:
A) Akinek az EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és
B) REHABILITÁCIÓJA NEM JAVASOLT és
C) AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL: a ) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át , 10 éven belül legalább 2555 napon át VAGY 15 éven belül legalább 3650 napon át az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 5. §-a szerinti biztosított volt;, b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. FONTOS! Az a) pontban foglaltak teljesülése nélkül is megállapítható a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, a) aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült. A BIZTOSÍTÁSI IDŐBE BE KELL SZÁMÍTANI a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét, b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak egyike a ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS. Az ellátásra való JOGOSULTSÁG ALAPJA A REHABILITÁCIÓS HATÓSÁGNAK A KOMPLEX MINŐSÍTÉSE KERETÉBEN MEGÁLLAPÍTOTT REHABILITÁCIÓS JAVASLATA.
A JAVASLATTÓL FÜGGŐEN a megváltozott munkaképességű személyek a) rehabilitációs ellátásban vagy b) rokkantsági ellátásban részesülhetnek amennyiben az egyéb jogosultsági feltétek is fennállnak.
A REHABILITÁCIÓS HATÓSÁG A KOMPLEX MINŐSÍTÉS SORÁN MEGÁLLAPÍTJA, HOGY A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLY
a) rehabilitálható
b) rehabilitációja nem javasolt.
(Mindkét csoporton belül, további alcsoportok is szerepelnek a komplex minősítésben, az ellátás összege ettől is függ.)
ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLY:
- akinek REHABILITÁCIÓJA NEM JAVASOLT, illetve
- aki REHABILITÁLHATÓ, DE a kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE – a komplex minősítésben foglaltaktól, valamint a havi átlag jövedelem összegétől függően az alábbi lehet:
a) a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka, vagy
b) a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, vagy
c) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, vagy
d) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST A NYUGDÍJEMELÉSRE VONATKOZÓ szabályok szerint, azzal megegyező arányban évente emelni kell . A 2016. január elsejét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított rokkantsági ellátás emelésének mértéke 2016. január 1-től 1,6%.

FONTOS: A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS ÖSSZEGÉNEK MÉLTÁNYOSSÁGBÓL TÖRTÉNŐ EMELÉSÉRE NINCS LEHETŐSÉG!

A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT az alábbiak szerint:

A) vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult az a 65. életévét be nem töltött rokkantsági ellátásban részesülő személy a) aki 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű, b) 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult.
B) A kedvezményt a jogosulttal megosztva veheti igénybe fentiekben felsoroltak házastársa/élettársa, amennyiben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték.
C) A fentiekben felsorolt személyek a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére is jogosultak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos hatósági ügyekben A KÉRELMEZŐ LAKCÍME SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI ÉS MEGYEI KORMÁNYHIVATAL REHABILITÁCIÓS HATÓSÁGKÉNT JÁR EL ELSŐ FOKON.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénylésére szolgáló Adatlap letölthető a www.nrszh.kormany.hu Nyomtatványok oldaláról, vagy a megyei kormányhivatalok honlapjáról. illetve személyesen átvehetők az igénybenyújtás helyszínén vagy a kormányablakokban.

FONTOS! Az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.

A ROKKANTSÁGI PÉNZBELI ELLÁTÁST A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁG FOLYÓSÍTJA.
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK BEKÖVETKEZÉSÉNEK NAPJÁTÓL, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg. Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől – fentiek szerint a rokkantsági ellátás megállapításra kerülne – rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSTMEG KELL SZÜNTETNI, HA AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ
a) kérte,
b) más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat
c) egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
d) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,
e) foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
f) az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
g) a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.
A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS AZ ELLÁTOTT HALÁLA ESETÉN A HALÁL BEKÖVETKEZÉSÉT KÖVETŐ HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL MEGSZŰNIK.
Ebben az esetben a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított TIZENÖT NAPON BELÜL fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ellátást megállapító szervnél kell benyújtani. Másodfokú szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el.

Lakcím szerint illetékes fővárosi,megyei kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Kormányablak