A megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásai – ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS ÉS KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. febr. 9., 15:05

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

a) rehabilitációs ellátás, vagy

b) rokkantsági ellátás.

 

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

 

Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS

a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár  betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.évi CXCI. tv. 2-5.§-a, 11-20/E.§-a,  a 327/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet, a 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről, a  85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁN BELÜL ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A KÉRELEM BENYÚJTÁSAKOR 15. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLY:

  1. Akinek az EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és
  2. REHABILITÁCIÓJA NEM JAVASOLT, VAGY  a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg, és
  3. AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEKNEK MEGFELEL: a ) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át , 10 éven belül legalább 2555 napon át VAGY 15 éven belül legalább 3650 napon át az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.). 5. §-a szerinti biztosított volt;, b) keresőtevékenységet nem végez és c) rendszeres pénzellátásban nem részesül. 

A C/ a) pontban foglaltak teljesülése nélkül is megállapítható a megváltozott munkaképességű személyek ellátása  annak, 

  1. AKI 35. ÉLETÉVÉNEK BETÖLTÉSE ELŐTT MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰVÉ VÁLT és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai  alatt, vagy annak megszűnését követő 180 napon belül 30 napnál hosszabb ideig volt megszakítás nélkül biztosított,  ILLETVE 
  2. aki 2011. december 31-én  az alábbi ellátásokban részesült : rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékai, VAGY   fenti  ellátások valamelyikére a jogosultságát megállapították, de a folyósítás 2011. december 31-én szünetelt.  

A C/a) PONT SZERINTI  BIZTOSÍTÁSI IDŐBE BE KELL SZÁMÍTANI :

  • a biztosítás megszűnését követő a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
  • a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás kivételével -  a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét.
  • a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték. ( Erről a   társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 34. §-a rendelkezik.)  

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

  1. rehabilitációs ellátás, vagy
  2. rokkantsági ellátás.

 

KOMPLEX MINŐSÍTÉS SORÁN A REHABILITÁCIÓS HATÓSÁG  MEGÁLLAPÍTJA, hogy a megváltozott munkaképességű személy  a) rehabilitálható  b) rehabilitációja nem javasolt. (Mindkét csoporton belül, további alcsoportok is szerepelnek a komplex minősítésben, az ellátás összege ettől is függ.)

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

 

Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,

a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel ÉS

a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár  betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.

 

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI  ÖSSZEGE  a komplex minősítésben foglaltaktól függően   a havi átlagjövedelem ( lásd a „megjegyzés” részben) 40%-tól, a havi átlagjövedelem 70 %-ig terjedhet, de nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott alapösszeg  30 %-nál és nem haladhatja meg az alapösszeg 150 %át.

Ha a rokkantsági ellátásban részesülő személy havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rokkantsági ellátás összegének megállapításánál az alapösszeget kell figyelembe venni. Ebben az esetben az ellátás  havi összege az alapösszeg 30%-tól az alapösszeg 55 %-áig terjedhet.

A jogszabály által maghatározott alapösszeg  2018. ÉVBEN 98.890 Ft.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST, VALAMINT AZ ALAPÖSSZEGET  A NYUGDÍJEMELÉSRE VONATKOZÓ szabályok szerint, azzal megegyező arányban évente emelni kell.

A 2018. január elsejét megelőző időponttól megállapított, vagy folyósított rokkantsági ellátás, (valamint az alapösszeg) emelésének mértéke 2018. január 1-től 0,8 %. 

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS összegének méltányosságból történő emelésére nincs lehetőség!

ROKKANTSÁGI  ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ  UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSULT az alábbiak szerint: A) vasúton, HÉV-en, helyközi és elővárosi autóbuszon, kompon és réven felhasználható Ellátottak utazási utalványa alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult az a 65. életévét be nem töltött rokkantsági ellátásban részesülő személy a) aki 2011. december 31-én I., illetve II. csoportos rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 30%-os vagy kisebb mértékű,  b) 2011. december 31-ig 57. életévét betöltötte és 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjra vagy rendszeres szociális járadékra volt jogosult. B) A kedvezményt a jogosulttal megosztva veheti igénybe fentiekben felsoroltak házastársa/élettársa, amennyiben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte. C) A fentiekben felsorolt személyek a helyi közlekedésben nyugdíjas bérlet igénybevételére is jogosultak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni

  • a lakcím szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalánál,
  • Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatalánál, melynek illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki  ( a továbbiakban járási hivatalok).

 

Az ellátás igénylésével kapcsolatos nyomtatványok a járási hivatalok honlapjáról letölthetők, illetve  személyesen átvehetők az igénybenyújtás helyszínén vagy a kormányablakokban.

Budapest Főváros és Pest megye esetében az alábbi honlapról:

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/szervezeti-egyseg/rehabilitacios-ellatasi-es-szakertoi-foosztaly

 

Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.

 

AZ ADATLAPHOZ MELLÉKELNI KELL az elbíráláshoz szükséges igazolásokat.

ROKKANTSÁGI PÉNZBELI ELLÁTÁST A NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ SZERV  FOLYÓSÍTJA.

A rokkantsági ellátás

  • a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de
  • legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától

állapítható meg.

 

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult azon a napon, amelytől -  a fentiek szerint – az ellátás megállapításra kerülne rendszeres pénzellátásban részesül, részére a rokkantsági ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

 

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁST MEG KELL SZÜNTETNI, HA AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ:

  1. kérte – a kérelemben megjelölt időponttól, ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjával,
  2. más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a keresőképtelenségre tekintettel folyósított táppénzt, baleseti táppénzt, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel megállapított gyermekgondozási díjat – a rendszeres pénzellátás megállapítását megelőző nappal,
  3. egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
  4. keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát – a megszüntetési ok bekövetkezését követő hónap első napjával,
  5. foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,
  6. az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy
  7. a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

 

A  c) és e)–g) pontok szerinti esetben  az ellátást a megszüntetési ok megállapítását követő hónap első napjával kell megszüntetni.

A e) pont szerinti esetben a jogalap nélkülinek minősülő ellátást vissza kell fizetni.

ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS AZ ELLÁTOTT HALÁLA ESETÉN A HALÁL BEKÖVETKEZÉSÉT KÖVETŐ HÓNAP ELSŐ NAPJÁTÓL MEGSZŰNIK. Ebben az esetben a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül.

Kérelmező lakcíme szerint illetékes  megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,

Budapest Főváros és Pest megye területén Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala,

Kormányablak

A KIVÉTELES ROKKANTSÁGI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEI:

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek között – kivételes rokkantsági ellátás állapítható meg annak a megváltozott munkaképességű személynek:

  1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  2. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  3. akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét a BIZTOSÍTÁSI hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik aZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ  szükséges biztosítási idő legalább felével,
  4. aki keresőtevékenységet nem végez és
  5. aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki aZ ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ  SZÜKSÉGES  BIZTOSÍTÁSI IDŐ  legalább 90 százalékával rendelkezik.

 

A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a –megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelem biztosítási idő miatti elutasításáról szóló –  döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.

Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerítésre került, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.

A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.

A kivételes rokkantsági ellátás havi összege a komplex minősítésben foglaltaktól függően,  az alapösszeg (2018. évben 98.890 Ft) 45 -ának 65-ától (28.925 Ft), az alapösszeg 55%-ának a 65 %-áig ( 35.353 Ft)  terjedhet.

A fentiekben ismertetteken túl a kivételes rokkantsági ellátásra a rokkantsági ellátásra vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

A  méltányossági jogkörben kiadott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK: HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni; ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁR: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.