Családtámogatási ellátások - CSALÁDI PÓTLÉK - NEVELÉSI ELLÁTÁS / ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

Jogszabályok:
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet

 

Családi pótlékra jogosult a gyermek után a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, nevelőszülő, gyám. (Családi pótlék saját jogon is igényelhető. Ld. lentebb!)

A családi pótlék havi összege gyermekenként:
   - egygyermekes család esetén 12.200 forint, ha a szülő egyedülálló, 13.700 forint,
   - kétgyermekes család esetén 13.300 forint, ha a szülő egyedülálló, 14.800 forint,
   - három- vagy többgyermekes család esetén 16.000 forint, ha a szülő egyedülálló, 17.000 forint.

Havi 23.300 forint a családi pótlék tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után. Az egyedülálló szülő családi pótléka ez esetben havi 25.900 forint.
E magasabb összegű családi pótlékra fennálló jogosultságot szakorvos igazolja. Az igazolás akkor állítható ki, ha a 18 év alatti gyermek az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet mellékletben felsorolt betegségek és fogyatékosságok valamelyikében – az ott meghatározott mértékben - szenved.

A családi pótlék összegét meghatározó gyermekszámba a családi pótlékra jogosító gyermeken/gyermekeken túl beleszámít az a – jogosult háztartásában élő – vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is
   - aki köznevelési intézmény tanulója (vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató) és rendszeres - három egymást követő hónapban minimálbért meghaladó - jövedelemmel nem rendelkezik;
   - aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
   - aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, ha őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

A családi pótlékot nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás formájában kapják a jogosultak, a gyermek életszakaszaihoz, illetve tanulmányaihoz kapcsolódóan:
   - a gyermek születésétől a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig: nevelési ellátást;
   - a tankötelezettség teljesítésének időtartamában (addig a tanévnek a végéig, melyben a gyermek betölti a 16. életévét): iskoláztatási támogatást;
   - ha a gyermek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulói jogviszony keretében folytat tanulmányokat, annak a tanévnek a végéig, melyben 20 éves lesz: iskoláztatási támogatást.

A sajátos nevelési igényű, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermek esetében 16. életévének betöltését követően speciális szabályozás érvényesül:
    Nevelési ellátásra  a gyermek 18. életévének betöltéséig áll fenn jogosultság, ha a gyermek:
         a)  a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak, vagy
         b) tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatásban teljesítette, vagy
         c) tankötelezettségének megszűnését követő súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
     Iskoláztatási támogatásra áll fenn jogosultság annak a tanévnek a végéig, melyben a sajátos nevelési igényű gyermek 23 éves lesz, ha köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulói jogviszony keretében folytat tanulmányokat.
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
A sajátos nevelési igény, a tartós betegség, a súlyos fogyatékosság, az önálló életvitelre képesség, az önkiszolgálási képesség hiánya - mint jogosultsági feltételek – tartalmi leírása a Megjegyzés alcím alatt olvasható.

Saját jogon magasabb összegű családi pótlékra – nevelési ellátásra - a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személy jogosult az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésétől kezdve.
Összege havi 20 300 Ft.
Az ellátás feltétele a 18. életév betöltése előtt keletkezett, legalább 50% mértékű egészségkárosodás, amely állapot egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fennáll.
A 18 éves kor előtt keletkezett egészségkárosodást hatósági határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel kell igazolni. Ha nincs ilyen, a hatóság a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja az egészségkárosodás fennállását, mértékét, keletkezésének idejét (18 éves életkor betöltése előtt vagy után).

Kedvezmények; kapcsolat más ellátásokkal

Az a személy, aki után szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy saját jogán részesül családi pótlékban, közgyógyellátásra jogosult. Jogosult továbbá kedvezményre a közforgalmú közlekedésben: a helyközi közlekedésben 90 százalékos, a helyi közlekedésben 100 százalékos mértékben.

A családi pótlékra jogosító személy(ek) után – a személyi jövedelemadóról szóló1995. évi CXVII. törvény 29/A. § és 29/B. §-ában foglalt szabályozás szerint – családi adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény az összevont adóalap csökkentése révén csökkenti a fizetendő személyi jövedelemadó összegét. A kedvezmény a családi pótlékban saját jogon részesülő személyt is megilleti.
Magasabb összegű családi adókedvezmény vehető igénybe a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság esetén.

Ha a 18. életévét betöltött személy után - vagy a 18. életévét betöltött személynek saját jogon - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a fogyatékossági támogatás nem vehető igénybe. Ha a jogosult személy a családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásra tart igényt, a támogatás megállapításának a családi pótlék megszüntetése is feltételét képezi.

A családi pótlék a megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás) vonatkozásában nem számít rendszeres ellátásnak, ezek az ellátások a családi pótlék mellett is igénybe vehetők.
Rokkantsági járadék szintén igényelhető a családi pótlék mellett.
A szociális ellátások (pl. ápolási díj, gyermekek otthongondozási díja) összegére nincs hatással, hogy a jogosult családi pótlékban részesül, mert a családi pótlék ilyen szempontból nem minősül „rendszeres ellátás”-nak.

Jövedelemkorlát
Ha a családi pótlékra jogosultságot adó, 18 évesnél idősebb személynek három egymást követő hónapban minimálbért meghaladó jövedelme van, a családi pótlék folyósítását szüneteltetik.
A saját jogon magasabb családi pótlékban részesülő személy munkavállalása nem esik korlátozás alá.

Igénybenyújtás, igényérvényesítés

A családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú újszülött esetén hivatalból induló eljárás keretében történik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) útján továbbított adatok alapján.
Ha a jogosultság megállapítására nem indul hivatalból eljárás, a családi pótlékot az e célra rendszeresített formanyomtatványon (vagy elektronikus űrlapon) kérelmezni kell. Az ellátást visszamenőleg két hónapra lehet igényelni.
A nevelési ellátás, az iskoláztatási támogatás, a saját jogon járó családi pótlék iránti kérelem előterjesztésére ugyanaz a nyomtatvány szolgál. A nyomtatvány – „Kérelem családi pótlék megállapítására” – a kormányhivatalnál, a kormányablaknál beszerezhető, a Magyar Államkincstár internetes oldaláról letölthető.
A kérelemhez másolatban mellékelni kell mindazokat az iratokat, melyek a jogosultsági feltételek meglétét igazolják.A 18 év feletti, családi pótlékot saját jogon igénylő személy kérelméhez a munkaképesség csökkenését vagy egészségkárosodását megállapító rehabilitációs hatóság határozatát vagy szakvéleményét kell másolatban mellékelni, ha nincs ilyen, akkor a rendelkezésre álló orvosi dokumentációt (szintén másolatban).
A kérelem benyújtható
   - személyesen, postai úton, valamint elektronikus úton a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál,
   - személyesen a kormányablaknál vagy
   - személyesen vagy postai úton a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

A 18 év alatti személy után magasabb összegű családi pótlékra jogosultság esetén a megállapítás hivatalból történik azt követően, hogy a szakorvos az általa kiállított igazolást az EESZT útján továbbítja az igényelbíráló szervnek. Ha az EESZT útján történő továbbítás nem történik meg, az igazolás másolatát a jogosultnak kell benyújtania.

Jogorvoslat
Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen a határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.
A 18 év alatti személy után magasabb összegű családi pótlék igénylése esetén a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján az igénylő a magasabb összegű családi pótlékra nem jogosult, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül az illetékes kormányhivatalnál kezdeményezni lehet  a szakvélemény felülvizsgálatát.

Megjegyzés:

SZÜLŐ: vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

EGYEDÜLÁLLÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZÜLŐT, gyámot is, aki saját maga, vagy akinek a házastársa (élettársa)
> köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, vagy az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
> vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
> megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
> nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét – 28.500 forintot – és egyéb jövedelme nincs,
> időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
> a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

TARTÓSAN BETEG VAGY SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY:
a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, akinek az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben meghatározott betegsége, fogyatékossága áll fenn,
b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e)  lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!