Pénzbeli családtámogatási ellátások - Családi pótlék/ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. márc. 9., 15:10

A CSALÁDTÁMOGATÁS ELLÁTÁSI FORMÁI: a CSALÁDI PÓTLÉK, mely lehet iskoláztatási támogatás vagy nevelési ellátás, továbbá GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁS, mely lehet gyermekgondozást elősegítő támogatás, gyermeknevelési támogatás, illetve anyasági támogatás.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, nevelési ellátás vagy ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.

A SZÜLŐ ÉS A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEKNÉL FELSOROLT SZEMÉLY ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT  

  1. a tanköteles gyerekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára;
  2. a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek  a huszadik életévét betölti;
  3.  a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató sajátos nevelési igényű tanuló esetében annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszonharmadik életévét betölti;
  4. a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

 HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

HA A KÜLÖNÉLŐ  SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-6.§ 7. § (1) bekezdés, 8-15. §-a, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT 

1 ) A SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL

  1. A SZÜLŐ ( ebbe a fogalomkörbe tartozik:  a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
  2. A NEVELŐ SZÜLŐ
  3. A GYÁM
  4. AZ A SZEMÉLY a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (Joghely: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése).

2) A GYERMEKOTTHONBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL a gyermekotthon vezetője

3) A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY VEZETŐJE az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel

4) A GYÁMHATÓSÁG ÁLTAL A SZÜLŐI HÁZ ELHAGYÁSÁT ENGEDÉLYEZŐ HATÁROZATBAN megjelölt személy

 A FENTIEKBEN FELSOROLT SZEMÉLYEKNEK  ISKOLÁZTATÁSI támogatásra való jogosultsága fennáll: 

  1. a tanköteles gyerekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára;
  2. a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek  a huszadik életévét betölti;
  3.  a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató sajátos nevelési igényű tanuló esetében annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszonharmadik életévét betölti;
  4. a súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy

  1. akinek MINDKÉT SZÜLŐJE elhunyt;
  2. akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő SZÜLŐJE elhunyt,
  3. aki KIKERÜLT A NEVELÉSBE VÉTEL ALÓL
  4.  akinek a GYÁMSÁGA NAGYKORÚVÁ VÁLÁSA MIATT SZŰNT MEG,
  5.  aki a SZÜLŐJÉVEL NEM ÉL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN,
  6. aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.

 A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A HALLGATÓI JOGVISZONY EGYIDEJŰ FENNÁLLÁSA ESETÉN az iskoláztatási támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a tanulói jogviszony a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti középfokú iskolában áll fenn.

UGYANAZON GYERMEK UTÁN JÁRÓ CSALÁDI PÓTLÉK CSAK EGY JOGOSULTAT ILLET MEG. Azonban, ha jogerős bírósági döntés ( vagy egyezség) alapján a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét szülő jogosult. 

EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT GYERMEK UTÁN a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként. Megállapodás hiányában az ellátást igénylő szülő személyéről – kérelemre – a gyámhatóság dönt.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, nevelési ellátás vagy ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.

CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE:

  • egygyermekes család esetén 12 200 forint,
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
  • kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
  • három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.000 forint
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeketnevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
  • tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától – 20 300 forint,
  • a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett,személy esetén 14 800 forint.

CSALÁDI PÓTLÉK TERMÉSZETBENI FORMÁBAN IS NYÚJTHATÓ, erről a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül ( feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

 

CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK  MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL AZT A VÉR SZERINTI, ÖRÖKBE FOGADOTT VAGY NEVELT GYERMEKET KELL FIGYELEMBE VENNI,

  • aki az igénylő háztartásában él, és – akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, – aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

 A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

  • aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
  • akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
  • aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a meghatározott átmeneti gondozásban részesül. (lásd Gyvt. VI/D. Fejezete)

 

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

 

Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy  utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.

A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés,  komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, ( a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal) kell benyújtani.

Az ellátások igényléséhez csatolandó okmányokat – AZ ORVOSI IGAZOLÁSOK KIVÉTELÉVEL – elegendő másolatban benyújtani.

A nyomtatvány az alábbi linkről letölthető:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html

A KÉRELEM BENYÚJTHATÓ:

  • postai úton - a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz
  • SZEMÉLYESEN  – a megyeszékhely szerinti járási hivatalok ügyfélszolgálatán, a kormányablaknál, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
  • ELEKTRONIKUSAN -  kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani.

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

CSALÁDTÁMOGATÁSI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HIVATALOK:

  • Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
  •  a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala
  • a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala

 

A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
  • Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
  • AMENNYIBEN A KÉRELMEZŐ TÖBB CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT EGYIDEJŰLEG NYÚJT BE KÉRELMET akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
  • HA A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÓJA RÉSZÉRE MÁR FOLYÓSÍTANAK VALAMILYEN  CSALÁDTÁMOGATÁSI  ELLÁTÁST akkor – ha nem történt változás- csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni, és – amennyiben nem történt változás – nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak. 

 

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓ  a 23. életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony igazolása mellett jogosult írásban bejelenti a járási hivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét.

 Ezt először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. 

A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja  az alábbiak szerint:

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
  • fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.

 

Az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

  •  kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
  • fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

 

A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • A családi pótlékot  – függetlenül az igénylés és a megszűnés időpontjától  –teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
  • A családi pótlékot az  igény késedelmes benyújtása esetén, VISSZAMENŐLEG LEGFELJEBB KÉT HÓNAPRA, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
  • ARRA A HÓNAPRAAMELYBEN A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNIK, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
  • HA A TARTÓSAN BETEG, SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY UTÁN – állapotának javulása miatt– A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK MÁR NEM JÁR, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani.
  • HA  A TIZENNYOLCADIK ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLYNEK RENDSZERES JÖVEDELMEVAN, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A  tankötelezettség mulasztásával, illetve az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével összefüggő, a családi pótlék folyósítását érintő rendelkezések:

A gyámhatóság

  • az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját az alábbiakban meghatározott jogkövetkezményre,
  • az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (az ellátásra való jogosultság szempontjából): EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELTGONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban(5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;  ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy  b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. AZ ÖNKISZOLGÁLÓ KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, ellatasra

Gyermeket nevelő szülő

Megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,  Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala , Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, Kormányablak, A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely