Családtámogatási ellátások - CSALÁDI PÓTLÉK - ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS / NEVELÉSI ELLÁTÁS

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS / NEVELÉSI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. máj. 5., 08:23

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS illetve ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.

1.) NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT  

  1. a szülő, a nevelőszülő , a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a   gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  3. a  szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

- MÉG NEM TANKÖTELES gyermekre tekintettel -  a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig, TOVÁBBÁ

- A   GYERMEKRE TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONTJÁTÓL -  a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig az alábbi esetekben:

  1. a tizenhatodik életévét betöltött, középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, 
  2. azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
  3. a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

 

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

 

2.) ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT

  1. a szülő, a nevelőszülő, a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a   gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  3. a  szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

TANKÖTELES GYERMEKRE TEKINTETTEL, valamint

  1. a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy

- A  GYERMEK TANKÖTELESSÉ VÁLÁSA ÉVÉNEK november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, TOVÁBBÁ

 - A TANKÖTELEZETTSÉGE MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik  életévét betölti;

 

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy

a) akinek mindkét szülője elhunyt;

b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól

d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

 e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban,

 f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.

 

A SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓ SZÜLŐJE a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-15 § -a, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS illetve ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.

1.) NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT 

  1. a szülő (lásd a „megjegyzés részben), a nevelőszülő , a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a   gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  3. a  szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

- MÉG NEM TANKÖTELES gyermekre tekintettel   a gyermek tankötelessé válása évének október 31éig, TOVÁBBÁ

- A   GYERMEKRE TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONTJÁTÓL -  a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig az alábbi esetekben:

  1. a tizenhatodik életévét betöltött, középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, 
  2. azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
  3. a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

 

2.) ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT

  1. a szülő, a nevelőszülő, a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
  2. a   gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
  3. a  szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

TANKÖTELES GYERMEKRE TEKINTETTEL, valamint

  1. a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy

- A  GYERMEK TANKÖTELESSÉ VÁLÁSA ÉVÉNEK november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, TOVÁBBÁ

 - A TANKÖTELEZETTSÉGE MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik  életévét betölti;

 

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy

a) akinek mindkét szülője elhunyt;

b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,

c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól

d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

 e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban,

 f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.

 

A SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓ SZÜLŐJE a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

 

CSALÁDI PÓTLÉKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK:

  • UGYANAZON GYERMEK (SZEMÉLY) UTÁN JÁRÓ CSALÁDI PÓTLÉK csak egy jogosultat illet meg.
  • HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.
  • AZUTÁN A GYERMEK (SZEMÉLY) UTÁN, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
  • HA A KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG SZEMPONTJÁBÓL SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELTGONDOZOTT GYERMEKNEK KELL TEKINTENI AZT A GYERMEKET (SZEMÉLYT) IS,

  • aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
  • akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
  • aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével átmeneti gondozásban részesül. (Lásd Gyvt. VI/D. Fejezete)

MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ HATÁROZAT ALAPJÁN, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került,  UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁGOT IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNYT IS KI KELL ÁLLÍTANI.

Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy  utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.

A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés,  komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.

CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE:

  1. egygyermekes család esetén 12 200 Ft,
  2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 Ft,
  3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 Ft,
  4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft,
  5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 Ft,
  6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 Ft,
  7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt.72. §  (1) bekezdése alapján ideiglenesen elhelyezett  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.000 Ft,
  8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
  9. tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától – 20 300 forint,
  10. a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt.72. §  (1) bekezdése alapján ideiglenesen elhelyezett  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után – amennyiben nem tartozik a g) vagy a h) pont alá – esetén 14 800 forint.
  11. 14.800 Ft/hó összegű családi pótlékra jogosult saját jogán az a  közoktatási intézményben tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy is,  a) akinek  mindkét szülője elhunyt; b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt;  c)  aki kikerült a nevelésbe vétel alól;  d)  akinek a  gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;  e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban; f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.

 

A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSOK:

A TARTÓSAN BETEG, ILLETVELYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEKRE TEKINTETTEL VAGY SZEMÉLY RÉSZÉRE JÁRÓ MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK ANNAK A HÓNAPNAK A VÉGÉIG JÁR, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából EGYEDÜLÁLLÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZÜLŐT, GYÁMOT IS, AKI SAJÁT MAGA, ILLETVE AKINEK A HÁZASTÁRSA, ÉLETTÁRSA AZ ALÁBBI FELTÉTELEK VALAMELYIKÉNEK MEGFELEL:

  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

 

 A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él ÉS

  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

Családtámogatási ügyekben eljáró hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal).

 

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal) kell benyújtani.

A nyomtatvány az alábbi linkről letölthető:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html

A KÉRELEM SZEMÉLYESEN VAGY POSTAI ÚTON BENYÚJTHATÓ:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
  • a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (ebben az esetben a kifizetőhely a kérelem érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja azt a kérelmező lakcíme szerint illetékes kormányhivatalhoz).

 ELEKTRONIKUSAN -  kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani az alábbi linken:

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

  Az IGÉNYBENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
  • Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
  • SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓ  az iskoláztatási támogatás 23. életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony igazolása mellett jogosult írásban bejelenti a kormányhivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. Ezt először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll. 

A VÉGLEGESSÉ VÁLT HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁST A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA FOLYÓSÍTJA  AZ ALÁBBIAK SZERINT:

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
  • fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.

AZ AUGUSZTUS HÓNAPRA JÁRÓ ELLÁTÁST A TÁRGYHÓNAPBAN,

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
  • fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

 

 A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • A családi pótlékot  – függetlenül az igénylés és a megszűnés időpontjától  –teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
  • A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.
  • ARRA A HÓNAPRAAMELYBEN A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNIK, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
  • HA A TARTÓSAN BETEG, SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY UTÁN – állapotának javulása miatt– A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK MÁR NEM JÁR, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani.
  • HA  A TIZENNYOLCADIK ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLYNEK RENDSZERES JÖVEDELME VAN, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (az ellátásra való jogosultság szempontjából): EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa;   SZÜLŐ: (ebbe  a fogalomkörbe tartozik jelen ellátás szempontjából ) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.   SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELTGONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.   TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban(5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;  ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy  b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.   ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e)  lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

Gyermeket nevelő szülő

  • Fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata,
  • Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
  • Kormányablak
  • Kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely