Családtámogatási ellátások - CSALÁDI PÓTLÉK - NEVELÉSI ELLÁTÁS / ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

NEVELÉSI ELLÁTÁS / ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2022. szept. 1., 12:55

Jogszabályok:
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet

 

Családi pótlékra jogosult a gyermek után a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő, nevelőszülő, gyám. Saját jogon jogosult családi pótlékra a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg  személy.

A családi pótlékot nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás formájában kapják a jogosultak, a gyermek különböző életszakaszaihoz, illetve tanulmányaihoz kapcsolódóan.

A gyermek után családi pótlékra az alábbiak szerint áll fenn jogosultság:
   - nevelési ellátás jár a gyermek születésétől a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig; ezt követően
   - iskoláztatási támogatás a tankötelezettség teljesítésének időtartamában (addig a tanévnek a végéig, melyben a gyermek betölti a 16. életévét); ezt követően
   - iskoláztatási támogatás, ha a gyermek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytat tanulmányokat, annak a tanévnek a végéig, melyben a tanuló 20 éves lesz.

A sajátos nevelési igényű, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermek után a 16. életév betöltését követően speciális szabályozás szerint jár az ellátás.
     Nevelési ellátásra áll fenn jogosultság jár a a 18. életév betöltéséig, ha a gyermek:
         a)  a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak, vagy
         b) tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatásban teljesítette, vagy
         c) tankötelezettségének megszűnését követő súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

     Iskoláztatási támogatás jár a sajátos nevelési igényű tanuló után, ha a gyermek tankötelezettségét az iskola igazgatója meghosszabbította, annak a tanévnek a végéig, melyben a tanuló betölti 23. életévét.

A sajátos nevelési igény, a tartós betegség, a súlyos fogyatékosság, az önálló életvitelre képesség, az önkiszolgálási képesség hiánya - mint jogosultsági feltételek – tartalmi leírása a Megjegyzés alcím alatt olvasható.

A családi pótlék – nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás - havi összege gyermekenkénti:
   - egygyermekes család esetén 12.200 forint, ha a szülő egyedülálló, 13.700 forint,
   - kétgyermekes család esetén 13.300 forint, ha a szülő egyedülálló, 14.800 forint,
   - három- vagy többgyermekes család esetén 16.000 forint, ha a szülő egyedülálló, 17.000 forint.
A gyermekek számába a családi pótlékra jogosító gyermeken (gyermekeken) túl beszámít az a – jogosult háztartásában élő – vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is
   - aki köznevelési intézmény tanulója (vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató) és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik
   - aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
   - aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék jár: 23.300 forint, ha a szülő egyedülálló, 25.900 forint.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról a 18. életévet be nem töltött személyek vonatkozásában miniszteri rendelet rendelkezik.

Saját jogon áll fenn jogosultsága nevelési ellátásra – magasabb összegű családi pótlékra - a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személynek az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésétől kezdve mindaddig, míg egészségkárosodása fennáll. A feltétel ez esetben a 18. életév betöltése előtt keletkezett, legalább 50% mértékű egészségkárosodás, amely állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
A saját jogon családi pótlékra jogosult személy ellátása 20.300 Ft.
A 18 éves kor előtt keletkezett egészségkárosodást hatósági határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel kell igazolni. Ilyen igazolás hiányában a jogosultságot elbíráló hatóság orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja az egészségkárosodás fennállását, mértékét, keletkezésének idejét, a jövőbeni felülvizsgálat szükségességét.

Kedvezmények; kapcsolat más ellátásokkal
Az a személy, aki után szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy saját jogán részesül családi pótlékban, közgyógyellátásra jogosult. Ugyanez a személy a helyközi közlekedésben 90 százalékos , a helyi közlekedésben 100 százalékos közforgalmi utazási kedvezményre jogosult.
A fizetendő személyi jövedelemadó összegét a családi pótlékra jogosító személy(ek) után járó családi kedvezmény - az összevont adóalap csökkentése révén – csökkenti. A kedvezményt a családi pótlékban saját jogon részesülő személy is igénybe veheti.
Ha a 18. életévét betöltött személy után - vagy a 18. életévét betöltött személynek saját jogon - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, ez a személy a súlyos fogyatékos személynek járó fogyatékossági támogatást nem veheti igénybe. A fogyatékossági támogatás megállapításának ez esetben a családi pótlék megszüntetése is feltételét képezi.
A családi pótlék a megváltozott munkaképességű személyek ellátása vonatkozásában nem számít rendszeres ellátásnak, az ellátás a családi pótlék mellett is igénybe vehető. Rokkantsági járadék szintén igényelhető a családi pótlékban részesülőknek.

Igénybenyújtás
A családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú újszülött esetén hivatalból induló eljárás keretében történik. A hivatalbóli eljárás megindításának feltétele, hogy az igényelbíráló kormányhivatalnak rendelkezésre álljon - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan továbbított - hiánytalanul kitöltött, az anya által az intézetben aláírt adatlap és a gyermek TAJ száma.
Ha a jogosultság megállapítására nem indul hivatalból eljárás, családi pótlékot az e célra rendszeresített formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kérelmezni kell. A nevelési ellátás, az iskoláztatási támogatás, a saját jogon járó családi pótlék iránti kérelem előterjesztésére ugyanaz a nyomtatvány szolgál.
A nyomtatvány a benyújtás helyén beszerezhető, az alábbi linkről letölthető:
https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/attachments/article/49/K%C3%A9relem%20csal%C3%A1di%20p%C3%B3tl%C3%A9k%20meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra%202021.09.pdf
A kérelemhez mellékelni szükséges mindazokat az iratokat, melyek a jogosultsági feltételek meglétét igazolják; a kérelem-nyomtatvány megnevezi ezeket.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról a 18. életévet be nem töltött személyek után járó családi pótlékra vonatkozó igény esetén a jogosultság szakorvosi szakvéleménnyel igazolható, mely igazolást a szakorvos az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon ad ki. Ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján az igénylő a magasabb összegű családi pótlékra nem jogosult, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát.
A kérelmet a kérelmező munkahelyén működő családtámogatási kifizetőhelyen, ennek hiányában a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnál vagy kormányablaknál kell benyújtani, vagy elküldeni az „1919 Budapest” postacímre. Elektronikus úton az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező igénylő adhatja be kérelmét.
Ha a 18. életévét betöltött, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy saját jogon igényel családi pótlékot, a kérelmet a megyei (fővárosi) kormányhivatalnál vagy kormányablaknál kell benyújtani.

Megjegyzés

SZÜLŐ: vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

EGYEDÜLÁLLÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZÜLŐT, gyámot is, aki saját maga, vagy akinek a házastársa (élettársa)
> köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, vagy az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
> vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
> megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
> nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
> időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
> a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

TARTÓSAN BETEG VAGY SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY:
a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e)  lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

 

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!