Pénzbeli családtámogatási ellátások - Családi pótlék/NEVELÉSI ELLÁTÁS
NEVELÉSI ELLÁTÁS
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. febr. 27., 13:42
A CSALÁDTÁMOGATÁS ELLÁTÁSI FORMÁI: a CSALÁDI PÓTLÉK, mely lehet iskoláztatási támogatás vagy nevelési ellátás, továbbá GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁS, mely lehet gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, illetve anyasági támogatás.
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS vagy iskoláztatási támogatás formájában.
A SZÜLŐ, ÉS A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEKNÉL FELSOROLT SZEMÉLY NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT
- a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig,
- a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig,
- azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel ( a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig), aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
- a fentieken túl a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig), aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.
HA A KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.
Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-7.§, 9-14. §, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik.
NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT
1 ) A SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL
- A SZÜLŐ ( ebbe a fogalomkörbe tartozik: a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
- A NEVELŐ SZÜLŐ
- A GYÁM
- AZ A SZEMÉLY a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (Joghely: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése).
2) A GYERMEKOTTHONBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL a gyermekotthon vezetője
3) A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY VEZETŐJE az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
A FENTIEKBEN FELSOROLT SZEMÉLYEKNEK NEVELÉSI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGA FENNÁLL:
- a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig,
- a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig,
- azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel ( a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig), aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
- a fentieken túl a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig), aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.
HA A KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS vagy iskoláztatási támogatás formájában.
A CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE:
- egygyermekes család esetén 12 200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.000 forint
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeketnevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
- tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától – 20 300 forint,
- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett,személy esetén 14 800 forint.
A CSALÁDI PÓTLÉK TERMÉSZETBENI FORMÁBAN IS NYÚJTHATÓ, erről a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
- köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül ( feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL AZT A VÉR SZERINTI, ÖRÖKBE FOGADOTT VAGY NEVELT GYERMEKET KELL FIGYELEMBE VENNI,
- aki az igénylő háztartásában él, és – akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
- aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, – aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,
- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
- aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a meghatározott átmeneti gondozásban részesül. (lásd Gyvt. VI/D. Fejezete)
A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.
Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.
A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.
A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, ( a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal) kell benyújtani.
Az ellátások igényléséhez csatolandó okmányokat – AZ ORVOSI IGAZOLÁSOK KIVÉTELÉVEL – elegendő másolatban benyújtani.
A nyomtatvány az alábbi linkről letölthető:
https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html
A KÉRELEM BENYÚJTHATÓ:
- postai úton - a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz
- SZEMÉLYESEN – a megyeszékhely szerinti járási hivatalok ügyfélszolgálatán, a kormányablaknál, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
- ELEKTRONIKUSAN - kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani.
https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu
CSALÁDTÁMOGATÁSI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HIVATALOK:
- Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
- a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala
- a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala
A FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:
- A TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
- Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
- AMENNYIBEN A A SAJÁT JOGÁN NEVELÉSI ELLÁTÁST IGÉNYLŐ, 18. életévét betöltött személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által másolatban benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja a következőket: a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása, b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége, c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja.
- AMENNYIBEN A KÉRELMEZŐ TÖBB CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT EGYIDEJŰLEG NYÚJT BE KÉRELMET akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
- HA A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÓJA RÉSZÉRE MÁR FOLYÓSÍTANAK VALAMILYEN CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁST akkor – ha nem történt változás- csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni, és – amennyiben nem történt változás – nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak.
A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az alábbiak szerint:
- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
- fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.
Az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,
- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
- fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig
A FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:
- A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszűnés időpontjától –teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
- A családi pótlékot az igény késedelmes benyújtása esetén, VISSZAMENŐLEG LEGFELJEBB KÉT HÓNAPRA, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
- ARRA A HÓNAPRA, AMELYBEN A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNIK, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
- HA A TARTÓSAN BETEG, SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY UTÁN – állapotának javulása miatt– A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK MÁR NEM JÁR, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani.
- HA A TIZENNYOLCADIK ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLYNEK RENDSZERES JÖVEDELME VAN, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
A tankötelezettség mulasztásával, illetve az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével összefüggő, a családi pótlék folyósítását érintő rendelkezések:
A gyámhatóság
- az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját az alábbiakban meghatározott jogkövetkezményre,
- az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.
A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (az ellátásra való jogosultság szempontjából): EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELT, GONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban(5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. AZ ÖNKISZOLGÁLÓ KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a) étkezni, b) tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.
ellatasra-jogosult-lehet
Tartósan beteg személy, Súlyosan fogyatékos személy, Gyermeket nevelő szülő
igenyles-helye
Megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala , Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, Kormányablak, A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely
Tartósan beteg személy, Súlyosan fogyatékos személy, Gyermeket nevelő szülő
Megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala , Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, Kormányablak, A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely
