Családtámogatási ellátások - CSALÁDI PÓTLÉK - ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS / NEVELÉSI ELLÁTÁS
ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS / NEVELÉSI ELLÁTÁS
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. júl. 17., 08:50
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS illetve ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.
1.) NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT
- a szülő, a nevelőszülő , a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
- MÉG NEM TANKÖTELES gyermekre tekintettel - a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig, TOVÁBBÁ
- A GYERMEKRE TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONTJÁTÓL - a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig az alábbi esetekben:
- a tizenhatodik életévét betöltött, középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
- azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
- a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
2.) ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT
- a szülő, a nevelőszülő, a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
TANKÖTELES GYERMEKRE TEKINTETTEL, valamint
- a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
- A GYERMEK TANKÖTELESSÉ VÁLÁSA ÉVÉNEK november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, TOVÁBBÁ
- A TANKÖTELEZETTSÉGE MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti;
SAJÁT JOGÁN JOGOSULT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy
a) akinek mindkét szülője elhunyt;
b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól
d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban,
f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
A SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓ SZÜLŐJE a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
joghely
Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-15 § -a, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik
Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-15 § -a, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik
A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS illetve ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.
1.) NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT
- a szülő (lásd a „megjegyzés részben), a nevelőszülő , a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
- MÉG NEM TANKÖTELES gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének október 31éig, TOVÁBBÁ
- A GYERMEKRE TEKINTETTEL FOLYÓSÍTOTT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK IDŐPONTJÁTÓL - a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig az alábbi esetekben:
- a tizenhatodik életévét betöltött, középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel,
- azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
- a tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.
2.) ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT
- a szülő, a nevelőszülő, a gyám , az a személy akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
- a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
TANKÖTELES GYERMEKRE TEKINTETTEL, valamint
- a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
- A GYERMEK TANKÖTELESSÉ VÁLÁSA ÉVÉNEK november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, TOVÁBBÁ
- A TANKÖTELEZETTSÉGE MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik életévét, a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik életévét betölti;
SAJÁT JOGÁN JOGOSULT ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁSRA az a köznevelési intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy
a) akinek mindkét szülője elhunyt;
b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól
d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban,
f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
A SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓ SZÜLŐJE a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.
A CSALÁDI PÓTLÉKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK:
- UGYANAZON GYERMEK (SZEMÉLY) UTÁN JÁRÓ CSALÁDI PÓTLÉK csak egy jogosultat illet meg.
- HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.
- AZUTÁN A GYERMEK (SZEMÉLY) UTÁN, akire tekintettel nevelési ellátást folyósítanak, iskoláztatási támogatás nem folyósítható.
- HA A KÜLÖNÉLŐ SZÜLŐK időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.
A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG SZEMPONTJÁBÓL SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELT, GONDOZOTT GYERMEKNEK KELL TEKINTENI AZT A GYERMEKET (SZEMÉLYT) IS,
- aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
- akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
- aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével átmeneti gondozásban részesül. (Lásd Gyvt. VI/D. Fejezete)
A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ HATÁROZAT ALAPJÁN, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került, UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁGOT IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNYT IS KI KELL ÁLLÍTANI.
Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.
A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.
A CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE:
- egygyermekes család esetén 12 200 Ft,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 Ft,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 Ft,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 Ft,
- három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 Ft,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt.72. § (1) bekezdése alapján ideiglenesen elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.000 Ft,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
- tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától – 20 300 forint,
- a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt.72. § (1) bekezdése alapján ideiglenesen elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után – amennyiben nem tartozik a g) vagy a h) pont alá – esetén 14 800 forint.
- 14.800 Ft/hó összegű családi pótlékra jogosult saját jogán az a közoktatási intézményben tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy is, a) akinek mindkét szülője elhunyt; b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt; c) aki kikerült a nevelésbe vétel alól; d) akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg; e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban; f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.
A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSOK:
A TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEKRE TEKINTETTEL VAGY SZEMÉLY RÉSZÉRE JÁRÓ MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK ANNAK A HÓNAPNAK A VÉGÉIG JÁR, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.
A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából EGYEDÜLÁLLÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZÜLŐT, GYÁMOT IS, AKI SAJÁT MAGA, ILLETVE AKINEK A HÁZASTÁRSA, ÉLETTÁRSA AZ ALÁBBI FELTÉTELEK VALAMELYIKÉNEK MEGFELEL:
- köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
- vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
- megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
- nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
- időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő háztartásában él ÉS
- akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
- aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
- aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.
Családtámogatási ügyekben eljáró hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal).
A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal) kell benyújtani.
A nyomtatvány az alábbi linkről letölthető:
https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html
A KÉRELEM SZEMÉLYESEN VAGY POSTAI ÚTON BENYÚJTHATÓ:
- a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
- a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
- a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (ebben az esetben a kifizetőhely a kérelem érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja azt a kérelmező lakcíme szerint illetékes kormányhivatalhoz).
ELEKTRONIKUSAN - kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani az alábbi linken:
https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu
Az IGÉNYBENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:
- A TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
- Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
- A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓ az iskoláztatási támogatás 23. életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony igazolása mellett jogosult írásban bejelenti a kormányhivatalnak a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét. Ezt először annak a tanévnek a végéig kell megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.
A VÉGLEGESSÉ VÁLT HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁST A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA FOLYÓSÍTJA AZ ALÁBBIAK SZERINT:
- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
- fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.
AZ AUGUSZTUS HÓNAPRA JÁRÓ ELLÁTÁST A TÁRGYHÓNAPBAN,
- kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
- fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig
A FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:
- A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszűnés időpontjától –teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
- A családi pótlék a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.
- ARRA A HÓNAPRA, AMELYBEN A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNIK, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
- HA A TARTÓSAN BETEG, SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY UTÁN – állapotának javulása miatt– A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK MÁR NEM JÁR, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani.
- HA A TIZENNYOLCADIK ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLYNEK RENDSZERES JÖVEDELME VAN, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (az ellátásra való jogosultság szempontjából): EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; SZÜLŐ: (ebbe a fogalomkörbe tartozik jelen ellátás szempontjából ) a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELT, GONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. TARTÓSAN BETEG, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban(5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll; ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a) étkezni, b) tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e) lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.
Gyermeket nevelő szülő
- Fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata,
- Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
- Kormányablak
- Kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely