Családtámogatási ellátások - CSALÁDI PÓTLÉK - ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS / NEVELÉSI ELLÁTÁS

ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS / NEVELÉSI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2021. márc. 24., 13:50

Jogszabályok: A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

A családi pótlék a gyermek neveléséhez és iskoláztatásához nyújtott támogatás. Az ellátásra a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő jogosult.
Családi pótlékra a szülőn kívül a nevelőszülő, a gyám, a gyermeket örökbe fogadni kívánó személy, az ideiglenes elhelyezést biztosító személy is jogosult lehet.
A családi pótlékot nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás formájában kapják a jogosultak, a gyermek különböző életszakaszaihoz, illetve tanulmányaihoz kapcsolódóan.
A családi pótlékra az alábbiak szerint áll fenn jogosultság:
   -nevelési ellátásra a gyermek születésétől a tankötelezettség teljesítésének megkezdéséig; ezt követően
  - iskoláztatási támogatásra a tankötelezettség teljesítésének időtartamában (addig a tanévnek a végéig, melyben a gyermek betölti a 16. életévét); ezt követően
   - iskoláztatási támogatásra, ha a gyermek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytat tanulmányokat, annak a tanévnek a végéig, melyben a tanuló 20 éves lesz.

A sajátos nevelési igényű, súlyosan fogyatékos, tartósan beteg gyermekre tekintettel a 16. életév betöltését követően ellátási időszakok eltérőek:
   - Nevelési ellátás jár a 16. életévét betöltő gyermek után a 18. életév betöltéséig, feltéve, hogy a gyermek: a)  a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak, vagy b) tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette, vagy c) tankötelezettségének megszűnését követő súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.
   - Iskoláztatási támogatás jár a sajátos nevelési igényű tanuló után a meghosszabbított tankötelezettség időtartamára. (A tanuló tankötelezettségét - szakértői vélemény alapján – az iskola igazgatója meghosszabbíthatja annak a tanévnek a végéig, melyben a tanuló betölti 23. életévét.)
   - Nevelési ellátásra saját jogon jogosult a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg  személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésétől kezdve - korhatár nélkül - mindaddig, míg egészségkárosodása fennáll.
Sajátos nevelési igény, tartós betegség, súlyos fogyatékosság, önálló életvitelre képesség, önkiszolgálási képesség hiánya - mint jogosultsági feltételek - leírása a Megjegyzés alcím alatt.

A családi pótlék ellátás nem feltétlenül ér véget a gyermek 18 éves korával: megilletheti a szülőt az idősebb gyermek után is, meghatározott esetekben maga a gyermek saját jogán részesülhet az ellátásban. Ha  a tizennyolcadik életévét betöltött személynek RENDSZERES JÖVEDELME VAN, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól szüneteltetni kell. A törvény értelmezésében jövedelemnek csak a minimálbért meghaladó jövedelem minősül, rendszeresnek a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem tekintendő. Szüneteltetésre tehát akkor kerül sor, ha a „gyermek”három egymást követő hónapban szerez minimálbért meghaladó bruttó jövedelmet. A havi minimálbér 2021. évben: 167 400 Ft.

A családi pótlék – nevelési ellátás vagy iskoláztatási támogatás - havi összege gyermekenkénti:
   - egygyermekes család esetén 12.200 forint, ha a szülő egyedülálló, 13.700 forint,
   - kétgyermekes család esetén 13.300 forint, ha a szülő egyedülálló, 14.800 forint,
   - három- vagy többgyermekes család esetén 16.000 forint, ha a szülő egyedülálló, 17.000 forint.
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.300 forint, ha a szülő egyedülálló, 25.900 forint
  • saját jogon családi pótlékra jogosult tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos személy ellátása 20.300 Ft.
Az egyedülálló személyen kívül egyedülállónak minősül az egészségkárosodott személy és házastársa (élettársa) is - leírás a Megjegyzés alcím alatt.

A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról miniszteri rendelet rendelkezik. Erre vonatkozó igény esetén a jogosultság szakorvosi szakvéleménnyel igazolható, mely igazolást a szakorvos a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon ad ki. Ha a szakorvos olyan igazolást állít ki, amelynek alapján az igénylő a magasabb összegű családi pótlékra nem jogosult, az igazolás kiállítását követő 15 napon belül kezdeményezheti a szakvélemény felülvizsgálatát.
Ha a 18. életévét betöltött, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy saját jogon igényel családi pótlékot, 18 éves kora előtt keletkezett egészségkárosodását hatósági határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel kell igazolnia. Ilyen igazolás hiányában a kérelmet elbíráló kormányhivatal a benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja az egészségkárosodás fennállását, mértékét, a jövőbeni felülvizsgálat szükségességét.

A gyermekek számába a családi pótlékra jogosító gyermeken (gyermekeken) túl beszámít az a – jogosult háztartásában élő – vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek is
   - aki köznevelési intézmény tanulója (vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató) és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik
   - aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
   - aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

Az a személy, aki után szülője magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy saját jogán részesül családi pótlékban, közgyógyellátásra jogosult. Ugyanez a személy a helyközi közlekedésben 90 százalékos , a helyi közlekedésben 100 százalékos közforgalmi utazási kedvezményre jogosult.

Ha a 18. életévét betöltött személy után vagy a 18. életévét betöltött személynek saját jogon magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, a súlyos fogyatékos személynek járó fogyatékossági támogatást nem veheti igénybe. A fogyatékossági támogatás megállapításának ez esetben a családi pótlék megszüntetése is feltételét képezi.

Igénybenyújtás
A családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú újszülött esetén hivatalból induló eljárás keretében történik. A hivatalbóli eljárás megindításának feltétele, hogy az igényelbíráló kormányhivatalnak rendelkezésre álljon - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan továbbított - hiánytalanul kitöltött, az anya által az intézetben aláírt adatlap és a gyermek TAJ száma.
Ha a jogosultság megállapítására nem indul hivatalból eljárás, családi pótlékot az e célra rendszeresített formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kérelmezni kell. A nevelési ellátás, az iskoláztatási támogatás, a saját jogon járó családi pótlék iránti kérelem előterjesztésére ugyanaz a nyomtatvány szolgál.
A nyomtatvány a benyújtás helyén beszerezhető, az alábbi linkről letölthető:
https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/attachments/article/49/K%C3%A9relem%20csal%C3%A1di%20p%C3%B3tl%C3%A9k%20meg%C3%A1llap%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1ra.pdf
A kérelemhez mellékelni szükséges mindazokat az iratokat, melyek a jogosultsági feltételek meglétét igazolják; a kérelem-nyomtatvány megnevezi ezeket.
A kérelmet a kérelmező munkahelyén működő családtámogatási kifizetőhelyen, ennek hiányában a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnál vagy kormányablaknál kell benyújtani, vagy elküldeni az „1919 Budapest” postacímre. Elektronikus úton az ügyfélkapus regisztrációval rendelkező igénylő adhatja be kérelmét.

Megjegyzés

SZÜLŐ: vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

EGYEDÜLÁLLÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZÜLŐT, gyámot is, aki saját maga, vagy akinek a házastársa (élettársa)
> köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs, vagy az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:
> vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
> megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
> nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
> időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
> a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd.

TARTÓSAN BETEG VAGY SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY:
a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban (5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy b) mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e)  lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

 

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!