ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. júl. 17., 08:24
AZ ÁLLÁSKERESŐ RÉSZÉRE ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSKÉNT ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés JÁR.
ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK ILLETI MEG AZT a SZEMÉLYT, AKINÉL AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENÁLLNAK:
- álláskereső,
- az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK NAPI ÖSSZEGE A FOLYÓSÍTÁS TELJES IDŐTARTAMA ALATT a járadékalap (lásd a részletező részben) 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. (2020. január 1-től ez az összeg: 7.410 Ft/nap)
AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSÁNAK LEGHOSSZABB IDŐTARTAMA 90 NAP.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
Az 1991.évi IV. törvény 25-29.§ -a, a 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK ILLETI MEG AZT A SZEMÉLYT, AKINÉL AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENNÁLLNAK:
- álláskereső (a meghatározást lásd a Megjegyzés részben),
- az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,
- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
A MUNKAHELY AKKOR MEGFELELŐ, HA AZ ÁLLÁSKERESŐ
- egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas;
- várható keresete az álláskeresési járadék összegét eléri (ha az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb, akkor a kötelező legkisebb munkabér összegét kell figyelembe venni);
- munkahelye és a lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazási ideje 1) alapesetben a három órát 2) tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két nem haladja meg;
- foglalkoztatása munkaviszonyban történik.
A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLY ESETÉBEN A MUNKAHELY AKKOR MEGFELELŐ, ha megfelel a fenti a)-b) és d) pontban részletezett feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű személy által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
A 25. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT ÁLLÁSKERESŐ ESETÉBEN aki a) sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, és b) nem vesz részt munkaerő-piaci programban vagy nem részesül munkaerő-piaci szolgáltatásban A FENTIEKEN KÍVÜL A MUNKAHELY ABBAN AZ ESETBEN IS MEGFELELŐ, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik, és munkahelye és a lakóhelye között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazási ideje a) alapesetben a három órát b) tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja DE térítésmentes szállításáról a foglalkoztató gondoskodik, d) négy órát meghaladja DE a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről a foglalkoztató gondoskodik.
AZ ÁLLÁSKERESŐ RÉSZÉRE ÁLLÁSKERESÉSI ELLÁTÁSKÉNT ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés ÁLLAPÍTHATÓ MEG.
AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK ÖSSZEGÉT a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, társadalombiztosítási járulék járulék alapja (2019. évi CXXII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontja) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme.
ABBAN AZ ESETBEN, HA
- az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni;
- az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell kiszámítani;
- a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka ( ez az összeg 2020.évben 161.000 Ft).
Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja a fentiekben meghatározott összeg harmincad része, az álláskeresési járadék napi összege pedig az igy meghatározott járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. (2020. január 1-től ez az összeg: 7.410 Ft/nap.)
AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMÁT az alábbiakban részletezett – az álláskeresővé válást megelőző HÁROM ÉV ALATT SZERZETT – jogosultsági idő figyelembevételével kell kiszámítani:
- munkaviszony, megbízási jogviszony;
- mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység (feltéve, hogy ezen időszak alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, és annak időtartama alatt a mezőgazdasági őstermelő álláskeresési ellátásban nem részesült);
- egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenység (amennyiben ez alatt az időszak alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett).
A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült.
A HÁROMÉVES IDŐTARTAM MEGHOSSZABBODIK A KÖVETKEZŐ IDŐTARTAMOKKAL – feltéve, hogy ezen időszak alatt a fenti jogosultsági időnél részletezettek egyike sem állt fenn:
- a keresőképtelenséggel járó betegség,
- a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,
- a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása,
- a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósítása,
- letartóztatás, a szabadságvesztés, valamint az elzárás,
- a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,
- a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának időtartama.
AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSI IDEJÉNEK SZÁMÍTÁSA SORÁN TÍZ NAP JOGOSULTSÁGI IDŐ EGY NAP JÁRADÉK-FOLYÓSÍTÁSI IDŐNEK FELEL MEG.
Az ellátást a lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi kormányhivatal foglalkoztatási osztályán lehet igényelni.
A kérelmező álláskeresési ellátás iránti kérelem benyújtási szándékát e-mailben is jelezheti a kirendeltség felé. Az e-mailben szükséges megadni a személyes adatokat ( név, születési dátum, lakcím vagy tartózkodási hely, TAJ szám ) valamint azt, hogy álláskeresési ellátást kíván igényelni.
AZ ELEKTRONIKUS LEVÉL AZONBAN NEM MINŐSÜL KÉRELEMNEK, az továbbra is csak személyes megjelenés során nyújtható be.
AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA LEGFELJEBB 90 NAP.
A folyósítás kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.
Ha az álláskereső a személyes adatait a személyes jelentkezését megelőzően az e-ügyintézési törvényben (2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól ) foglaltak szerint küldte meg, az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének a napja.
MEGSZŰNIK AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA, HA AZ ÁLLÁSKERESŐ:
- KÉRI – a kérelemben megjelölt időponttól,
- MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSÁRA VÁLIK JOGOSULTTÁ – a jogosultság kezdő napjától,
- OKTATÁSI INTÉZMÉNY NAPPALI TAGOZATÁN FOLYTAT TANULMÁNYOKAT – a tanulói, hallgatói jogviszony kezdő napjától,
- MEGHALT – a halál bekövetkezését követő naptól,
- AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSI IDEJÉT KIMERÍTETTE – a folyósítási idő utolsó napját követő naptól,
- OLYAN KÉPZÉSI LEHETŐSÉGET FOGAD EL, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül – a támogatás folyósításának kezdő napjától,
- kereső tevékenységet folytat – a kereső tevékenység kezdő napjától.
MEG KELL SZÜNTETNI AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSÁT, HA:
- az álláskeresőt törlik a nyilvántartásból – a nyilvántartásból való törlés napjától,
- ha az álláskereső kereső tevékenységet folytat, és ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségét elmulasztotta – a kereső tevékenység kezdő napjától (ha ez nem állapítható meg – a kereső tevékenység megállapításának napjától).
Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése a b) pontban meghatározott ok miatt történik, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel rendelkezik.
SZÜNETEL AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSA, HA AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ:
- csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítását jelenti be, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozást segítő ellátás esetén a jogosultság megállapításának napjától;
- letartóztatásban van, elzárás büntetését vagy szabadságvesztés büntetését tölti, a kényszerintézkedés vagy büntetés megkezdésének napjától, KIVÉVE, ha szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg, vagy reintegrációs őrizetben van;
- közfoglalkoztatás alatt - a közfoglalkoztatási jogviszony kezdő napjától,
- rövid időtartamú, legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével, mely lehet adórendszeren kívüli háztartási munka, alkalmi munka valamint idénymunka- feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett – a kereső tevékenységet megalapozó jogviszony kezdő napjától,
- keresetpótló juttatásban részesül - annak kezdőnapjától,
- olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül - a támogatás folyósítása alatt,
- az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít – ezen időszak teljes időtartamára.
HA AZ ÁLLÁSKERESÉSI JÁRADÉK SZÜNETELTETÉS OKA MEGSZŰNIK, és a feltételek továbbra is fennállnak, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban foglaltak szerint tovább kell folyósítani.
A JÁRADÉK FOLYÓSÍTÁSI IDEJÉNEK KIMERÍTÉSÉT MEGELŐZŐEN LÉTESÍTETT határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszony esetén (kivéve közfoglalkoztatási jogviszonyt) az álláskereső kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének 80 %-át ki kell fizetni egy összegben, feltéve hogy:
munkaviszonya folyamatos a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig
kérelmét az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül benyújtotta,
KIVÉVE HA : ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra való jogosultság szempontjából) :
ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZERV: a járási (fővárosi kerületi )kormányhivatal foglalkoztatási osztálya.
ÁLLÁSKERESŐ : az a személy, aki a) a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és b) oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és c) öregségi nyugdíjra nem jogosult, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és d) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és e) elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit f) az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ: a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint biztosított, valamint a 4. § 2. pontjában meghatározott személy,
TÁRSAS VÁLLALKOZÓ: a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint biztosított valamint 4. § 21. pontjában meghatározott személy,
Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal foglalkoztatási osztálya
