Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások - GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA

Jogszabályok:
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról 41-44/D. §
149/1997.(IX.10) Korm. rendelet, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
 

A gyermekek napközbeni ellátása életkornak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, foglalkoztatást és étkeztetést biztosít azon gyermekek számára, akiknek napközbeni ellátását szüleik, törvényes képviselőik nem tudják biztosítani az alábbi okok matt:
• munkavégzés (ideértve a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a gyermeknevelési támogatás folyósítása melletti munkavégzést is)
• munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétel,
• nappali rendszerű iskolai oktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, felsőoktatási intézményben nappali képzésben való részvétel,
• betegség vagy
• egyéb ok.
Egyéb ok lehet különösen:
   ๐ a gyermeknek - fejlődése érdekében - állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
   ๐ a gyermeket egyedülálló vagy időskorú személy neveli,
   ๐ a szülő, törvényes képviselő szociális helyzete.
Az ellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást – lehetőség szerint – a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél vagy intézményben kell biztosítani.

A gyermekek napközbeni ellátásának formái:
1. a bölcsődei ellátás,
2. a napközbeni gyermekfelügyelet, és
3. az alternatív napközbeni ellátás.

1.) Bölcsődei ellátást biztosíthat:
A. bölcsőde,
B. mini bölcsőde,
C. munkahelyi bölcsőde
D. családi bölcsőde.

A.) BÖLCSŐDÉBEN a gyermek húszhetes korától nevelhető és gondozható az alábbi időtartamokig:
>Ha a gyermek január 1. és augusztus 31. között tölti be harmadik életévét, az adott év augusztus 31-éig;
>ha a gyermek szeptember 1. és december 31. között tölti be harmadik életévét, a következő év augusztus 31-éig, feltéve hogy a szülő így kívánja;
> a gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31-éig, ha a harmadik életévét betöltött gyermek testi vagy értelmi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, és óvodai jelentkezését az orvos nem javasolja,
> a sajátos nevelési igényű gyermek, valamint a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a 6. életévét betölti.
Meg kell szüntetni annak a gyermeknek a bölcsődei ellátását, aki orvosi szakvélemény alapján egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható.
Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény/szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, a gyermek bölcsődei nevelésének, gondozásának megkezdését követő legalább három hónap elteltével
   - bölcsődében és mini bölcsődében - az intézmény orvosának, gyógypedagógusának, kisgyermeknevelőjének, valamint a család- és gyermekjóléti központ munkatársának a véleménye alapján - az intézmény vezetője a szülővel együtt,
   - munkahelyi bölcsődében és családi bölcsődében a gyermek orvosa, a család- és gyermekjóléti központ munkatársa, a szolgáltatást nyújtó személy vagy a kisgyermeknevelő a szülővel együtt
értékeli a gyermek beilleszkedését, és dönt a gyermek további neveléséről, gondozásáról.
Ha a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény/szolgáltató sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek napközbeni ellátását biztosítja, együttműködik a gyermek korai fejlesztését és gondozását ellátó, területileg illetékes pedagógiai szakszolgálati intézménnyel.
A sajátos nevelési igényű, illetve a gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet 
   - a nem sajátos nevelési igényű, illetve gyógypedagógiai tanácsadásra, korai fejlesztésre és gondozásra nem jogosult gyermekekkel közös csoportban, vagy
   - speciális bölcsődei csoportban.
(15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 35. §)
A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,
b) a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,
c) az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, amennyiben a szülő/törvényes képviselő a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
d) a védelembe vett gyermeket.

B) A MINI BÖLCSŐDÉBEN szakirányú végzettséggel rendelkező személy a bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú csoportban (csoportokban), egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést.

C) A MUNKAHELYI BÖLCSŐDÉT a foglalkoztató, vagy a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján az 1997. évi XXXI. tv. 5. § s pont) szerinti fenntartó tartja fenn, elsősorban a foglalkoztatónál kereső-tevékenységet folytató személyek gyermekei bölcsődei ellátása céljából.

D) A CSALÁDI BÖLCSŐDÉT a szolgáltatás nyújtója a saját otthonában vagy más e célra kialakított helyiségben biztosítja, a jogszabályban meghatározott feltételek mellett.

2.) A napközbeni gyermekfelügyelet keretében – nem nevelési, oktatási céllal – a szolgáltatás nyújtója az életkornak megfelelő napközbeni ellátást köteles biztosítani:
• a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben nem részesülő gyermek számára,
• a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek számára,
• az óvodai nevelésben részesülő gyermek számára a kötelező óvodai nevelésben való részvételének idején kívül,
• az egyéni munkarenddel rendelkező tanuló számára,
• az iskolai oktatásban részesülő tanuló számára a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvételének idején kívül és a tanítási szünetekben, valamint
> az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól felmentett gyermek számára.

A napközbeni gyermekfelügyelet keretében a sajátos nevelési igényű gyermekek számára szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.
A napközbeni gyermekfelügyelet megszervezhető
> a szolgáltatást nyújtó személy saját otthonában,
> az 1997. évi XXXI. törvény 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztató által biztosított helyiségben,
> más, e célra kialakított helyiségben, vagy
> a szülő, törvényes képviselő otthonában akkor, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben – betegsége vagy egyéb ok miatt – nem biztosítható, és a szülő, törvényes képviselő a gyermek napközbeni ellátását nem, vagy csak részben tudja megoldani.
Napközbeni gyermekfelügyelet keretében a gyermek húszhetes korától gondozható annak a tanévnek a végéig
   a) amelyben a tizenhatodik életévét betölti, amennyiben sajátos nevelési igényű,
   b) amelyben a tizennegyedik életévét betölti, amennyiben az a) pont alá nem tartozik.

A gyermek születésétől kezdve nyújtható az ellátás a szülő, törvényes képviselő otthonában:
̵ többes ikrek születésekor, vagy
̵ az egyik szülő megbetegszik, és emiatt akadályoztatva van a gyermek gondozásában, nevelésében, vagy
̵ az egyik szülő meghal.

3.) Az alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, a játszóház, a klubfoglalkozás keretében nyújtott
> a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás,
> a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés
feltéve, hogy a működtető rendelkezzen az ehhez szükséges – jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel.

Igénybenyújtás
Az ellátást nyújtó intézménynél, szolgáltatónál kell kérelmezni a felvételt.

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!