Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS

TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2021. ápr. 21., 12:06

Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 65/C. §, 114-119/B. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 39/A. §, 39/C. §-39/D. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről
191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről
36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól
 

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.
A támogató szolgáltatás megszervezése nem kötelező önkormányzati feladat.

A támogató szolgáltatás célcsoportja a szociálisan rászorultnak minősülő, súlyosan fogyatékos személyek köre: a látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékossággal, pervazív fejlődési zavarokkal, halmozott és egyéb fogyatékossággal érintettek.
Szociálisan rászorultnak minősül az a súlyosan fogyatékos személy, aki a következő ellátások valamelyikében részesül: fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, magasabb összegű családi pótlék.

A támogató szolgáltatás feladata különösen:
   • az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése),
   • az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása,
   • információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása,
   • a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,
   • segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,
   • egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan,
   • segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása,
   • a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének és igénybevételének elősegítése.
A támogató szolgáltatás az alábbi szolgáltatások biztosítására terjedhet ki:
> gondozás,
> készségfejlesztés,
> tanácsadás,
> szállítás, személyszállítás
> felügyelet,
> gyógypedagógiai segítségnyújtás,
> háztartási segítségnyújtás és
> esetkezelés.

A támogató szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy tevékenysége kiterjedjen az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre, és szolgáltatásai – a háziorvos javaslatának figyelembevételével – az egyéni szükségletekhez igazodjanak.

A szolgáltatásra való jogosultság igazolható:
a) a fenti ellátások valamelyikét megállapító vagy folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, vagy
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját vagy az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
A a jogosultság fennállását az ellátást biztosító intézmény vezetője a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, majd az igénybevétel során legalább kétévenként megvizsgálja.
A fenntartó jóváhagyásával, az intézményvezető döntése alapján a támogató szolgálat elláthat szociálisan nem rászorultnak minősülő személyeket is, de ez csak a szabad kapacitás terhére valósítható meg, és nem eredményezheti a szolgáltatásra jogosult személyek háttérbe szorulását.

A támogató szolgáltatásért térítési dijat kell fizetni.
Az intézményi térítési díjat és a személyi térítési díjat a fenntartó szolgálati órára és szállítási kilométerre vetítve határozza meg: a térítési díj óradíjból és szállítási kilométer-díjból áll.
Ha az ellátott szállítása - pszichiáter vagy neurológus szakorvos által igazoltan - csak állandó felügyelet mellett biztosítható, a szállítás időtartama egyidejűleg személyi segítésként is elszámolható, az ellátott azonban  csak szállítási díjat fizet.
A személyi térítési díj megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) ha az igénybevevő személy kiskorú, a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet
kell figyelembe venni.
A térítési díj mértéke:
• A szociálisan rászorultnak minősülő személy esetében a térítési díj nem haladhatja meg a szociális szolgáltatást igénybe vevő személy havi jövedelmének 30%-át, kiskorú igénybe vevő esetén a családjában egy főre jutó rendszeres havi jövedelem 20%-át.
• A szociálisan nem rászorult személy esetében  a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapíthatja meg.
A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

Igénybenyújtás

A támogató szolgáltatást kérelmezni szóban vagy írásban lehet a szolgáltatást nyújtó intézménynél az alábbiak szerint:
   - A kérelmet az ellátást igénylőnek kell benyújtania.
   - Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve – a törvényes képviselő terjesztheti elő.
   - A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével, vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önállóan terjesztheti elő.
A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a 9/1999. (XI. 24.) számú SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. rész szerinti orvosi igazolást, valamint II. rész szerinti jövedelemnyilatkozatot, továbbá a szociális rászorultságot igazoló iratokat, illetve azok másolatát. 

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a  személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A személyes gondoskodás magában foglalja: a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.
Szociális alapszolgáltatások
> a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
> az étkeztetés,
> a házi segítségnyújtás,
> a családsegítés,
> a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
> a közösségi ellátások,
> a támogató szolgáltatás,
> az utcai szociális munka,
> a nappali ellátás.
Szakosított ellátások
> az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
> a rehabilitációs intézmény,
> a lakóotthon
> az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
> a támogatott lakhatás,
> egyéb speciális szociális intézmény

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!