Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások - HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Jogszabályok
1993. évi III. törv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 63. §, 114-119/B. §;
1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 25-27. §;
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról;
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételérő;
36/2007. (XII. 22.) SZMM. rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól;
340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról;

A házi segítségnyújtás az igénybe vevő személy lakásán, lakókörnyezetében biztosítja a SZOCIÁLIS SEGÍTÉST és a SZEMÉLYI GONDOZÁST. Hozzájárul ahhoz, hogy az igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete életkorának, élethelyzetének, egészségi állapotának megfelelően biztosított legyen, és ez meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével történjen.

A házi segítségnyújtást a települési önkormányzat köteles biztosítani.

A házi segítségnyújtás keretében szociális segítés vagy személyi gondozás vehető igénybe.
A SZOCIÁLIS SEGÍTÉS tartalmazza
a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,
b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,
d)  szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.
A SZEMÉLYI GONDOZÁS - a szociális segítés tevékenységei mellett - magában foglalja az igénybe vevő személlyel való segítő kapcsolat kialakítását, fenntartását, továbbá gondozási és ápolási feladatok elvégzését is.

A házi gondozást végző szolgáltató a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alap- és szakellátást nyújtó intézményekkel.

Rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben nyújtható. Ha fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a fertőző beteget gondozza; a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és a felkészítést biztosítani kell.

GONDOZÁSI SZÜKSÉGLET
Házi segítségnyújtás iránti igény esetén – a szolgáltatás biztosítását megelőzően – vizsgálni kell az igénylő személy gondozási szükségletét. A vizsgálatot a házi segítségnyújtást biztosító intézmény vezetője végzi el. Ha nincs olyan szolgáltató, intézmény, amely a településen házi segítségnyújtást biztosít, az igénylő a jegyzőnél kérheti a gondozási szükséglet megállapítását.
A vizsgálat alapján meg kell állapítani, hogy az adott esetben szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt. Ha a gondozási szükséglet – a 36/2007. (XII. 22.) SZMM. rendelet szerint felvett - értékelő adatlap alapján III. fokozatú, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető, illetve a szakértő tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. Az intézményi elhelyezés megtörténtéig a vizsgált személy házi segítségnyújtásra jogosult.

A házi segítségnyújtás szolgáltatás megkezdése előtt az ellátást igénybe vevő személlyel szociális segítésre vagy személyi gondozásra szóló írásbeli megállapodást kell kötni.

Amennyiben a házi segítségnyújtás során
a) szociális segítés biztosítása esetén személyi gondozási feladatok ellátása válik szükségessé, a gondozási szükséglet vizsgálatát ismételten el kell végezni,
b) ha szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

Térítési díj
Az ellátásért SZEMÉLYI TÉRÍTÉSI DÍJAT kell fizetni. A térítési díj megállapításánál az igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét (kiskorú igénybe vevő esetén a családban az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell) figyelembe venni. A térítési díj nem lehet több a jövedelem 25%-ánál. Ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, a térítési díj a jövedelem 30%-áig terjedhet.
A  térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtathatómeg.
Gondozási szükséglettel nem rendelkező személy házi segítségnyújtásban azzal a feltétellel részesülhet, hogy az ellátásért a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díjat fizet.

Igénybenyújtás
A házi segítségnyújtást a szolgáltatónál, intézménynél kell kérelmezni.
Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet törvényes képviselője terjeszti elő, az érintett személy véleményének lehetőség szerinti figyelembe vételével. A korlátozottan cselekvőképes személy az igénylést törvényes képviselőjének beleegyezésével teheti meg, önállóan akkor, ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.
A kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet
1. számú mellékletének I. része szerinti orvosi igazolást, valamint a II. rész szerinti jövedelemnyilatkozatot.
A kérelemről a szolgáltató, intézmény vezetője dönt.

Jogorvoslat
Az ellátást igénylő a kérelem elutasítása esetén – az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül - a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó dönt az ellátás iránti kérelemről. A fenntartó döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
Ha a települési önkormányzat a házi segítségnyújtás biztosítására vonatkozó kötelezettségét egyházi fenntartóval vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján teljesíti, a fenntartó kérelmet elutasító döntése - a kézhezvételt követő nyolc napon belül - a helyi önkormányzatnál támadható meg. A helyi önkormányzat dönt az ellátás iránti kérelemről.
Az önkormányzat döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást – alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás formájában - az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. Jogszabályilag előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK: a házi segítségnyújtás, a családsegítés, az étkeztetés, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka, a nappali ellátás.
SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, a támogatott lakhatás, valamint az egyéb speciális szociális intézmény.
 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!