Szociális pénzbeli ellátások - ÁPOLÁSI DÍJ (alanyi alapösszegű, emelt összegű, kiemelt ápolási díj)

ÁPOLÁSI DÍJ (alanyi alapösszegű, emelt összegű, kiemelt ápolási díj)

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2016. ápr. 4., 14:08

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. 
ALAPÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha 
a) súlyosan fogyatékos vagy 
b) tartósan beteg 18 év alatti személy 
ápolását, gondozását végzi. 
AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE (2016.évben) 29.500 Ft. NETTÓ ÖSSZEG: 26.550 Ft. 

KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTÓZÓ, ha olyan személy gondozását, ápolását végzi, 
a) akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes 
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. 
A KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 180 %-a, 53.100 Ft. NETTÓ ÖSSZEG: 47.790 Ft. 


EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. 
AZ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 150 %-a, 44.250 forint. NETTÓ ÖSSZEG: 39.825 Ft.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék mértéke 2016. évben 10 %.

1993. évi III. törvény 40.§ -44.§-ai, 2011.évi CXCI. törvény 3.§(2) bekezdés b) pont bd) alpontja, 82/2013.(XII.29.) EMMI rendelet, 63/2006. (III.27.) Kormány rendelet 25-30.§-ai; az ápolási díj 2016. évi alapösszegéről a 2015.évi C. törvény 62.§ (2) bek. b) pontja rendelkezik.

A JOGOSULTSÁGOT MEGÁLLAPÍTÓ SZERV AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELTÉTELEINEK FENNÁLLÁSÁT kétévente legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja. AZ ÁPOLÁST VÉGZŐ SZEMÉLYNEK – a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve – az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni. AZ ÁPOLÓ AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA ALATT napi 4 órát meg nem haladó időtartamban keresőtevékenységet folytathat. Otthon történő munkavégzés esetében az időtartam nincs behatárolva. AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT MEG KELL SZÜNTETNI, HA a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) e.) valamelyik fentiekben felsorolt, jogosultságot kizáró körülmény bekövetkezik, f) azt az ápolást végző személy kérte. I. NEM JOGOSULT ÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ, HA AZ ÁPOLT SZEMÉLY : a) két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve b) köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója. KIVÉVE HA 1) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg; 2.) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, 3.) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg. II. NEM JOGOSULTÁPOLÁSI DÍJRA A HOZZÁTARTOZÓ ABBAN AZ ESETBEN SEM, HA RENDSZERESNZELLÁTÁSBANSZESÜL, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, KIVÉVE AZ ALÁBBI ESETEKET : a) ha részére az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén táppénzt folyósítanak b) ha saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesül (függetlenül azok összegétől) DE CSAK ABBAN AZ ESETBEN, HA 1.) Az ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, 2) Az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra, vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt . III. JOGOSULTSÁGOT KIZÁRÓ OK AZ IS, HA AZ ÁPOLÓ szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója VAGY keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT AZ A NAGYKORÚ HOZZÁTARTÓZÓ aki állandó és tartós gondozásra szoruló 
a) súlyosan fogyatékos vagy 
b) tartósan beteg 18 év alatti személy 
ápolását, gondozását végzi. 
AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg (2016. évben 29.500 forint ) 100 %-a. NETTÓ ÖSSZEG: 26.550 Ft. 
 

KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTÓZÓ, ha olyan személy gondozását, ápolását végzi, 
a) akinek – a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján – rehabilitációja nem javasolt, ezen belül egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes 
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják. 
KIEMELT ÁPOLÁSI DÍJ HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 180 %-a, 53.100 Ft. NETTÓ ÖSSZEG: 47.790 Ft.

EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULT A NAGYKORÚ HOZZÁTARTOZÓ, ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végzi, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek nem felel meg.
AZ EMELT ÖSSZEGŰ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI ÖSSZEGE az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg 150 %-a, 44.250 forint. NETTÓ ÖSSZEG: 39.825 Ft.

FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYEL AZ A SZEMÉLY aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes 
a) étkezni, vagy 
b) tisztálkodni, vagy 
c) öltözködni, vagy 
d) illemhelyet használni, vagy 
e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni,
feltéve, hogy esetében az a)–e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ HAVI ÖSSZEGE A MÁS RENDSZERES PÉNZELLÁTÁSBANSZESÜLŐ JOGOSULTESETÉN az ápolási díj összegének és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi BRUTTÓ összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA SZOLGÁLATI IDŐRE JOGOSÍT. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulék mértéke 2016. évben 10 %. 
A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy az ápolási díj után nyugdíjjárulékot nem fizet. 
A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTIRELMET a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál kell benyújtani a 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban végrehajtási rendelet ) 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTIRELEM BENYÚJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ FORMANYOMTATVÁNYON az ápolási díj megállapítása egyidejűleg több jogcímen is kérhető. Ha az igénylő a kiemelt ápolási díj mellett egyidejűleg az alapösszegű vagy a emelt összegű ápolási díj megállapítása iránt is kérelmet nyújt be, először a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeit kell vizsgálni. A KÉRELEMHEZ CSATOLNI KELL: a háziorvos a) a végrehajtási rendelet 5. számú melléklete szerinti igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul. Szükség esetén csatolni kell az oktatási intézmény vezetőjének – a végrehajtási rendelet 6. számú melléklete szerinti – igazolását is. HA AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁT A FOKOZOTT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY GONDOZÁSÁRA TEKINTETTELRIK, a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot vizsgálatáról szóló szakvélemény elkészítésére a módszertani feladatokat ellátó szervet kell kirendelni. A járási hivatal az ellátás megállapításáról a fenti szakvélemény alapján dönt. A szakvéleményben meg kell jelölniannak hatályát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. A módszertani feladatokat ellátó szerv által kijelölt szakértő által kiadott szakvélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást és szakvéleményt is hatályosnak kell tekinteni. HA AZ ÁPOLÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁT KIEMELT ÁPOLÁST IGÉNYLŐ SZEMÉLY GONDOZÁSÁRA TEKINTETTELRIK, AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTIRELEMHEZ CSATOLNI KELL: a) a rehabilitációs hatóság – komplex minősítés során kiadott – érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról, vagy b) a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló – 82/2013. (XII. 29.) EMMI rendelet 1. számú mellékletét képező, a kiemelt ápolási díjra való jogosultságot megalapozó körülményekről szóló igazolást, valamint szükség esetén c) az oktatási intézmény vezetőjének – a végrehajtási rendelet 6. számú melléklete szerinti – igazolását az oktatási intézményben eltöltött időről. Amennyiben a kérelmező az a) pontban megjelölt irattal nem rendelkezik, kérheti ápolt személy komplex minősítésének elvégzését.

A MEGÁLLAPÍTOTT ÁPOLÁSI DÍJAT UTÓLAG MINDENNAP 5-ÉIG KELL FOLYÓSÍTANI. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. HA AZ ÁPOLÁSI DÍJRA JOGOSULTSZEMÉLY LAKCÍME AZ ELLÁTÁS FOLYÓSÍTÁSÁNAK IDŐTARTAMA ALATT MEGVÁLTOZIK, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja, majd a jogosultságot megszünteti. Az új lakcímen az ellátást kérelmezni kell. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjra való jogosultságot a lakcímváltozást követő hónap első napjától állapítja meg, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják. ( Így az ellátás folyósításában a folytonosság megmarad!). HA AZ ÁPOLÁSI DÍJBANSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ÁPOLÁSI DÍJRA VALÓ JOGOSULTSÁG FENNÁLLÁSA ALATT AZ ÁPOLÁSI DÍJ MÁS JOGCÍMEN TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT NYÚJT BE KÉRELMET, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított ellátást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni. AZ ÁPOLT SZEMÉLY HALÁLA ESETÉN AZ ÁPOLÁSI DÍJ FOLYÓSÍTÁSÁT a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (Az ápolási díj folyósításának megszűnése után – a korábban ápolási díjban részesülő személy – amennyiben elhelyezkedni nem tud – jogosult lehet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 33. § (1) bekezdésének g) pontja alapján aktív korúak ellátására, ha esetében a jogosultsági feltételek fennállnak. AZ ÁPOLÓ HALÁLA ESETÉN a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított TIZENÖT NAPON BELÜL lehet előterjeszteni. AZ ÁPOLÁSI DÍJ IRÁNTI IGÉNY ELBÍRÁLÁSA JÁRÁSI HIVATALI hatáskör. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő, Súlyosan fogyatékos személyt gondozó vagy eltartó közeli hozzátartozó

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK: LAKCÍM az a lakó- vagy tartózkodási hely, ahol az érintett személy életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak. HOZZÁTARTOZÓ (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont alapján ) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér,az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa; SÚLYOSAN FOGYATÉKOS AZ A SZEMÉLY, akinek a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon LÁTÓKÉPESSÉGE teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes, b) HALLÁSVESZTESÉGE olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad, c) ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁGA genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9), d) MOZGÁSSZERVIROSODÁSA, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul; TARTÓSAN BETEG az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. A HÁZIORVOS AZ ( végrehajtási rendelet 5. számú melléklete szerinti) IGAZOLÁST AZ ALÁBB FELSOROLTAK ALAPJÁN ADJA KI: a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye, b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, illetve d) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. AZ ÁPOLÁSI KÖTELEZETTSÉG NEM TELJESÍTÉSÉNEK MINŐSÜL HA: az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

Lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal, Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal, Kormányablak