Pénzbeli családtámogatási ellátások - Gyermekgondozást segítő ellátás

Gyermekgondozást segítő ellátás

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. ápr. 1., 13:21

A CSALÁDTÁMOGATÁS ELLÁTÁSI FORMÁI: a CSALÁDI PÓTLÉK, mely lehet iskoláztatási támogatás vagy nevelési ellátás, továbbá GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁS, mely lehet GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS, gyermeknevelési támogatás, illetve anyasági támogatás. A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐ, ILLETVE GYÁM A GYERMEK GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL – havi rendszerességgel járó gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult. A NAGYSZÜLŐ gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot. Az ellátás HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE AZONOS AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGÉVEL. Ez az összeg 2019-ben 28.500 Ft. Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn. Az ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni. IKERGYERMEKEK ESETÉN az ellátás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával. AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS ÖSSZEGE UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. Ennek mértéke jelenleg 10 %, mely a bruttó összegből kerül levonásra.

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

Az 1998. évi LXXXIV. törvény 19-22. §-a, 25-28. §-a, 34-44. §-a, valamint az 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet, valamint az 1997. évi LXXX. törvény 19.§-a, és 26. §-a szabályozza az ellátást.

GYERMEKGONDOZÁSI ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE:

  1. JOGOSULT A SZÜLŐ, (a kiskorú szülő is, ha gyermekének nincs gyámja, illetve ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban)
  2. A GYÁM (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot, és a kizárólag gyámi feladatok ellátására  kirendelt nevelőszülőt)

SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT 

  1. gyermek 3. életévének a betöltéséig;
  2. ikergyermekek  tankötelessé válásuk évének végéig;
  3. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

3.) A NAGYSZÜLŐ  (gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa) HA AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENNÁLLNAK:

  1. a gyermek az első életévét betöltötte,
  2. a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  3. a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével.
  4. a nagyszülő megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

FENTI FELTÉTELEK TELJESÜLÉSE ESETÉN SEM JOGOSULT A NAGYSZÜLŐ AZ ELLÁTÁSRA, ha a szülő háztartásában van másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

HA A SZÜLŐ A GYERMEK UTÁN GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZT VESZ IGÉNYBE, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.

4.) AZ ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított HAT HÓNAP időtartamig (a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével ), amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor már betöltötte a harmadik életévét illetve ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évét, de még nem múlt el tíz éves. (Amennyiben a gyermek a fentiek szerinti életkort az az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.)

5.) MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN ELJÁRVA – a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetője a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot MEGÁLLAPÍTHATJA A GYERMEKET NEVELŐ SZEMÉLYNEK, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.

SZINTÉN MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ, ILLETŐLEG MEGHOSSZABBÍTHATÓ  az ellátásra való jogosultság a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.

KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGE az ellátás igénybevétele mellett eltérő az egyes jogosultaknál:

  • A SZÜLŐ keresőtevékenységet a gyermek fél éves kora után folytathat.
  • NAGYSZÜLŐ keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Amennyiben a munkavégzés kizárólag az otthonában történik, akkor a munkavégzés nincs időkorláthoz kötve.
  • KISKORÚ SZÜLŐ GYERMEKÉNEK GYÁMJA időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
  • ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ, – a jogosultak felsorolásánál 3) pontban említett esetben – kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

 EGYÉB, JOGOSULTSÁGOT ÉRINTŐ FELTÉTELEK:

  • A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.
  • Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
  • Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik, vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen lehet  részére megállapítani.
  • Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

 NEM JÁR GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS ANNAK A SZEMÉLYNEK, AKI

  1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátásban részesül  (a későbbiekben ismertetett kivétellel!)
  2. olyan gyermek után igényli a támogatást, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az Szt. alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el (kivéve ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki);
  3. letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt 

 

AZ ALÁBBI ELLÁTÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁG NEM KIZÁRÓ OK:

  1. a gyermekgondozási támogatás, a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénz, baleseti táppénz, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díj vagy az 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díj. (Ez utóbbi esetekben azonban csak az ápolási díj és a gyermekgondozási segély összege közötti különbözet folyósítható ápolási díj jogcímen.)
  2. a társadalombiztosítási nyugellátás, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátás, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díj valamint a gyermekgondozási díj, az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az Szt. 39/A. § (3) bekezdése szerinti összege, a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díja, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a tartós ápolást végzők időskori támogatása.

GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐ, ILLETVE GYÁM A GYERMEK GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL – havi rendszerességgel járó gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult.

NAGYSZÜLŐ gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

Az ellátás HAVI BRUTTÓ ÖSSZEGE AZONOS AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ MINDENKORI LEGKISEBB ÖSSZEGÉVEL. Ez az összeg 2019-ben 28.500 Ft.

Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn. Az ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

IKERGYERMEKEK ESETÉN az ellátás összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének: 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

AZ ELLÁTÁSBANSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS ÖSSZEGE UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. Ennek mértéke jelenleg 10 %, mely a bruttó összegből kerül levonásra. A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyermekgondozást segítő ellátás után nyugdíjjárulékot nem fizet. A reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhez benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal) lehet benyújtani SZEMÉLYESEN, VAGY POSTAI ÚTON:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak).

ELEKTRONIKUSAN -  kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani az alábbi linken:

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

 

CSALÁDTÁMOGATÁSI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HIVATALOK:

  • Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
  •  a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala
  • a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala

EGYÉB FONTOS IFORMÁCIÓK Az ELLÁTÁS IGÉNYLÉSÉVEL KAPCSOLATBAN:

  • TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
  • Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

A VÉGLEGESSÉ VÁLT HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁST A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA FOLYÓSÍTJA AZ ALÁBBIAK SZERINT:

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
  • fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.

 AZ AUGUSZTUSNAPRA JÁRÓ ELLÁTÁST A TÁRGYHÓNAPBAN,

  •  kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
  • fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

 

A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS AZ IGÉNY BENYÚJTÁSÁNAK IDŐPONTJÁTÓL JÁR, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak.
  • Az igénybejelentés napja az igény átvételének – vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja.
  • Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
  • Az ellátást az igény késedelmes benyújtása esetén, VISSZAMENŐLEG LEGFELJEBB KÉT HÓNAPRA, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
  • Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy AZ ÁLTALA NEVELTGYERMEK HALÁLA MIATT elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

  • Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő
  • Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő
  • Gyermeket nevelő szülő
  • Nagyszülő
  • Gyám

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra vonatkozóan): RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS: 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint:  a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; 

TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYEREK: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

KERESŐTEVÉKENYSÉG: munkaviszonyban, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati, állami szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység;

NEVELŐSZÜLŐ: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság végleges határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet.  SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELT, GONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki sz ellátást igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

  • Fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata,
  • Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
  • Kormányablak