Családtámogatási ellátások - GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS

Gyermekgondozást segítő ellátás

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. máj. 5., 08:28

A  gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a  veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az  ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell, abban az esetben is, ha a jogosultság egyébként megszűnne.

A  veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.

A családtámogatási ellátásokon belül -  gyermekgondozási támogatásként  -  gyermekgondozást segítő ellátás illetve gyermeknevelési támogatás folyósítható.

A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐ, ILLETVE GYÁM A GYERMEK GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL – a feltételek fennállása esetén  havi rendszerességgel járó GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA JOGOSULT.

A NAGYSZÜLŐ gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

A gyermekgondozást segítő ellátás havi bruttó összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez az összeg 2020-ban 28.500 Ft.

 AZ EGYAZON VÁRANDÓSSÁGBÓL SZÜLETETT IKERGYERMEKEK ESETÉBEN az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával.

 AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS ÖSSZEGE UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. Ennek mértéke jelenleg 10 %, mely a bruttó összegből kerül levonásra.

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért, és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

Az 1998. évi LXXXIV. törvény 19-22. §-a, 25-28. §-a, 34-44. §-a, valamint az 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet szabályozza az ellátást. A veszélyhelyzet idejére vonatkozó jogszabályok: 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet veszélyhelyzet kihirdetéséről,  59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet.

A  gyermekgondozást segítő ellátásra való  jogosultságot a  veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az  ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell, abban az esetben is, ha a jogosultság egyébként megszűnne.

A  veszélyhelyzet fennállása alatt nem kell vizsgálni, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e.

 

GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE:

  1. A SZÜLŐ, (ideértve a kiskorú szülőt is, ha gyermekének nincs gyámja, illetve ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban)
  2. A GYÁM (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot, és a kizárólag gyámi feladatok ellátására  kirendelt nevelőszülőt)

       A SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT 

  • GYERMEK 3. életévének a betöltéséig;
  • IKERGYERMEKEK  esetén a  tankötelessé válás évének végéig;
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
  1. NAGYSZÜLŐ  (gyermek szülőjének vér szerinti, örökbe fogadó szülője, továbbá annak együtt élő házastársa) HA AZ ALÁBBI EGYÜTTES FELTÉTELEK FENNÁLLNAK:
  • a gyermek az első életévét betöltötte,
  • a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  • a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
  • a nagyszülő megfelel az ellátásra való jogosultság feltételeinek, és a jogosultsági feltételek a szülő esetében is fennállnak.

FENTI FELTÉTELEK TELJESÜLÉSE ESETÉN SEM JOGOSULT A NAGYSZÜLŐ AZ ELLÁTÁSRA, ha a szülő háztartásában van másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

HA A SZÜLŐ A GYERMEK UTÁN GYERMEKÁPOLÁSI TÁPPÉNZT VESZ IGÉNYBE, ez a körülmény a nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó jogosultságát nem érinti.

4.) AZ ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ a gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított HAT HÓNAP időtartamig  ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor már betöltötte a SZÜLŐ/GYÁM esetében ismertetett életkort.  (Amennyiben a gyermek a fentiek szerinti életkort az az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbefogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.)

NEM JOGOSULT AZ ELLÁTÁSRA AZ ÖRÖKBE FOGADNI SZÁNDÉKOZÓ SZEMÉLY

a) házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén,

b) ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan saját háztartásában nevelte, vagy

c) ha a gyermek után a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. §-a szerinti örökbefogadói díjban részesül vagy részesült. (Lásd a Megjegyzés részben)

 

MÉLTÁNYOSSÁGI JOGKÖRBEN ELJÁRVA – a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetője a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot

  1.  MEGÁLLAPÍTHATJA A GYERMEKET NEVELŐ SZEMÉLYNEK, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak.
  2. MEGÁLLAPÍTHATJAILLETVE MEGHOSSZABBITHATJA  a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható.

 

  NEM JÁR GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS ANNAK A SZEMÉLYNEKAKI

  1. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt rendszeres pénzellátásban részesül  -  az ellátást szabályozó 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § aa)-ab) pontjában ismertetett kivételekkel.
  2. olyan gyermek után igényli a támogatást, akit az 1997. évi XXXI törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá az 1993. évi III. törvény  alapján 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el (kivéve ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki);
  3. letartóztatásban van, illetve szabadságvesztést tölt. 

EGYÉB, A GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSRA (gyermekgondozást segítő ellátásra, illetve gyermeknevelési támogatásra) VALÓ JOGOSULTSÁGOT  ÉRINTŐ RENDELKEZÉS:

  • A gyermekgondozási támogatást a gyermekkel közös háztartásban élő szülők bármelyike igénybe veheti.
  • Ha a szülők egyidejűleg több gyermek után lennének jogosultak a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen, és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani.
  • Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik, vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen lehet  részére megállapítani.
  • Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

A GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐ, ILLETVE GYÁM A GYERMEK GONDOZÁSÁRA TEKINTETTEL  a  gyermekgondozási támogatásokon belül – havi rendszerességgel járó gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult.

A NAGYSZÜLŐ gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

A gyermekgondozást segítő ellátás havi bruttó összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. Ez az összeg 2020-ban 28.500 Ft

 AZ EGYAZONRANDÓSSÁGBÓL SZÜLETETT IKERGYERMEKEK ESETÉBEN az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával.

AZ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY AZ ELLÁTÁS ÖSSZEGE UTÁN NYUGDÍJJÁRULÉK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT. Ennek mértéke jelenleg 10 %, mely a bruttó összegből kerül levonásra. 

KERESŐTEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK LEHETŐSÉGE az ellátás igénybevétele mellett eltérő az egyes jogosultaknál:

  • A SZÜLŐ keresőtevékenységet a gyermek fél éves kora után folytathat.
  • NAGYSZÜLŐ keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Amennyiben a munkavégzés kizárólag az otthonában történik, akkor a munkavégzés nincs időkorláthoz kötve.
  • KISKORÚ SZÜLŐ GYERMEKÉNEK GYÁMJA időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
  • ÖRÖKBEFOGADÓ SZÜLŐ kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Családtámogatási ügyekben eljáró hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal).

 

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal) lehet benyújtani SZEMÉLYESENVAGY POSTAI ÚTON:

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

c) a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen

ELEKTRONIKUSAN -  kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani az alábbi linken:

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

Az ELLÁTÁS IGÉNYLÉSÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB RENDELKEZÉS:

  • TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
  • Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.

A VÉGLEGESSÉ VÁLT HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁST A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA FOLYÓSÍTJA AZ ALÁBBIAK SZERINT:

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
  • fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.

 AZ AUGUSZTUS HÓNAPRA JÁRÓ ELLÁTÁST A TÁRGYHÓNAPBAN,

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
  • fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

 

A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉS:

  • GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS AZ IGÉNY BENYÚJTÁSÁNAK IDŐPONTJÁTÓL JÁR, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.
  • Az igénybejelentés napja az igény átvételének – vagy ha az igényt posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának – igazolt napja.
  • Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.
  • Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy AZ ÁLTALA NEVELTGYERMEK HALÁLA MIATT elveszti támogatásra való jogosultságát, úgy a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap 1. napjától számított 3 hónap múlva kell megszüntetni.
  • Tartósan beteg gyermeket nevelő szülő
  • Súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülő
  • Gyermeket nevelő szülő
  • Nagyszülő
  • Gyám

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ( az ellátásra vonatkozóan): RENDSZERES PÉNZELLÁTÁS: 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint:  a  táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYEREK: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul.

KERESŐTEVÉKENYSÉG: munkaviszonyban, közalkalmazotti, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység;

NEVELŐSZÜLŐ: az a személy, aki nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhatóság végleges határozatával nála elhelyezett, nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. 

 SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELTGONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki sz ellátást igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.

ÖRÖKBEFOGADÓI DÍJ: Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában. Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár.

  • Fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata,
  • Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
  • Kormányablak