Súlyosan fogyatékos személyek pénzbeli ellátásai - FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. júl. 17., 09:45

A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY RÉSZÉRE AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET ELŐSEGÍTŐ, HAVI RENDSZERESSÉGGEL JÁRÓ PÉNZBELI JUTTATÁS.

A TÁMOGATÁS CÉLJA, HOGY – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA AZ A 18. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SÚLYOSAN FOGYATÉKOS (az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert ) SZEMÉLY JOGOSULT, AKI (Részletesen lásd a Jogosultság feltételei részben)látási fogyatékos

  1. hallási fogyatékos
  2. értelmi fogyatékos
  3. állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
  4. mozgásában fogyatékos
  5. halmozottan fogyatékos, illetve
  6. akinek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

ÉS ÁLLAPOTA TARTÓSAN VAGY VÉGLEGESEN FENNÁLL, TOVÁBBÁ ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE NEM KÉPES VAGY MÁSOK ÁLLANDÓ SEGÍTSÉGÉRE SZORUL.

A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS ÖSSZEGE 2019. 01.01-től

  • 22 373 Ft – az a)-f) pontban felsorolt esetekben
  • 27 537 Ft - a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esete, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

2020. január 1-jétől  a) 0,7 százalékkal emelkednek azok a nyugellátások és egyes más ellátások (így az fogyatékossági támogatás összege is), amelyek alapján 2019. novemberében egyösszegű kifizetés járt;  b) a 0,7 százalékkal megemelt összeg  további 2,8 százalékkal emelkedik, ha az ellátást 2020. január 1-jét megelőző időponttól állapították meg.

 

A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY NEM JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA HA

A) vakok személyi járadékában részesül,

b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2020. júl. 17., 09:45

Az 1998. évi XXVI. törvény 22-23/F. §-a, 29/A § (1) bekezdése, a 141/2000. (VIII.9.) Korm.rendelet,  300/2019. (XII. 11.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2020. január havi emeléséről szabályozzák az ellátást. 

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA AZ A 18. ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SÚLYOSAN FOGYATÉKOS, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert SZEMÉLY JOGOSULTAKI:

  1. LÁTÁSI FOGYATÉKOS ( segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes )
  2. HALLÁSI FOGYATÉKOS ( hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad)
  3. ÉRTELMI FOGYATÉKOS ( értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű)
  4. állapota a SZEMÉLYISÉG EGÉSZÉT ÉRINTŐ FEJLŐDÉS ÁTHATÓ ZAVARA MIATT az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
  5. MOZGÁSÁBAN FOGYATÉKOS (helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),)
  6. HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS (az a)-e) és g)  pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, vagy hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van),
  7. állapota KROMOSZÓMA-RENDELLENESSÉG miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

ÉS ÁLLAPOTA TARTÓSAN VAGY VÉGLEGESEN FENNÁLL, TOVÁBBÁ ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE NEM KÉPES VAGY MÁSOK ÁLLANDÓ SEGÍTSÉGÉRE SZORUL.

HA A KÉRELMEZŐ SÚLYOS FOGYATÉKOSSÁGÁT a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, A KORMÁNYHIVATAL A KÉRELMEZŐ ÁLTAL BENYÚJTOTT ORVOSI DOKUMENTÁCIÓ ALAPJÁN

a) a súlyos fogyatékosság fennállását,

b) az önkiszolgálási képességet,

c) a súlyos fogyatékosság fennállása esetén felülvizsgálatának szükségességét,

d) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontját

SZAKKÉRDÉSKÉNT VIZSGÁLJA.

 

AZ ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK:

  • A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS ÁLLAPOTOT a fentiekben említett szakkérdés vizsgálatakor MEGHATÁROZOTT IDŐPONTBAN FELÜL KELL VIZSGÁLNIKIVÉVE, HA A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY ÁLLAPOTA VÉGLEGES.
  • A vakok személyi járadékáról való lemondás következtében fogyatékossági támogatásra jogosult személy felülvizsgálatának időpontjára a vakok személyi járadékát megállapító határozatban meghatározott időpont irányadó.
  • HA A FELÜLVIZSGÁLAT SZERINT A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS ÁLLAPOT TOVÁBBRA IS VÁLTOZATLANUL FENNÁLL, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani.
  • HA A FELÜLVIZSGÁLAT ÁLLAPOTVÁLTOZÁST ÁLLAPÍT MEG, akkor a kormányhivatal dönt az ellátás mértékének módosításáról.

MEGSZŰNIK A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG, HA

  • a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
  • a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.

 

HA A TÁMOGATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG A FOGYATÉKOS SZEMÉLY HALÁLA MIATT SZŰNIK MEG, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés véglegessé válásától számított egy éven belül.

 

A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY NEM JOGOSULT FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA HA

A) vakok személyi járadékában részesül,

b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy

c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.

 

HA A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSRA IRÁNYULÓ KÉRELMET AZÉRT UTASÍTOTTÁK EL, MERT A KÉRELMEZŐ ÜGYFÉL NEM SÚLYOSAN FOGYATÉKOS, az elutasító határozat véglegessé válását követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben a kérelmet vissza kell utasítani.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS A SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY RÉSZÉRE AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET ELŐSEGÍTŐ, HAVI RENDSZERESSÉGGEL JÁRÓ PÉNZBELI JUTTATÁS.

A TÁMOGATÁS CÉLJAHOGY – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

A TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁST  2014. JANUÁR 1-JÉTŐL a  nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályok szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS ÖSSZEGE 2019. 01.01-től

  • 22 373 Ft – az a)-f) pontban felsorolt esetekben
  • 27 537 Ft – a halmozottan fogyatékos, valamint a fogyatékosság olyan esete, amikor a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

 

2020. január 1-jétől  a) 0,7 százalékkal emelkednek azok a nyugellátások és egyes más ellátások (így az fogyatékossági támogatás összege is), amelyek alapján 2019. novemberében egyösszegű kifizetés járt;  b) a 0,7 százalékkal megemelt összeg  további 2,8 százalékkal emelkedik, ha az ellátást 2020. január 1-jét megelőző időponttól állapították meg.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE JOGOSÍT. A jogosultságot a   központi nyugdíjbiztosítási szerv által kiadott sorszámozott igazolvánnyal igazolják. A kedvezmény érvényesítésekor a sorszámozott igazolvány mellé személyi igazolvány (a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal egyidejűleg hatósági igazolványt kell kiadni),   vagy egyéb személyazonosságot igazoló okmány felmutatása is megkövetelhető. 

AMENNYIBEN A KEDVEZMÉNYRE JOGOSULTTAL KÍSÉRŐ SZEMÉLY  UTAZIKAKKOR Ő IS JOGOSULT AZ UTAZÁSI KEDVEZMÉNYRE.

A KÍSÉRŐ CSAK AKKOR VEHETI IGÉNYBE AZ UTAZÁSI KEDVEZMÉNYT, HA AZZAL A SZEMÉLLYEL UTAZIK EGYÜTT, AKINEK A NEVÉRE A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY SZÓL.

(A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés,  komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os)

A fogyatékossági támogatásban részesülő személy az 1995. évi CXVII. törvény 40. §-ban meghatározottak szerint ADÓKEDVEZMÉNYRE jogosult, melynek 2020. évi mértéke 8050 Ft/hó.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS AZ 1993. ÉVI III. törvényben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság szempontjából nem számít jövedelemnek.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM LEGKORÁBBAN ABBAN A HÓNAPBAN NYÚJTHATÓ BE, amelyben a kérelmező a tizennyolcadik életévét betölti.

Az ellátás megállapítása a  fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban kormányhivatal)  feladatkörébe tartozik.

FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM  a 141/2000. (VIII.9.) Korm.rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalmú nyomtatványon  nyújtható be személyesen  az alábbiak szerint:  

  • a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  • az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy

postai úton:  A fővárosi és megyei kormányhivatalnak címezve.

  • ELEKTRONIKUSAN – kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját kérelmüket tudják benyújtani az alábbi linken:

               https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

A TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÓ ÉS FORMANYOMTATVÁNY BESZEREZHETŐ  az igénybenyújtás helyein, továbbá letölthető az alábbi honlapról: https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok

A fogyatékossági támogatást a  Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.

A BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYBEN LAKÓ SÚLYOSAN FOGYATÉKOS CSELEKVŐKÉPTELEN SZEMÉLY ELLÁTÁSÁT az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.

 

A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁSBANSZESÜLŐ, ILLETVE ANNAK GONDNOKA a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül az illetékes hatóságot.

A TÁMOGATÁS A KÉRELMEZŐT A KÉRELEM BENYÚJTÁSA HÓNAPJÁNAK ELSŐ NAPJÁTÓL ILLETI MEG.

Vak személy, Súlyosan fogyatékos személy, Autista személy, Halmozottan fogyatékos személy

  • Fővárosi és megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálata
  • Kormányablak

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ( A fogyatékossági támogatásra való jogosultság szempontjából)

 FOGYATÉKOS SZEMÉLY: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A SZEMÉLY NEM KÉPES, aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen

AZ ÖNKISZOLGÁLÁSI KÉPESSÉGE ANNAK A SZEMÉLYNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.