Intézmény : Infóbázis

Súlyosan fogyatékos személyek pénzbeli ellátásai - FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2023. aug. 24., 13:12

Jogszabályok:
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22-23/F. § (a továbbiakban Fot.);
a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, akinek állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. Az egyes ismérvekről bővebben lent, a Megjegyzés részben!
2023. január 1. napjától
– a fogyatékossági támogatás havi összege 32 222 Ft;
– a fogyatékossági támogatás havi összege 39 660 Ft
- halmozottan fennálló fogyatékosság esetében, vagy
- ha a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.

SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY:
> a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti útglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására - Fot. 23. § (1) bekezdése a) ponton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alija,
> a hallási fogyatékos, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad – Fot. 23. § (1) bekezdése b) pontja,
> az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, genetikai vagy magzati károsodás vagy szülési trauma következtében vagy tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt – Fot. 23. § (1) bekezdése c) pontja,
> az, akinek állapota - a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt - az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető – Fot. 23. § (1) bekezdése d) pontja,
> a mozgásában fogyatékos, akinek helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható – Fot. 23. § (1) bekezdése e) pontja,
> az, akinek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető – Fot. 23. §. (1) bekezdése h) pontja,
> halmozottan fogyatékos az, akinek a fenti, súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, továbbá az a személy, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a felsorolt súlyos fogyatékosságok valamelyikével is érintett Fot. 23. §. (1) bekezdése f), g) pontja.

A súlyos fogyatékosság minősítésének részletes szabályait a Kormányrendelet 1. §-a tartalmazza tovább utalva az Értelmező rendelkezéseket megállapító 1. számú melléklet meghatározásaira. Részletesen a Megjegyzés részben!

A súlyos fogyatékosság fennállása a rehabilitációs szakhatóság, szakértői szerv hatályos határozatával, szakvéleményével igazolható. Ha nincs ilyen, a súlyos fogyatékosság fennállását az ellátás megállapítására irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálják meg a benyújtott orvosi dokumentáció alapján.

A fogyatékossági támogatás kapcsolata más ellátásokkal; járulékos kedvezmények:
– A fogyatékossági támogatásra nem jogosult a súlyosan fogyatékos személy, ha
   a vakok személyi járadékában részesül, vagy
   magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
   személye után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
– A rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, az 1993. évi III. törvény alapján megállapítható szociális ellátások (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, tartós ápolást végzők időskori támogatása) a fogyatékossági támogatás mellett is igénybe vehetők.
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettség nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján utazási kedvezményre jogosult. A kedvezmény mértéke: a helyközi közlekedésben 90 %, helyi közlekedésben 100 %. A jogosulttal együtt utazó személy kedvezményes menetjegy révén részesül azonos mértékű kedvezményben. (A jogosultság igazolásához szükséges hatósági igazolványt a jogosult a támogatást megállapító határozattal egyidejűleg kapja meg.)
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy személyi adókedvezményre jogosult: összevont adóalapját a kedvezménnyel - 2023. évben 66 700 forinttal - havonta csökkentheti.
A fogyatékossági támogatásban részesülő személy támogatásra, kedvezményre jogosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletalapján, továbbá a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény, valamint a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint.

Igénybenyújtás
A fogyatékossági támogatás megállapítása tárgyában a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei/fővárosi kormányhivatal jár el.
A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell benyújtani
   ‒ személyesen, a kormányhivatal ügyfélszolgálatánál vagy kormányablaknál,
   ‒ postai úton a Pf. 1919 Budapest címre, vagy
   ‒ elektronikusan az elektronikus űrlapon megadott címre elküldve.
A formanyomtatvány az igénybenyújtás helyén beszerezhető, a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető.
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem minősül súlyosan fogyatékosnak, az elutasító határozat véglegessé válását követő 1 éven belül előterjesztett újabb kérelemre a vizsgálatot csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a benyújtott orvosi igazolás szerint az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott.

Jogorvoslat
Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen a kormányhivatal által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.

Megjegyzés
Tartósnak akkor minősül a súlyos fogyatékosság, ha előreláthatólag legalább három évig fennáll.
Nem képes önálló életvitelre az a személy,
- aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
- aki a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.
Az önkiszolgálási képessége hiányzik annak a személynek, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

Kivonat a Kormányrendeletből:
„1. § (1) A Fot. 23. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mértékű.
(2) A Fot. 23. § (1) bekezdése b) pontjának alkalmazása során hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott mértékű.
(3) A Fot. 23. § (1) bekezdése c) pontjának alkalmazása során értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a fogyatékossága az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott mértékű.
(4) A Fot. 23. § (1) bekezdése d) pontja alkalmazása során autistának azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.
(5) A Fot. 23. § (1) bekezdése e) pontja alkalmazása során mozgásában fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki
    a) állapota miatt a helyváltoztatáshoz az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy
    b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
    c) az 1. számú melléklet 6. pontjában meghatározott betegségben szenved és emiatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.
(6) A Fot. 23. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez az 1. számú mellékletben meghatározott, az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni.
(7) A Fot. 23. § (1) bekezdésének g) pontja alkalmazása során a beszédnek hallás útján történő megértésére az a személy nem képes segédeszközzel sem, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon a nyolcvan dB felett van.
(8) A Fot. 23. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazása során kromoszóma-rendellenességgel élőnek azt a személyt kell tekinteni, akinek az 1. számú melléklet 7. pontjában meghatározott fogyatékossága fennáll.”

1. számú melléklet a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelethez: Értelmező rendelkezések
„1. Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni,
   a) akinek látóélessége megfelelő korrekcióval
       aa) mindkét szemén 5/70,
        ab) az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
        ac) az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik; rövidlátás esetén – a fenti látásélesség értékeitől függetlenül – csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy
    b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a vármegyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.
2. Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon nyolcvan dB felett van, és ennek következtében a hangzóbeszéd megértésére még segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
    a) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
    b) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Ez a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.
3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki
    a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0–19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy
    b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20–49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71–F 72.).
4. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).
5. Mozgásában fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:
    a) végtag protézisek
        aa) alsó végtag protézisek (egy végtagra)
        – lábszárcsonkra,
        – combcsonkra,
        – csípőízületi csonkra,
        – alsó végtag fejlődési rendellenességeire,
        ab) felső végtag protézisek (mindkét végtagra)
            – alkarcsonkra,
          – felkarcsonkra,
            – vállcsonkra,
      ac) felső végtag protézisek (egy végtagra)
            – alkarcsonkra,
            – felkarcsonkra,
             – vállcsonkra,
feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza;
    b) ortézisek
        ba) alsó végtag ortézisek (mindkét végtagra)
            – alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek,
            – járógépek,
        bb) felső végtag ortézisek (mindkét végtagra)
            – felső végtag izomzatának bénulása esetén,
        bc) egy alsó és egy felső végtag ortézis,
        bd) egy felső végtag ortézis, feltéve, hogy a másik felső végtag is olyan mértékben bénult, csonkolt vagy deformált, hogy az a manipulációs képességet jelentős mértékben korlátozza,
        be) egy végtag ortézis és gyógyászati segédeszköznek minősülő gerinc ortézis
    c) személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei
        ca) egy karral működtetett járóeszközök
            – hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmező protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes,
            – könyökmankók, abban az esetben, ha a kérelmezőnek mindkét alsó végtag bénulása, illetve azok súlyos deformitása, vagy a végtagok egymástól eltérő rövidülése miatt nehéz ortopéd cipőt kell viselnie, amennyiben a végtagok súlyos sérülése a végtag térfogat, és ezáltal az izomerő jelentős csökkenését okozza,
        cb) kerekesszékek (ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött)
            – kézi meghajtású,
            – elektromos kerekesszék.
6. Mozgásában fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt is, akinek
    a) mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes;
    b) legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza;
    c) túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.
7. Kromoszóma-rendellenességgel élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.”