Súlyosan fogyatékos személyek pénzbeli ellátásai - FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2023. márc. 13., 20:35
Jogszabályok: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 22-23/F. §, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, akinek állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.
2023. január 1. napjától
– a fogyatékossági támogatás havi összege 32 222 Ft;
– a fogyatékossági támogatás havi összege 39 660 Ft
Ð halmozottan fennálló fogyatékosság esetében, továbbá
Ð ha a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.
Bővebben az egyes ismérvekről a Megjegyzés részben!
SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY:
> a látási fogyatékos, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására,
> a hallási fogyatékos, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad
> az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, genetikai vagy magzati károsodás vagy szülési trauma következtében vagy tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt,
> az, akinek állapota - a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt - az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
> a mozgásában fogyatékos, akinek helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,
> az, akinek állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
> halmozottan fogyatékos az, akinek a fenti, súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, továbbá az a személy, akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a felsorolt súlyos fogyatékosságok valamelyikével is érintett.
A súlyos fogyatékosság minősítésének részletes szabályait a Kormányrendelet tartalmazza. A súlyos fogyatékosság fennállása a rehabilitációs szakhatóság, szakértői szerv hatályos határozatával, szakvéleményével igazolható. Ha nincs ilyen, a súlyos fogyatékosság fennállását az ellátás megállapítására irányuló eljárásban szakkérdésként vizsgálják meg a benyújtott orvosi dokumentáció alapján.
A fogyatékossági támogatás kapcsolata más ellátásokkal; járulékos kedvezmények:
– A fogyatékossági támogatásra nem jogosult a súlyosan fogyatékos személy, ha
a vakok személyi járadékában részesül, vagy
magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy személye után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
– A rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, az 1993. évi III. törvény alapján megállapítható szociális ellátások – az előírt feltételek fennállása esetén – a fogyatékossági támogatás mellett is igénybe vehetőek.
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján utazási kedvezményre jogosult. A kedvezmény mértéke: a helyközi közlekedésben 90 %, helyi közlekedésben 100 %. A jogosulttal együtt utazó személy kedvezményes menetjegy révén részesül azonos mértékű kedvezményben. (A jogosultság igazolásához szükséges hatósági igazolványt a jogosult a támogatást megállapító határozattal egyidejűleg kapja meg.)
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy személyi adókedvezményre jogosult: összevont adóalapját a kedvezménnyel - 2023. évben 66 700 forinttal - havonta csökkentheti.
A fogyatékossági támogatásban részesülő személy támogatásra, kedvezményre lehet jogosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény, valamint a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján.
Igénybenyújtás
A fogyatékossági támogatás megállapítása tárgyában a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei/fővárosi kormányhivatal jár el.
A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell benyújtani
‒ személyesen, a kormányhivatal ügyfélszolgálatánál vagy kormányablaknál,
‒ postai úton a Pf. 1919 Budapest címre, vagy
‒ elektronikusan az elektronikus űrlapon megadott címre elküldve.
A formanyomtatvány az igénybenyújtás helyén beszerezhető, a Magyar Államkincstár honlapjáról letölthető.
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem minősül súlyosan fogyatékosnak, az elutasító határozat véglegessé válását követő 1 éven belül előterjesztett újabb kérelemre a vizsgálatot csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a benyújtott orvosi igazolás szerint az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott.
Jogorvoslat
Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen a kormányhivatal által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.
Megjegyzés
Tartósnak akkor minősül a súlyos fogyatékosság, ha előreláthatólag legalább három évig fennáll.
Nem képes önálló életvitelre az a személy,
- aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
- aki a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.
Az önkiszolgálási képessége hiányzik annak a személynek, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
