Súlyosan fogyatékos személyek pénzbeli ellátásai - FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2025. jan. 16., 13:52

Jogszabályok:
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény,
a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet

 

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos személy jogosult, akinek állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.

Összege 2025. január 1. napjától 36 341 Ft/hó; halmozottan fennálló fogyatékosság esetében, vagy ha a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik 44 729 Ft/hó.

Jogosultsági feltételek

A jogi szabályozás fogyatékossági típusok szerint meghatározza azokat a feltételeket, melyeknek fennállása esetén a fogyatékossági támogatás megállapítható, emellett előír valamennyi fogyatékossági típusra vonatkozóan közös feltételeket.

Fogyatékossági típusok:
   > látási fogyatékosság,
   > hallási fogyatékosság,
   > értelmi fogyatékosság,
   > autizmus,
   > mozgásban való fogyatékosság,
   > kromoszóma rendellenesség,
   > beszédfogyatékosság és
   > halmozott fogyatékosság.

A jogszabályi meghatározások tartalma lentebb - Súlyosan fogyatékos személy alcím alatt - olvasható.

Közös jogosultsági feltételek:
   -tartós vagy végleges jelleg és
   -az önálló életvitelre való képesség hiánya vagy az állandó segítség szükségessége.

Tartósnak akkor minősül a súlyos fogyatékosság, ha előreláthatólag legalább három évig fennáll.

Önálló életvitelre nem képes az a személy,
   - aki a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
   - aki értelmi fogyatékossága miatt a mindennapi életvitelében állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

Az önkiszolgálási képessége hiányzik annak a személynek (az ellátás magasabb összegére jogosult), aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy illemhelyet használni, vagy lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

A jogosultság megállapítása iránti eljárásban a hatóság a súlyos fogyatékosság fennállását vizsgálja először, vagyis, hogy az adott fogyatékossági típus a szabályozás szerinti mértékben megállapítható-e. Ha igen (és csak akkor), sor kerül a többi feltétel fennállásának vizsgálatára.

A jogosultság megállapítása iránti eljárásban a hatóság a súlyos fogyatékosság fennállását vizsgálja először, vagyis azt, hogy az adott fogyatékossági típus a szabályozás szerinti mértékben megállapítható-e. Ha igen (és csak akkor), sor kerül a többi feltétel fennállásának vizsgálatára.
A jogosultság megállapítása esetén az eljárás keretében a felülvizsgálat szükségességéről és időpontjáról is döntés születik. Nincs helye. felülvizsgálatnak, ha a fogyatékossági támogatásra jogosult személy állapota végleges.

A fogyatékossági támogatás kapcsolata más ellátásokkal; járulékos kedvezmények:
– A fogyatékossági támogatásra nem jogosult a súlyosan fogyatékos személy, ha
     - a vakok személyi járadékában részesül, vagy
     - magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
     - személye után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
– A rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, az 1993. évi III. törvény alapján megállapítható szociális ellátások (időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj, tartós ápolást végzők időskori támogatása) a fogyatékossági támogatás mellett is igénybe vehetők.
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettség nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet alapján utazási kedvezményre jogosult. A kedvezmény mértéke: a helyközi közlekedésben 90 %, helyi közlekedésben 100 %. A jogosulttal együtt utazó személy kedvezményes menetjegy révén részesül azonos mértékű kedvezményben. (A jogosultság igazolásához szükséges hatósági igazolványt a jogosult a támogatást megállapító határozattal egyidejűleg kapja meg.)
– A fogyatékossági támogatásban részesülő személy személyi adókedvezményre jogosult: összevont adóalapját a kedvezménnyel - 2024. évben 88 900 forinttal - havonta csökkentheti.
­ A fogyatékossági támogatásban részesülő személy támogatásra, kedvezményre lehet jogosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet, a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény és a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet alapján.

Igénybenyújtás
A fogyatékossági támogatás megállapítása tárgyában a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes vármegyei/fővárosi kormányhivatal jár el.
A kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell benyújtani
   ‒ személyesen, a kormányhivatal ügyfélszolgálatánál vagy kormányablaknál,
   ‒ postai úton a Pf. 1919 Budapest címre, vagy
   ‒ elektronikusan az elektronikus űrlapon megadott címre elküldve.
A formanyomtatvány az igénybenyújtás helyén beszerezhető, a Magyar Államkincstár honlapjáról  letölthető.
Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem minősül súlyosan fogyatékosnak, az elutasító határozat véglegessé válását követő 1 éven belül előterjesztett újabb kérelemre a vizsgálatot csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a benyújtott orvosi igazolás szerint az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott.

Jogorvoslat
Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen a kormányhivatal által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.

Súlyosan fogyatékos személy:

Látási fogyatékos,
akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes, feltéve, hogy
   - a) látóélessége a megfelelő korrekciót követően
           - mindkét szemén 5/70, vagy
          - az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,vagy
          - az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik;
            (rövidlátás esetén – fentiektől függetlenül - csak az, akinek közeli látásélessége Csapody V.);
vagy
   - b) akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.
A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a vármegyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Hallási fogyatékos,
   - akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon 80 dB felett van, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
   - halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad; ami a szóbeli kifejezőkészség terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, és a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

Értelmi fogyatékos,
akinek középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű értelmi akadályozottsága genetikai vagy magzati károsodás vagy szülési trauma következtében vagy tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt keletkezett,
feltéve, hogy
   a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0–19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van, BNO szerinti besorolása: F 73.),
vagy
   b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20–49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15, BNO szerinti besorolása: F 71-F 72).

Autista,
IQ értékétől függetlenül, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómiatesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0–F 84.9).

Mozgásában fogyatékos,
   a) akinek helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz - végtag protézis, ortézis, személyes mozgás nem testen viselt segédeszköze -  állandó és szükségszerű használatát igényli,
   b) mozgásszervi okból állandó jelleggel ágyhoz kötött, ezért segédeszköz használatára állapota vagy állapotrosszabbodása miatt nem képes, vagy
   c) akinek állapota betegsége miatt  segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható, mert
mindkét felső végtagja a manipulációs képességet olyan jelentős mértékben korlátozóan bénult, csonkolt, deformált vagy torzult, amely önmagában vagy műtéti korrekcióval alkalmas lehet alapfunkciók elvégzésére, de a felső végtag protézis használata esetén e funkciók ellátására már nem lenne képes; vagy legalább két végtagra vagy egy végtagra és a törzsre kiterjedő tartós ízületi, illetve izommerevsége, bénulása, vagy csont-, illetve ízületi deformitása van, amennyiben ez az állapot a mozgást vagy az érintett testrészek használatát súlyos mértékben akadályozza; vagy  túlmozgással együttjáró súlyos mozgáskoordinációs zavara a járást vagy a motoros képességeket jelentős mértékben akadályozza.

Kromoszóma rendellenességgel élő,
aki az autoszómák vagy nemi kromoszómák teljes egészének vagy azok egy részletének többletével vagy hiányával született, és ebből adódóan állapota súlyos vagy középsúlyos.

Beszédfogyatékos,
akinek  hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége - szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően -  olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza.
Beszédzavar: a funkciózavarok - beszédhanghiba, beszédmozgás zavar, beszédfolyamatossági zavar, hangképzési zavar, rezonanciazavar - valamelyikének következtében az állapota középsúlyosnak vagy súlyosnak minősül.
Nyelvi zavar: a beszélt, írott vagy egyéb szimbólumrendszerek használatának zavara, a nyelvi kifejezés vagy a nyelvi megértés zavara (expresszív vagy receptív).
Auditív feldolgozási zavar: az akusztikus információk észlelésének, megkülönböztetésének, tagolásának, tárolásának zavara, mely nem tulajdonítható perifériás hallássérülésnek vagy egyéb, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságnak.

Halmozottan fogyatékos,
    - akinek a felsorolt fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van, valamint
    - akinek hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és a felsorolt súlyos fogyatékosságok valamelyikével is érintett.

 

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!

További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!