Pénzbeli családtámogatási ellátások - Családi pótlék/NEVELÉSI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. jan. 30., 11:51

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS vagy iskoláztatási támogatás formájában.

A SZÜLŐ, ÉS A  JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEKNÉL FELSOROLT SZEMÉLY NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT

  1. a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig,
  2. a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig,
  3. azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
  4. a fentieken túl a  tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

HA A KÜLÖNÉLŐ  SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

NEVELÉSI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2019. jan. 30., 11:50

Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-7.§, 9-14. §, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik.

NEVELÉSI ELLÁTÁSRA  JOGOSULT 

1 ) A SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL

  1. A SZÜLŐ ( ebbe a fogalomkörbe tartozik:  a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
  2. A NEVELŐ SZÜLŐ
  3. A GYÁM
  4. AZ A SZEMÉLY a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (Joghely: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése).

2) A GYERMEKOTTHONBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL a gyermekotthon vezetője

3) A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY VEZETŐJE az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel

4.) A  BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET PARANCSNOKA VAGY A JAVÍTÓINTÉZET IGAZGATÓJA a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett gyermekre tekintettel.

FENTIEKBEN FELSOROLT SZEMÉLYEKNEK  NEVELÉSI ELLÁTÁSRA VALÓ  JOGOSULTSÁGA FENNÁLL:  

  • a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig,
  • a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig,
  • azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
  • a fentieken túl a  tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

HA A KÜLÖNÉLŐ  SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, nevelési ellátás vagy ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS formájában.

CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE:

  1. egygyermekes család esetén 12 200 Ft,
  2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 Ft,
  3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 Ft,
  4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 Ft,
  5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 Ft,
  6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 Ft,
  7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt.72. §  (1) bekezdése alapján ideiglenesen elhelyezett  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.000 Ft,
  8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
  9. tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától – 20 300 forint,
  10. a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt.72. §  (1) bekezdése alapján ideiglenesen elhelyezett  tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után – amennyiben nem tartozik a g) vagy a h) pont alá – 14 800 forint.
  11. 14.800 Ft/hó összegű családi pótlékra jogosult saját jogán az a  közoktatási intézményben tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy is,  a) akinek  mindkét szülője elhunyt; b) akinek a vele közös háztartásban élő, hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt;  c)  aki kikerült a nevelésbe vétel alól;  d)  akinek a  gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg;  e) aki a szülőjével nem él közös háztartásban; f) aki részére az iskoláztatási támogatást – a gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították.

 

A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL EGYEDÜLÁLLÓNAK KELL TEKINTENI AZT A SZÜLŐT, GYÁMOT IS, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül , ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

 A CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL AZT A VÉR SZERINTI, ÖRÖKBE FOGADOTT VAGY NEVELT GYERMEKET KELL FIGYELEMBE VENNI, AKI AZ IGÉNYLŐ HÁZTARTÁSÁBAN ÉL ÉS

  • akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,
  • aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG SZEMPONTJÁBÓL SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELT, GONDOZOTT GYERMEKNEK KELL TEKINTENI AZT A GYERMEKET (SZEMÉLYT) IS,

  • aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
  • akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy
  • aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével átmeneti gondozásban részesül. (lásd Gyvt. VI/D. Fejezete)

 A CSALÁDI PÓTLÉK TERMÉSZETBENI FORMÁBAN IS NYÚJTHATÓ, erről a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.

A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés,  komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, (a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal) kell benyújtani.

Az ellátások igényléséhez csatolandó okmányokat – AZ ORVOSI IGAZOLÁSOK KIVÉTELÉVEL – elegendő másolatban benyújtani.

A nyomtatvány az alábbi linkről letölthető:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html

A KÉRELEM SZEMÉLYESEN VAGY POSTAI ÚTON BENYÚJTHATÓ:

  • a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
  • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
  • a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (ebben az esetben a kifizetőhely a kérelem érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja azt a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalhoz).

ELEKTRONIKUSAN - kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők-  a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani az alábbi linken:

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

CSALÁDTÁMOGATÁSI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HIVATALOK:

  • Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
  •  a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala
  • a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala

 Az IGÉNYBENYÚJTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
  • Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
  • AMENNYIBEN A KÉRELMEZŐ TÖBB CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT EGYIDEJŰLEG NYÚJT BE KÉRELMET akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
  • HA A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÓJA RÉSZÉRE MÁR FOLYÓSÍTANAK VALAMILYEN  CSALÁDTÁMOGATÁSI  ELLÁTÁST akkor – ha nem történt változás – csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni, és nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak. 
  • AMENNYIBEN A A SAJÁT JOGÁN NEVELÉSI ELLÁTÁST IGÉNYLŐ, 18. életévét betöltött személy  munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által másolatban benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja a következőket: a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása, b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége, c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja. 

A VÉGLEGESSÉ VÁLT HATÁROZATTAL MEGÁLLAPÍTOTT CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁST A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGA FOLYÓSÍTJA AZ ALÁBBIAK SZERINT:

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
  • fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.

 AZ AUGUSZTUSNAPRA JÁRÓ ELLÁTÁST A TÁRGYHÓNAPBAN,

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
  • fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

 

  A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • A családi pótlékot  – függetlenül az igénylés és a megszűnés időpontjától  –teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
  • A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg, legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.
  • ARRA A HÓNAPRAAMELYBEN A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNIK, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
  • HA A TARTÓSAN BETEG, SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY UTÁN – állapotának javulása miatt– A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK MÁR NEM JÁR, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani.
  • HA A TIZENNYOLCADIK ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLYNEK RENDSZERES JÖVEDELME VAN úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A TANKÖTELEZETTSÉG MULASZTÁSÁVALILLETVE AZ ÓVODAI NEVELÉSBEN VALÓ RÉSZVÉTELITELEZETTSÉG MEGSZEGÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ, A CSALÁDI PÓTLÉK FOLYÓSÍTÁSÁT ÉRINTŐ RENDELKEZÉSEK:

A gyámhatóság

  • az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját az alábbiakban meghatározott jogkövetkezményre,
  • az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (az ellátásra való jogosultság szempontjából): EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELTGONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban(5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;  ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy  b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.  ÖNKISZOLGÁLÓ KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e)  lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

Tartósan beteg személy, Súlyosan fogyatékos személy, Gyermeket nevelő szülő

  • Fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálata,
  • Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala
  • Kormányablak
  • Kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely