Pénzbeli családtámogatási ellátások - Családi pótlék/NEVELÉSI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. febr. 27., 13:42

A CSALÁDTÁMOGATÁS ELLÁTÁSI FORMÁI: a CSALÁDI PÓTLÉK, mely lehet iskoláztatási támogatás vagy nevelési ellátás, továbbá GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁS, mely lehet gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, illetve anyasági támogatás.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS vagy iskoláztatási támogatás formájában.

A SZÜLŐ, ÉS A  JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEKNÉL FELSOROLT SZEMÉLY NEVELÉSI ELLÁTÁSRA JOGOSULT

  1. a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig,
  2. a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig,
  3. azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel ( a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
  4. a fentieken túl a  tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

 SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

HA A KÜLÖNÉLŐ  SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

NEVELÉSI ELLÁTÁS

Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2018. febr. 27., 13:42

Az ellátásról a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5-7.§, 9-14. §, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtási rendelkezéseit tartalmazó 223/1998. (XII. 30.) Kormány rendelet rendelkezik.

NEVELÉSI ELLÁTÁSRA  JOGOSULT 

1 ) A SAJÁT HÁZTARTÁSÁBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL

  1. A SZÜLŐ ( ebbe a fogalomkörbe tartozik:  a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja;
  2. A NEVELŐ SZÜLŐ
  3. A GYÁM
  4. AZ A SZEMÉLY a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték (Joghely: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. § (1) bekezdése).

2) A GYERMEKOTTHONBAN NEVELT GYERMEKRE TEKINTETTEL a gyermekotthon vezetője

3) A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY VEZETŐJE az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel

 

FENTIEKBEN FELSOROLT SZEMÉLYEKNEK  NEVELÉSI ELLÁTÁSRA VALÓ  JOGOSULTSÁGA FENNÁLL:  

  • a még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig,
  • a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel, a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig,
  • azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel ( a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette,
  • a fentieken túl a  tizenhatodik életévét betöltött azon gyermekre tekintettel (a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig),  aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége hiányzik.

 SAJÁT JOGÁN JOGOSULT NEVELÉSI ELLÁTÁSRA a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.

HA A GYERMEK EGYÜTT ÉLŐ SZÜLŐK HÁZTARTÁSÁBAN ÉL, a családi pótlékot – együttes nyilatkozatuk alapján – bármelyik szülő igényelheti, mégpedig nyilatkozatuk szerint gyermekenként.

HA A KÜLÖNÉLŐ  SZÜLŐK IDŐSZAKONKÉNT FELVÁLTVA GONDOZZÁK GYERMEKÜKET ÉS A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG MINDKÉT SZÜLŐ ESETÉBEN FENNÁLL, a családi pótlékra – közös kérelmükre, 50-50%-os arányban – mindkét szülő jogosult.

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó CSALÁDI PÓTLÉKOT nyújt, NEVELÉSI ELLÁTÁS  vagy iskoláztatási támogatás formájában.

CSALÁDI PÓTLÉK HAVI ÖSSZEGE:

  • egygyermekes család esetén 12 200 forint,
  • egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
  • kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
  • két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
  • három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
  • három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint,
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23.000 forint
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeketnevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint,
  • tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától – 20 300 forint,
  • a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett,személy esetén 14 800 forint.

CSALÁDI PÓTLÉK TERMÉSZETBENI FORMÁBAN IS NYÚJTHATÓ, erről a gyermek védelembe vételéről határozatot hozó gyámhatóság dönthet.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa az alábbi feltételek valamelyikének megfelel:

  • köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és jövedelme nincs,
  • vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme nincs,
  • nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül ( feltéve, ha nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét – jelenleg 28.500 Ft – és egyéb jövedelme nincs,
  • időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították,
  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

 

CSALÁDI PÓTLÉK ÖSSZEGÉNEK  MEGÁLLAPÍTÁSA SZEMPONTJÁBÓL AZT A VÉR SZERINTI, ÖRÖKBE FOGADOTT VAGY NEVELT GYERMEKET KELL FIGYELEMBE VENNI,

  • aki az igénylő háztartásában él, és – akire tekintettel a szülő, a nevelőszülő, a gyám családi pótlékra jogosult,
  • aki köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, – aki a családi pótlékra saját jogán jogosult;
  • aki fogyatékosként szociális intézményi ellátásban részesül, feltéve, hogy őt a gyámhatóság nem vette nevelésbe, és a családi pótlékot igénylő vele kapcsolatot tart fenn.

 A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is,

  • aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül,
  • akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy
  • aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a meghatározott átmeneti gondozásban részesül. (lásd Gyvt. VI/D. Fejezete)

 

A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozat alapján, annak véglegessé válásától számított nyolc napon belül a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek –, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.

Amennyiben a kedvezményre jogosulttal kísérő személy  utazik, akkor ő is jogosult az utazási kedvezményre. A kísérő csak akkor veheti igénybe az utazási kedvezményt, ha azzal a személlyel utazik együtt, akinek a nevére a hatósági igazolvány szól.

A kedvezmény mértéke: vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés,  komp- és révközlekedés esetében 90 %-os, helyi közúti és kötöttpályás közlekedés esetén 100 %-os.

A TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMET az e célra rendszeresített formanyomtatványon, ( a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról rendelkező 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti adattartalommal) kell benyújtani.

Az ellátások igényléséhez csatolandó okmányokat – AZ ORVOSI IGAZOLÁSOK KIVÉTELÉVEL – elegendő másolatban benyújtani.

A nyomtatvány az alábbi linkről letölthető:

https://cst.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatványok.html

A KÉRELEM BENYÚJTHATÓ:

  • postai úton - a megyeszékhely szerinti járási hivatalokhoz
  • SZEMÉLYESEN  – a megyeszékhely szerinti járási hivatalok ügyfélszolgálatán, a kormányablaknál, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
  • ELEKTRONIKUSAN -  kizárólag ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők, a saját családtámogatási igényeiket tudják benyújtani.

https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu

CSALÁDTÁMOGATÁSI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ HIVATALOK:

  • Budapest és Pest megye kivételével a családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatási feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala,
  •  a budapesti lakcímmel rendelkező személy esetében az egész fővárosra kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala
  • a Pest megyei lakcímmel rendelkező személy esetében Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala

 

A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS GYERMEK ESETÉN, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell az 5/2003. (II.19) EszCsM rendelet 3. számú melléklete szerinti igazolást.
  • Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik TARTÓSAN BETEGGÉ, ILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOSSÁ és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt új kérelmet nem kell benyújtani.
  • AMENNYIBEN A A SAJÁT JOGÁN NEVELÉSI ELLÁTÁST IGÉNYLŐ, 18. életévét betöltött személy  munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a járási hivatal a kérelmező által másolatban benyújtott orvosi dokumentáció vagy személyes vizsgálat alapján szakkérdésként vizsgálja a következőket: a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása, b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége, c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja. 
  • AMENNYIBEN A KÉRELMEZŐ TÖBB CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT EGYIDEJŰLEG NYÚJT BE KÉRELMET akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
  • HA A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÓJA RÉSZÉRE MÁR FOLYÓSÍTANAK VALAMILYEN  CSALÁDTÁMOGATÁSI  ELLÁTÁST akkor – ha nem történt változás- csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni, és – amennyiben nem történt változás – nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak. 

A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja  az alábbiak szerint:

  • kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig,
  • fizetési számlára utalás esetében – utólag, a tárgyhónapot követő hónap 3. napjáig.

 

Az augusztus hónapra járó ellátást a tárgyhónapban,

  •  kifizetési utalvánnyal történő kifizetés esetén augusztus 24-éig,
  • fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig

 

A  FOLYÓSÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK:

  • A családi pótlékot  – függetlenül az igénylés és a megszűnés időpontjától  –teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani.
  • A családi pótlékot az  igény késedelmes benyújtása esetén, VISSZAMENŐLEG LEGFELJEBB KÉT HÓNAPRA, az igénybejelentés napját megelőző második hónap első napjától kell megállapítani, ha a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.
  • ARRA A HÓNAPRAAMELYBEN A CSALÁDI PÓTLÉKRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGSZŰNIK, még az ellátást folyósítani kell. Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
  • HA A TARTÓSAN BETEG, SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY UTÁN – állapotának javulása miatt– A MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK MÁR NEM JÁR, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani.

 

  • HA A TIZENNYOLCADIK ÉLETÉVÉT BETÖLTÖTT SZEMÉLYNEK RENDSZERES JÖVEDELME VAN, úgy a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

A  tankötelezettség mulasztásával, illetve az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség megszegésével összefüggő, a családi pótlék folyósítását érintő rendelkezések:

A gyámhatóság

  • az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott ötödik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját az alábbiakban meghatározott jogkövetkezményre,
  • az adott nevelési évben igazolatlanul mulasztott huszadik óvodai nevelési nap, vagy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után – a jelzés beérkezésétől számított 8 napon belül – kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezési ügyekben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és felügyeleti szervként – országos illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (az ellátásra való jogosultság szempontjából): EGYEDÜLÁLLÓ: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; SAJÁT HÁZTARTÁSBAN NEVELTGONDOZOTT GYERMEK: az a gyermek, aki a családi pótlékot igénylő személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. TARTÓSAN BETEGILLETVE SÚLYOSAN FOGYATÉKOS SZEMÉLY: a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban(5/2003. (II.19.) ESzCsM rendeletben) meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll;  ÖNÁLLÓ ÉLETVITELRE AZ A GYERMEK NEM KÉPES, aki a) a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetve érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy  b) a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen. AZ ÖNKISZOLGÁLÓ KÉPESSÉGE ANNAK A GYERMEKNEK HIÁNYZIK, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes a)  étkezni, b)  tisztálkodni, c) öltözködni, d) illemhelyet használni vagy e)  lakáson belül – a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem – közlekedni.

ellatasra-jogosult-lehet

Tartósan beteg személy, Súlyosan fogyatékos személy, Gyermeket nevelő szülő

igenyles-helye

Megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,  Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala , Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, Kormányablak, A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely

Tartósan beteg személy, Súlyosan fogyatékos személy, Gyermeket nevelő szülő

Megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala,  Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatala , Budapest területére kiterjedő illetékességgel a Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, Kormányablak, A kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhely