Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai - REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS
Adatforrás: KézenFogva Alapítvány és partnerei, Utolsó frissítés: 2024. aug. 3., 15:48
Jogszabályok: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. tv., a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011.(XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a) rehabilitációs ellátás, vagy
b) rokkantsági ellátás.
REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSRA JOGOSULT az a megváltozott munkaképességű személy, akinek
• foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
• tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,
feltéve, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig 5 évnél több idő van hátra,
továbbá rendelkezik azokkal a feltételekkel is, melyeket a törvény a jogosultság megállapításához előír:
a kérelem benyújtásakor betöltötte 15. életévét, a komplex minősítés eredménye szerint B1 vagy C1 minősítési kategóriába tartozik, az előzetes biztosítási időt megszerezte, és más rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A jogosultság megállapításához szükséges ELŐZETES BIZTOSÍTÁSI IDŐ:
a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 nap, vagy 10 éven belül legalább 2555 nap, vagy 15 éven belül legalább 3650 nap.
A törvény a fiatal életkorban lévő személyek jogosultságához szükséges előzetes biztosítási időt eltérően határozza meg: Biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak, aki 35. életévének betöltése előtt vált megváltozott munkaképességűvé, ha 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy annak megszűnését követő 180 napon belül biztosított lett, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítására irányuló eljárás részeként - KOMPLEX MINŐSÍTÉS keretében - szakértői bizottság vizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét. Amennyiben egészségi állapota 60 százalékos vagy kisebb mértékű, a kérelmező megváltozott munkaképességű személynek minősül, és besorolják őt a jogszabály által meghatározott minősítési kategóriák – B1, B2, C1, C2, D, E kategóriák - valamelyikébe. A szakértői bizottság szakvéleménye a komplex minősítésen túl meghatározza annak időbeli érvényességét, kitér a felülvizsgálat szükségességére, rögzíti annak időpontját.
A KOMPLEX SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT EREDMÉNYE szerint
B1 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 51-60% mértékű, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható;
B2 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 51-60% mértékű; foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de a rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. (Ilyen besorolást kap az a személy is, akinek a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában legfeljebb 5 éve van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, ha foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható volna.)
C1 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 31-50% mértékű, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
C2 minősítési kategóriába tartozik, akinek az egészségi állapota 31-50% mértékű, foglalkoztathatósága tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de a rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. (Ilyen besorolást kap az a személy is, akinek a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában legfeljebb 5 éve van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, ha tartó foglalkozási rehabilitációt igényelne.).
D minősítési kategóriába tartozik, akinek egészségi állapota 1-30% mértékű, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes;
E minősítési kategóriába tartozik, akinek egészségi állapota 1-30% mértékű, orvosszakmai szempontból önellátásra nem képes, vagy csak segítséggel képes.
A komplex minősítés iránti hatósági eljárás kezdeményezhető ellátásra irányuló kérelem nélkül is. Erre a célra a „Kérelem a komplex minősítés eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiadásához” elnevezésű nyomtatvány szolgál.
REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁST a B1 és a C1 minősítési kategóriába sorolt személyek részére állapítanak meg.
A rehabilitációs ellátás két összetevője: a REHABILITÁCIÓS SZOLGÁLTATÁS és a PÉNZBELI ELLÁTÁS.
A rehabilitációs szolgáltatások célja a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyen történő munkavégzésre való felkészítése, megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedése. A rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében a jogosult köteles a hatósággal együttműködni: meghatározott időpontban a hatóságnál megjelenni, az előírt tájékoztatási kötelezettséget teljesíteni, aktívan munkát keresni, a felajánlott lehetőségeket (képzés, munkaerő-piaci program, állás stb.) elfogadni.
A PÉNZBELI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE 41 300 forinttól 68 830 forintig terjedhet. Mértéke az adott esetben függ a minősítési kategóriától, a törvényben előírt időszakra számított havi átlagjövedelemtől és a kormányrendeletben meghatározott, évente megállapításra kerülő alapösszegtől.
B1 minősítési kategóriában a havi átlagjövedelem 35%-a, de minimum 41 300 Ft és maximum 55 060 Ft (vagyis az alapösszeg harminc és negyven százaléka);
C1 minősítési kategóriában a havi átlagjövedelem 45%-a, de minimum 55 060 Ft és maximum 68 830 Ft (vagyis az alapösszeg negyven és ötven százaléka)
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel nem rendelkezik, a rehabilitációs ellátás összegét a megfelelő minősítési kategória minimum összegében határozzák meg.
A 2023. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított ellátásra való jogosultság esetén az ALAPÖSSZEG 137 655 Ft.
A megállapított ellátásokat évente emelik, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban.
A REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS IDŐTARTAMA a rehabilitációhoz szükséges időtartam, de legfeljebb 36 hónap. Meghosszabbításra nincs lehetőség, de új kérelemre induló új eljárásban– legfeljebb 36 hónapra – az ellátás ismételten megállapítható.
Az ellátásra való jogosultságot megállapító, vagy az egészségi állapotra tekintettel hozott elutasító döntés véglegessé válását vagy jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a kérelmező egészségi állapotában a korábbi döntésben még figyelembe nem vett tartós változás következett be.
Az az egészségkárosodott személy, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult, a járási (fővárosi kerületi) hivatalnál kérelmezheti az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását.
‒ Ha egészségi állapota az 50%-ot nem haladja meg, családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a 25 650 forintot és vagyonnal sem rendelkezik, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra tarthat igényt.
‒ Ha egészségi állapota meghaladja az 50%-ot, foglalkoztatási támogatásban részesülhet az arra vonatkozó szabályok szerint.
Igénybenyújtás
Az ellátás az erre célra rendszeresített, „Adatlap a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránt” című nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kérelmezhető. Az igényléshez szükséges nyomtatványok még: Tájékoztató az Adatlap kitöltéséhez, Nyilatkozat a szakértői minősítéshez, Orvosi beutaló, Adatlap melléklete: Biztosítási idők.
A nyomtatványok a kormányhivatalok honlapjáról az alábbi linkkel letölthetők:
https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok/budapest/megye/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok
A kérelemhez mellékelni kell a kormányrendelet 6. § (5)-(6) bekezdésében felsorolt iratokat (a Tájékoztató tartalmazza ezeket).
Az igény elbírálására a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes vármegyei (fővárosi) kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel. A kérelem itt is és a kormányablaknál is benyújtható, a szükséges nyomtatványok ezeken a helyeken beszerezhetőek.
Jogorvoslat
Fellebbezési lehetőség nincs, de a véglegessé vált döntés ellen a járási hivatal által hozott határozat közlésétől számított harminc napon belül közigazgatási per indítható.
Megjegyzés
ELŐZETES BIZTOSÍTÁSI IDŐ - MINT JOGOSULTSÁGI FELTÉTEL - SZÁMÍTÁSA
A biztosítási idő azoknak a jogviszonyoknak az összesített időtartama, melyek alapján valaki a társadalombiztosítási jogszabályok – a 2020. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a 2019. évi CXXII. törvény 6. §-a - szerint biztosított személynek minősül.
Az előzetes biztosítási időbe - a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdése alapján - beleszámítanak az alábbi időtartamok is:
1. a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az ideje,
2. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának folyósítási ideje, kivéve a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a kivételes rokkantsági ellátás időtartama,
3. a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati idő, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték,
4. a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósítási ideje.
RENDSZERES PÉNZELLÁTÁSOK, melyek folyósítása kizárja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítását:
a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, a baleseti táppénz, az munkanélküliek ellátása pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, a tartós ápolást végzők időskori támogatása, a közszolgálati járadék, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények és az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások.
A felsorolásban nincs benne a családi pótlék, a fogyatékossági támogatás, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a gyermekgondozást segítő ellátás, ezek tehát nem zárják ki a megváltozott munkanélküli személyek ellátásának igénybevételét.
HAVI ÁTLAGJÖVEDELEM SZÁMÍTÁSA
A havi átlagjövedelem a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem napi átlagának 30-szorosa. Ha ebben az időszakban a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, akkor ennek az időszaknak a kezdő időpontját követően szerzett, a kérelem benyújtásának napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosát veszik figyelembe. Ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban (vagy ennek egy részében) táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet fogják számításba venni.
Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt!
További információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!
